A Tündér Lala bemutatója a Komáromi Jókai Színházban
Vasárnap (2024. december 8-án) mutatja be a Komáromi Jókai Színház a 2024/25-ös évad gyerekeknek szánt új előadását, a Tündér Lala című zenés mesejátékot Rédli Károly rendezésében. Igazi családi mesét láthat a közönség, amely az ígéretek alapján a felnőtteknek is élmény lesz. Az előadást 10:00 és 13:00 órai kezdettel játsszák vasárnap – azaz nyugodtan kiérhetünk gyermekeinkkel a Klapka téri adventi programokra.
A premier emellett ősbemutató is: bár Szabó Magda 1965-ben megjelent meséjéből az azóta eltelt évtizedekben több színpadi adaptáció, film, animáció, hangoskönyv is készült, ebben a formában még sosem látta a közönség. A friss dramatzált változatot Varga Emese készítette, a színház dramaturgja írta a dalok szövegét is, Lakatos Róbert pedig zeneszerzőként kapcsolódott be a munkába.
Az alkotói csapatnak tagja volt Gergye Krisztián, akinek koreográfiáit egyebek mellet A Pál utcai fiúkban értékelhettük Komáromban. Szőke Anita tervei alapján monokróm, türkiz–világoskék, stilizált díszlet készült az előadáshoz, Gadus Erika pedig személyre szabott színekkel álmodott kifejező jelmezeket a szereplőknek.
A tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése nemcsak megrémíti Íriszt, a tündérkirálynőt, hanem veszélybe sodorja készülő esküvőjét Amalfi kapitánnyal. A gyermeki csínytevések jó lehetőséget kínálnak Áterpáter varázslónak, hogy átvegye a hatalmat az országban, s rendet tegyen. Áterpáter első rendszerváltó gesztusa, hogy száműzi az országból az igazmondó Gigit. Tündérország elsötétül, itt már a csoda sem segíthet. Vagy mégis?
„A Tündér Lalát 6 éves kortól ajánljuk, de miközben az előadás készült, végig azon gondolkodtunk, hogy ez nem tipikus gyerekmese. Sokkal inkább családi mese. Az esztétikája, a vizuális világa, a karakterjátékok gyerekeknek szólnak, de a gondolatokban, a kapcsolatok mélységében bőven van második, harmadik réteg is, amit a felnőtt nézők tudnak olvasni – mondta el Rédli Károly, az előadás rendezője. – A történettel alapvetően két szinten dolgozunk. Az egyik a magánszféra, az anya–fia kapcsolat és az önfeláldozás témája. Nincs annál nagyobb erő a világon, mint az anya és a gyermeke közti szeretet. Ennek függvényében építjük a többi viszonyt, az alapvető háromszöget Írisz, a tündérkirálynő, Áterpáter, a gonosz varázsló és Amalfi, a jó kapitány között. A másik szint a tündértársadalom működése, a hatalmi harc, mindenekelőtt a befogadás kérdése. Nem moralizálunk – ez nem a mi dolgunk –, de az előadásunk az elfogultságról és az előítéletekről is beszél.”
A Komáromi Jókai Színház előadásában Íriszt, a tündérkirálynőt Holocsy Krisztina, Amalfi kapitányt Szabó Viktor, Áterpáter varázslót Béhr Márton, Gigit Katona Eszter m. v. alakítja. A további szerepekben Skronka Tibor, Szebellai Dániel, Olasz István, Molnár Xénia, Balla Barnabás m. v., Bernáth Tamás és Hostomský Fanni látható.
A címszereplőt közel 80 jelentkező közül, castingon választották ki az alkotók: Tündér Lalát – kettős szereposztásban – Fördős Zalán és Apostol Áron játssza. A tehetséges jelentkezőkből felállt egy tündérkórus is, amelyben Bencsík Alíz, Csontó Eszter, Mucska Nina, Németh Lili, Ollé Jakab és Szalay Mátyás Botond szerepel.
Az előadás létrejöttét az Artis Jókai PT, a Kisebbségi Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Fotók: Dömötör Ede/Komáromi Jókai Színház
A cikk támogatója Komárom Városa
