Állj!

Elegendő volt már az olcsó politikai rigmusokból, amelyek folyamatosan azt próbálják elhitetni, hogy igazából jobban élünk, mint azt egyébként a bőrünkön érezzük. Gondoljanak csak bele, hányszor használták választott képviselőink az átlagbér fogalmát, téves elképzeléseket ébresztve bizonyos csoportok jövedelmezését illetően.

Ismét megtörtént, s nekünk végre meg kell állnunk egy pillanatra! Töprengjünk el azon, mennyi is az annyi. Sajnos huszonhárom évvel a rendszerváltozást követően sem jutottunk előbbre, s még mindig óriási különbségek vannak a foglalkoztatottak tömegei között. Vannak csoportok, akik fizetésük mellé széles „kiegészítő szolgáltatásokat” kapnak, ők általában néhány kiemelt állami vállalat vagy sikeres multi alkalmazottjai, de legtöbben annak is örülnek, ha legalább idejében megjön a fizetés a számlájukra.

Ezért aztán nagyon veszélyes fegyver, amikor a politikusok úgy próbálnak eredményt elérni a polgároknál, hogy egy bizonyos csoporttal szembe kívánják őket állítani. Ritkábban fordul elő, hogy arról vitatkoznának a parlamentben, miként is lehetne csökkenteni a nekik járó privilégiumok körét. Talán nem tűnik tollamból populizmusnak, hogy a kedves képviselőuraknak, illetve hölgyeknek nem kellene annyi extra szolgáltatás, s talán még adónkból fizetett asszisztensek nélkül is megvolnának, ha végre nem ülhetnének egyszerre két vagy akár tizennyolc fizetett széken.

Nézzünk inkább figyelmesen a számok mögé! Ezt teszik a pénzügyi szakemberek is a világon mindenhol, bár sok adatot inkább eltitkolnak, és ezeknek olykor magas ára lehet. Látjuk ezt már négy éve világszerte, ezért aztán saját kis országunkban is illene jobban odafigyelni. Többek közt arra, hogy például hány százaléka a munkavállalóknak keres a szlovákiai átlagbér alatt, és mennyien vannak azok, akik csupán minimálbérért güriznek.

Tudjuk természetesen azt is, hogy rengeteg esetben jut még azért némi apró a zsebekbe, de éppen ezek miatt is meg kell állnunk. Az információk száguldanak, de a gyorsaság mellett egyre kevésbé bízhatunk már a számokban is.

(rp, Csallóköz hetilap)