Blog: Andruskó a gimis médiaceleb
Néha rá-ránézek a fércbuk-oldalára. Néha, mert a fészen nem az ismerősöm, de azért jól ismerem. Értitek, ugye? Ami kapásból feltűnik: nem használ magyar billentyűzetet. Vajon miért? A Selye János Gimnázium igazgatója…A helyesírása se valami karaj.
Elhanyagolható tényező, mondhatnánk. Ugye a politikai szélkakaskodását nem kell említeni, elég megnézni róla egy „werkfilmet“. Mindjárt látható, tapasztalható, merről is fúj a szél. Hát néha erről, néha meg arról. Fura egy figura. Annyi biztos, hogy a retorikai képessége javuló tendenciát mutat az évek alatt.
Visszaemlékezve, kezdő tanárként nyomta nálunk a kémiát, amiből nem értettünk semmit. Olyan gyorsan hadart és ráncolta a szemöldökét, grimaszkodott, mint Mr. Bean…Nem volt semmi. Igaz, a kémia se érdekelt-a többi reáltárggyal egyetemben. Inkább a nyelvek: jó nyelvérzékem volt, dícsérték is a csajok. Igaz, később. A gimiben elég gátlásos gyerek voltam. De azért akadt táncpartner pár pajzánságra.
Ezt a razziás megoldást kissé erősnek tartom, de legalább bejelentette a diri! Repüljünk csak vissza tizeniksz évet az időgépünk segítségével.
Egy átlagos nap gimidiszkó előtt, valamikor az őskorban: Reggel a kapulaljban várja a matektanár a faluról érkezőket, és beszedi a kockás, margós füzeteket-nehogy lemásold a házi feladatot. Szól a rádió, bedobod az első szalámis kiflit és a fidorkát. Matekóra, két ötös a füzetre+ két ötös a dolgozatra, egy meg azért, hogy másolni próbáltál a szemüveges agytrösztről, aki keni-vágja a deriválást. Megint azon lovagol a nő, miért van függő a füledben?! Legközelebb órára se kell jönnöd, ha nem veszed ki. Ez is valami. Szünetben párat passzolgatunk hátul a focilabdával, és Del Pierónak képzeljük magunkat, meg Peruzzinak, Conténak satöbbi. Tanulmányozzuk a Niké újságot. Vajon mire lehetne feltenni a heti zsebpénzt? Jön a kémia. Beslisszol Andruskó fehér köpenyben: etil-metil-fetil-ketón. Érthető? Hogyne. Csak menjél már jóember a dolgodra, és ne zavard a prolikat! Mindenki rácsodálkozik a zsenialitásodra! Nagyszünetben, teljes harci díszben pompázva rúgjuk a bőrt a pályán, beszállnak a nagyobb gyerekek is. Szétrúgjuk a kerítést. Majd futunk, megint focizunk, mindezt felváltva. Van, aki lezuhanyozik, de akad, aki a természetes axe-hatás híve, és illatosan jelenik meg polgárin, ami amolyan kiegészítő, átlagot felturbózó tantárgy volt. Még a mai napig is csodálkozom, hogy a tanárnő miért adott egyedül nekem négyest az évfolyamból? Biztos azért, hogy nem voltam hajlandó kimenni felelni, meg persze volt függőm. Köcsögösnek tartotta a zselés hajammal együtt. Így jártam.
Oskola után irány a kocsma. Valahol rá kell gyújtani, mert becigizel. Mindenki gyanús, kik a beépített szépségek? A gimi wc-jében már nem nagyon lehet nagyoskodni, mert a kettes-hármas magaviselet is beígérve, ha „estye raz“. Kofola+cigi! Este gimidiszkó. Persze megbeszélve, hol is hangolunk. Valamit bedobunk, hogy a Bonanzás csajnak legalább annyit merj mondani első állomásként, hogy SZIA! Hogy megfogd a kezét, ahhoz már több kell. Rum+kóla volt a menő, mindig hidegebb a tea.
Kész a táncrend. Tanárok vizslatnak, ki-kivel és milyen állapotban ropja. Smárolni nem ajánlatos. A merészebbek megpróbálhatják, a többi meg smárolna, ha lenne hozzá alany. Többnyire csak állítmány volt.
Nem bírjuk idegekkel a szex és előjáték hiányát. Kell a cigi. Irány a retyó. Vágod a füstöt, többen az ablakban állnak, ülnek, kaszkadőr mutatványokat hajtanak végre. Végre. Egyet slukkolsz, már jön is az ügyeletes tanár és kivág az ajtón túlra. Mára vége a diszkónak. Szonda nincs nála. Kivágott, mert felizgultam a csajra, rádurrantottam és volt függőm. Egye fene, lassan véget vetnek a zenének. Várok. Nem cigivel, de várok. „Elmondatott minden, ami elmondható“-énekelte Kovács Ákos. Szabadulnak a lányok, legények. S láss csodát, a bonanzás csaj mosolyog, hogy megvártam. Azután következett a gimis lét egyik legcsodálatosabb élménye. Meghatározó volt. Megmártóztam a gyönyör tengerében. Megmutatta nékem az élet ételmét! Forró betonon hasalok…Nem számított semmi, se a ketón, se az ötösök!
Engedetlenek voltunk? Lehet. Megérte? Meg. Csak az évszám változott és a körülmények. Ti, gimisek persze tartsátok be a szabályokat, s ne rosszalkodjatok! Fekete bárányok mindig is akadnak! Azóta is cigizek, sőt két függőm is van…
(Márió, a varázsló blogja)
