Volt egyszer egy IX. Rockfeszt Karván
Január 28-án rendezték meg a karvai kultúrházban, a HAVE-ROCK PT szervezésében a kilencedik Rockfesztivált. Hogy kronológiai sorrendben, múlt időbe téve vázoljam a programot, nem az én stílusom. Inkább az érzést, ami lejött. Az a hitelesebb…
Péntek után kifacsarva, mint a citrom, ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy beizzítsak valakit: „Ugyanmá, nézzünk el a kis faluba! Jön a Historica, Zorall. Szól a muzsika, támad a Zsuzsika.” Fogvacogtató hideg, de tiszta utak, így start! A beléptető, rövid frizkós kisasszony kikeres a „slágerlistán”, a középmezőnyben tanyázom…Mosolyog a sofőrre, mint a vadalma. Hm, ez jó jel…A kezünkre srófol egy VIP-karkötőt.Narancssárga, kissé „szivárvány menetes”, de átfesteni nincs idő. Így elrejtem a bőrkabátom alá. Bár, hálisten ez nem a Kék Osztriga Bár! Aztán még egy politikai párt színére is hajaz, hjaj.
A főszervező kedvesen érdeklődik: „Melyik zenekar alapemberei vagytok?!” Oh, tiszta művészeknek nézhetünk ki, fa**a! „Nem zenélni jöttünk! Bár, ha adsz egy gitárt, eljátszom a Felvidéki Induló szólóját”-válaszolom. Inkább nem kockáztatta meg! Felmegyünk az emeletre, meginterjúvoljuk, közben már a révkomáromi Corelosa vitézkedik. Kinézünk a friss levegőre. A bagósok a „szibériai” hidegre való tekintettel szívják, mint török az anyját. Megpillantom a Historica énekesét, Ézsiás Petit. Üdvözlés, pacsi, új évi jókívánságok, rövid szóváltás, majd egy kis figyelmességet keresek elő a „szatyromból”. Egy hetilapot, amelyben riport olvasható a kedves barátaimmal. Köszöni! Szívesen! Majd be. Vizslatok. Csikós Csabi, a fent említett zenekar dobosa meglát, kezelünk, jó cimbik vagyunk. Remek érzés, hogy megismernek ezek a kedves emberek!
Erre iszom is! Közben persze nyomják a rockot ezerrel. Kérek egy folyékony kenyeret. A szimpatikus „csaposné” öt poharat vesz elő. Jézus, mit képzel rólam? Jelbeszéddel elmagyarázom: „ONE! Némber van!” Közben a Corelosa elköszön és a Historica hangol. „Jé-jé! Egy-kettő.” A Baráti Kör lobogókkal a színpad előtt tanyázik. Csatlakozunk és meghallgatjuk kedvenceinket. Jó volt, csak rövid. Úgy vártam a Kard és Toll című szerzeményt, de ismét kimaradt. Sebaj, majd legközelebb!
Folytatódik a show. Megjelenik a színen a pozsonyi Expired Passport. Hodosy Marianna, az elbűvölő énekesnő dalol, cédéket oszt. Tetszik. Majd beköszönt a téboly! Színpadon az extravagáns, budapesti Zorall. A közel négyszáz fős tömeg örjöng, pogózik. Szólnak az örökzöldek, rockos feldolgozásban. Még mindig nehéz az iskolatáska, Tűzvarázsló varázsol, Csepel-sziget über alles, Táncolj, Oly gyönyörű vagy stb. Több, mint két óra zúzás. Hatalmas választás volt a zenekar Karvára „toloncolása“, mivel a Rockfeszt látogatóinak nagyon bejött.
Már egy óra is elmúlt. Zúzzon kicsit az Ayers Rock és a Psychozis. Oké! A bandák, szervezők, rajongók is jelesre vizsgáztak! Szia Karva! Nemsokára találkozunk. Ha lesz hasonló progi, újra jövünk! S bár fáradtan, de nem megtörve, mert mi megtörni nem fogunk, gurul a kicsi kocsi Jókai városa felé.
Kedves karvaiak! Szombaton mi voltunk vendégségben. Péntek este Titeket várunk a Sportcsarnokba! Kíváncsiak vagytok a nemzeti rock nagyágyújára, a Kárpátiára? Akkor gyertek, HAVEROCK! Bár, reménykedem, hogy a tulajdonosok tetszését is elnyeri ez a friss szösszenet, amelyet félálomban pötyögtettem be a nemzeti színűre dekorált hordozható kütyümbe, ágyban párnák közt. Egy fekete bögyös által készített erős fekete, természetesen kávé illatát érzem terjengeni a panelben, a számomra lezsírozott zugban. De most a „feketékre“ sincs szükségem. Halkan szól a zene, ugye nem kell jóstehetség a zsáner eltalálásához? Kúl. Magamban nyugtázom, hogy a ROCK ÖRÖK ÉS ELPUSZTÍTHATATLAN, majd lassan bedobom a szunyát…Bye! Csüsz! Csá! Szebb jövőt! Ahogy tetszik…
(kép és szöveg: ha)
