Bastrnák újfent a városvezetést fricskázza

Bastrnák Tibor, Komárom ex polgármestere, a Most-Híd parlamenti képviselője csak úgy ontja a blogbejegyzéseket, termeli az esszéket. Célkeresztjébe ezúttal is a jelenlegi városvezetés került, és csípőből tüzel. Mivel Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnökének véleményét is leközöltük az új komáromi Duna-hídról, így álljon itt egy másik anyag is. Döntse el ki-ki maga!

A komáromi városvezetés nemrégen bemutatta az új városfejlesztési tervet, mely már közösen gondolkodik a Duna két partján elterülő két Komáromról. A kapcsolódó információk ismertetéskor azonban sajnálatosan kimaradt az a tény, hogy még az előző városvezetés idején született a gondolat, mely szerint a két Komáromra egy egységként kell tekinteni, sőt a fejlesztési terv megvalósításához szükséges uniós pályázatot is az előző városvezetés dolgozta ki és adta be, és mi is nyertük el…

Városunk lakói ennek köszönhetően mentesültek a megvalósítással járó anyagi terhektől, hiszen a költségek java részét az Európai Unió forrásaiból biztosítottuk. A jó hírek azonban sajnálatosan itt már véget is érnek, hiszen a jelenlegi városvezetés nem azzal a céggel végeztette a munkát, mely eddig már évekig foglalkozott a városfejlesztési tervvel (azaz „otthon van” Komáromban), hanem egy másik kivitelezőhöz fordult. Ennek a sajnálatos, ám részükről nem meglepő ténynek „köszönhetően” az új kivitelezőnek teljesen újra kellett gondolnia az egész városfejlesztési koncepciót, ami meg is látszik munkájuk minőségén: a terv nagyon sok általánosságot tartalmaz, felhasználható konkrét ötletek és elképzelések nélkül. A város jelenlegi vezetése tehát elszalasztott egy kitörési lehetőséget, ami annál inkább elkeserítő, mert a pályázaton elnyert anyagi támogatást érdemesebb lett volna olyan városfejlesztési tervre elkölteni, amely tényleg segítséget jelentene a komáromi lakosok számára.

Az ismertetett elképzelések között, mint újdonság szerepel például egy újabb Duna-híd terve is, mely a már megvalósulás előtt álló nyugati híddal ellentétben a város keleti oldalán helyezkedne el – enyhe túlzással valahol Izsa község közelében. Könnyű belátnunk, hogy a következő években ennél sokkal fontosabb lenne az északi elkerülő-út megépítése, mely teljesen tehermentesíthetné a várost az átmenő forgalomtól.

A városfejlesztési terv megalkotói megint feltalálták a spanyolviaszt – a harcsási logisztikai park gondolatát próbálják behozni a köztudatba. Ezt a tervet már polgármesterként szorgalmaztam, és a megvalósítás folyamata a minisztériumban is alaposan elő volt készítve. A minisztérium elvárásainak megfelelően elindítottuk az általuk igényelt megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, lebonyolítottuk a közbeszerzést, a kapcsolódó költségeket beépítettük a város költségvetésébe, a versenypályázat győztesével már alá is volt írva a szerződés. Sajnos a város jelenlegi vezetésének színre lépése után minden megváltozott: ezt a tételt kihúzták a költségvetésből – aminek köszönhetően az ügyben az elmúlt két évben nem történt semmi érdemleges. Pedig egy új kikötő és a logisztikai park jelentős segítség lett volna a komáromiaknak a mostani, munkanélküliségtől terhelt időben, ráadásul Komárom kihasználhatta volna azt az egyedi természeti adottságát, mellyel más városok nem rendelkeznek – a két folyó összefolyását. A leírtak miatt most annál meglepőbb, hogy a jelenlegi városvezetés előhúzta a harcsási logisztikai park gondolatát, hiszen tetteik és a szavaik közt jelentős különbségek mutatkoznak.

Sajnálatos, hogy egy ilyen komoly városi dokumentumra, mint a városfejlesztési terv, mindössze egy újabb kihasználatlan lehetőségként tekinthetünk – hiszen sem új gondolatok, sem eredeti elképzelések nem szerepelnek benne. Emellett az anyag jó pár pontatlanságot is tartalmaz, például a grafikai részben elmulasztották feltüntetni az eddigi területrendezési tervmódosításokat, egyáltalán nem említik a Pozsony-Komárom-Párkány nyilvános kikötők fejlesztési tervét (ami már 2000 óta egy nagyon fontos dokumentuma a térség fejlesztési stratégiájának), a harcsási logisztikai központ pedig egyáltalán nincs rákötve a környező közlekedési infrastruktúrára.

Azt hiszem, hogy ennyi bizonyíték elég is arra, hogy belássuk: a városvezetés nem ésszerűen használta fel a célra lehívható, uniós forrásból származó pénzeket. Összecsapott fércmunka született, s ez a gondatlanság sokba kerül majd a komáromiaknak.

(basti.sk, ha)