Berecz András: „Ha vizet iszok is, tudok részeg lenni”

Nagy hahotázással telt a RÉV-ben a Berecz Andrással zajló beszélgetés. A Kikötő – Polgári Szalon már nem először látta vendégül a híres mesemondó és népzenész előadót egy sajátos stand uppal tűzdelt beszélgetésre. Bödők Gergely moderátor pedig mindig tud még egy újat, még egy mást, még egy jobbat kérdezni.

Berecz András Kossuth-díjas előadóművész, ének- és mesemondó. Az értékekről, felelősségről, hagyományról és mesékről szóló beszélgetésen kiderült, hogy…

…András szervezete a bánatot és levertséget valahogy nem tudja felismerni, ezért olyan örökvidám. Festőművésznek készült, pedig a szülei főleg a művészléttől szerették volna megóvni őt. Fellépett már kocsmától a parókiáig mindenhol, úgy is, hogy a gyerekek közben püfölték egymást. És a böllérfesztivál hajnali óráiban a bokorban megfáradt közönség színe előtt is, bár az ilyen jellegű előadásokat már szívesen elhagyná.

Tanúja volt Johannesburgban egy kávészünetben lezajló pisztolyméregetésnek. „El nem tudjátok képzelni milyen helyekre jutottam el a mesemondás által.„

Hogyan lett egy budapesti születésű, ma Zuglóban élő mesemondónak ízes erdélyi tájszólása? „Kétlépcsősen, az érdekes, szinte kitapintható szavak által, melyeket Moldvában, Csíkban, Háromszéken, Kalotaszegen, Maroson és Mezőségben hallottam és tapasztaltam ’79 óta folyamatosan.”

Az ének és a mese kenyéradó mesterséget adott a sok utazás közepette Berecz Andrásnak. Pedig gyerekkorában azt hazudta, orvos akar lenni, miközben ‘semmi nem akart lenni’. „Semmi sem vonzott a felnőttek világában. De ha már a felnőttek fura mód állandóan ezt kérdezgették, hát készültem egy válasszal.„

Nyitókép: Stefankovics József (fotojako.sk)

Van értelme a néprajznak a mai világban?

„Aki a nagy egészhez akar hasonlítani, azok számára nincs. Ha érdekel minket a sokszínűség akkor van. A marosszéki forgatónál találóbban, hogyan is lehet szemléltetni az ismerkedést? Jön a jány, megnézed, balra hajítod, de ő akkor is jobbról jön meg. Majd eldobod, megnézed a másik oldalról is, és akkor is visszatér. Közeledsz, távolodsz, és ahhoz, hogy újra közel húzhasd, és megnézhesd, újra és újra el kell, hogy távolodjék.”

Betalálnak-e a ravasz mesék, melyek tanulságosak, képekben és hasonlatokban olyan pedagógiai húzásokat mutatnak, hogy a fal adja a másikat?

„A mesében találó szavak laknak, melyek a szívekbe hatolnak.

A mesék átadását éveken keresztül az emberek egymáson próbálgatták, s annyira megfeledkeztek olykor a hallgatásuk közben magukról, hogy csak úgy pislogtak.”

Vágyik-e alternatív otthonra Erdélyben? Vagy otthon érzi-e magát ott, ahol az eper potyog a fejére a fővárosi kertjében? Mit reagált arra, amikor valaki azt mondta, nem szeretem a népdalokat, mert csak ‘édesanyáááámoznak’ benne? „Pedig ha szereted édesanyád, akkor mégis mi a bajod vele?”

Szervezett nemzetközi mesemondó találkozót, összehasonlította a balkán, az irán és a szláv meseáradatot. Fejtegette, hogy a magyar nyelvben az alvó rongyikára 300 különböző szó létezik – de még a szlovákban is van vagy 80. „Anatitituta, anailla, fosztika, ez mind egy-egy darabnyi édesanya. (…) A hegyben van elég arany, a bányászok hiányoznak” – mondta a színház helyzetével kapcsolatban.

„Egy mese még csöndre ítélve is megtalálja a maga útjait”

A beszélgetés hamarosan visszanézhető lesz a Kikötő Polgári Szalon Youtube-csatornáján. Érdemes kattintani: https://www.youtube.com/results?search_query=kikötő+polgári+szalon

Addig is egy kis nóta: