A doni hősökre emlékezünk szombaton

77 éve, 1943. január 12-én mintegy 100 – 120 ezer magyar honvéd veszett oda, sebesült meg, illetve tűnt el a Don kanyarnál. A csata a második világháború magyar szempontból legtragikusabb és legtöbb emberéletet követelő hadieseménye volt.

A Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete hét évvel ezelőtt állíttatott emléktáblát a mártírok tiszteletére a Monostori erődben. Január 11-án, szombaton 15.00 órától mécses gyújtással és csendes főhajtással emlékezünk rájuk.

Dr. Szabó Péter alezredes, hadtörténész, a Don kanyar című kötet szerzője egy korábbi megemlékezés alkalmával részletes történelmi beszámolóval szolgált a katasztrófa előzményeiről, a Don-kanyarnál történtekről, és azok hatásáról egyaránt. Elmondta, hogy Magyarország 1942-ben a német igényeket megtagadni már nem tudta, vállalnia kellett a szövetségesi kötelezettségeket. A 2. Hadsereg kialakításánál figyelembe vették, hogy a terhelés egyenlően érintse az ország valamennyi részét, ugyanakkor ügyeltek arra is, hogy ne a legképzettebb honvédeket küldjék a Donhoz.

A hadsereg anyagi felszereltsége, fegyverzete tekintetében viszont arra törekedtek, hogy az a lehető legjobb legyen. Azonban az ország szűkös anyagi lehetőségei miatt ez a „legjobb” így is elmaradt a korabeli nemzetközi színvonaltól. A katonai vezetők alapvetően egy közép-európai hadszíntérben gondolkodtak, így esélyük sem volt a -40 fokos orosz télben. A Don-kanyarban 100-120 ezer katona vesztette életét.