Balogh Zoltán: „Az újrakezdések nemzete vagyunk”

Dr. Somogyi Alfréd, a pozsonyi református egyházmegye esperese hirdetett igét azon a megemlékezésen, melyre szeptember 15-én került sor a szőnyi református templomban. Az eseményt a Kecskés László Polgári Társulás szervezte, emlékezve ezzel a reformáció 500. évfordulójára, valamint az 1947-48-as kitelepítésekre. Mindkettő tiszteletére emléktáblát avattak, az alkotásokat Varga László készítette. A márványtáblákat Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos, országgyűlési képviselő és dr. Molnár Attila polgármester leplezte le.

A mementók ökumenikus megáldása és megszentelése után Czunyiné dr. Bertalan Judit tartott beszédet. Az országgyűlési képviselő a reformáció kapcsán a hit, az akarat, a bátorság és a kitartás erejéről beszélt, majd kiemelte, ma is történelmi időket élünk, hiszen hazánknak 2010 óta olyan kormánya van, mely komolyan veszi a kitelepítéseket és szívén viseli a felvidéki magyarok sorsát. A kormánybiztos hozzátette, hetek múlva kezdődik az új Duna híd építése, ami kapocs lesz Magyarország és a Felvidék között.

Balog Zoltán miniszter beszédében elhangzott: az újrakezdések nemzete vagyunk, hiszen dúlta az országot tatár, török, osztrák, német és orosz, de minden megpróbáltatás csak még erősebbé tette a lelkünket.

– 1947 és 1948 között nem lakosságcsere, sokkal inkább elűzetés történt, melynek során nemcsak a portákat akarták szétválasztani, de lelkeket is megtörni – fogalmazott az Emberi Erőforrások minisztere.

A megemlékezésen közreműködött a komáromszentpéteri kórus, a Duna Népdalkör és Szabó Csenge, aki Bordács Ilona Emlékezz! című versét szavalta el.

Visszaemlékezett a kitelepítésekre a Komáromszentpéterről származó Győrffy Gézáné Kosdi Margit, aki a történtek idején még kislány volt, de a mozdony füstjére és a szállító vagonokra a mai napig emlékszik.

– 166 család házát vették el és adták oda a szlovákoknak. A faluhoz 7000 hektár földterület tartozott, dús legelőkkel, erdőkkel és szőlőkkel. Családunkat 1947. július 17-én indították útnak. Később megtudtam, hogy mi hagytuk el utolsóként a falut. Baranya megyébe költöztünk, majd nem sokkal később visszajöttünk Szőnybe, hogy közelebb lehessünk szülőföldünkhöz – mondta el Győrffy Gézáné Kosdi Margit.

A Kecskés László Társaság a következő napokban újabb emléktáblákat avat. Szeptember 23-án a reformáció 500. évfordulója és a Komáromban szolgált lelkipásztorok tiszteletére a dél-komáromi református templomban, szeptember 24-én pedig az észak-komáromi református templomban.

Forrás: Komárom Város
Fotó: Bartos Gyula/EMMI