Kultúra 2021. 10. 01.

Megtelt a RÉV és újjáéledt a Szalon

Csütörtökön a Komáromi Szalon elnevezésű rendezvény, köszönhetően a Szinnyei József Könyvtár felfrissült gárdájának, újfennt útjára indult. Fabó Mária és csapata, köztük Gazdag József publicistával, ugyanis célul tűzték ki, hogy heti rendszerességgel rendeznek beszélgetést közéleti és irodalmi témákban – a jövőben már a könyvtár vadiúj hetesi épületében megtartva azt. Mindezen sorozatot pedig nem is indíthatták volna lendületesebben, mint Nyáry Krisztián, Berg Judit, Daniela Kapitáňová és Lucia Molnár Satinská meghívásával.

„Fogadtunk, hogy ha száznál többen lesznek, fizetek egy pezsgős vacsorát. 136-ot számoltam és még jönnek…” – nyugtázta az eseményt Fabó Mária könyvtárigazgató. És aki eljött, ingyen iratkozhatott be egy évre a könyvtárba, a már meglévő tagoknak pedig automatikusan meghosszabbították a bérletét egy évvel.

Az esemény 5 órakor vette kezdetét, már ekkor szép számban gyülekeztek az írás-olvasás szerelmesei. Gabika Magová vezetésével az első előadáson szó volt két- illetve többnyelvűségről, a jelenleg alkalmazott szlovák nyelvhasználatról, arról hogy vajon van-e még helye a kultúránkban az igazi, irodalmi szlovák nyelvnek, illetve hogy milyen tabutémák, tabukifejezések azok, melyek nem valók, mégsem kerülik azokat az írók. Ha belegondolunk, valójában milyen könnyedén kiadható ma egy könyv és mennyire kevés elég ahhoz, hogy valakit írónak tituláljanak, miközben egy igazán jó könyv csak akkor kerülhet a polcokra, ha nem csak az író, de a szerkesztő, a lektor, a kiadó egyaránt egy hajóban evez. Satinská például mesélt arról, hogyan lett belőle egynyelvű szülők gyermekeként több nyelvet bíró egyén. „Saját elhatározásból. Hiszen ha angolt, németet, franciát tanultam, a magyart miért is ne? Ma már gyermekeinket is a kétnyelvűségre neveljük magyar férjemmel.” A cseh nyelv szükségességét is megvitatták, helyesbítve annak szükségtelenségét. „Míg anno minden egyes mediális termék cseh nyelven áramlott, természetes volt, hogy elsajátítjuk azt. Tekintve azonban, hogy ez mára átalakult és az angol helyettesíti a fő nyelvhasználatot, ami a határon túli termékeket illeti, amíg valaki nem megy Csehországba tanulni vagy dolgozni, aligha fog neki hiányozni az egykori államnyelv.”

A kötetlen, jó kedélyű beszélgetést egy még izgalmasabb követte. A 24.hu újságírója, Nyáry Krisztián, valamint Berg Judit meseírónő rengeteg érdekes és személyes tapasztalatot osztottak meg a könyvek jövőjéről és az olvasás fontosságáról.

Bal oldalon Nyáry Krisztián, középen Berg Judit, jobb szélen Gazdag József

Judit például felolvas gyerekeinek, 4 közül pedig kettőnél meg is tette hatását a metódus és aktív olvasóvá váltak. „Imádom, amikor egy könyv beszippant és ezt nekik is át akarom adni. Persze ma már luxus elvonulni, és időt szakítani nem csak az olvasásra, de még a nyugodt írásra is.” Egyéb praktikaként pedig zsebpénzt ajánl gyerekeinek, ha azok egy-egy könyv olvasása után egy jó ajánlót írnak. Judit írási szokásairól is szó esett, mint kiderült a leggyorsabb szerzőnek tartja magát. „4 gyerek mellett sokszor mosogatás és egyéb teendők közepette rágom át a témát, szövöm a történetet, s amint kész van, leülök és olyan gyorsan írok, mintha nem lenne holnap.” A világcsavargó hölgy évi 330 napban ésesanya, a maradékot viszont meghagyja kalandvágyának és ezen élmények regényeiben is visszaköszönnek. „A covid kitörésekor épp Peruban ragadtunk. Veszélyes helyzet volt, ahogy toloncoltak minket és katonák állták utunkat, az ilyen helyzetekben viszont a kíváncsiság erősebb bennem, mint a félelem. Nem véletlenül mondtam mindig, hogy nekem fiúnak kellett volna születnem.”

Nyáry Krisztián többfunkciós írói-szerkesztői-irodalomtörténészi tevékenysége ellenére elsősorban olvasónak vallja magát. „A klasszikus értelemben vett olvasás nem tűnhet el, annak helyettesítésére még nem alkottak más találmányt. Persze az e-könyv olvasók praktikusabbak, mégis a digitális bennszülöttek korában felüdülés egy valódi könyvet kézbe venni.” Egy e-book olvasóval az idegenszavak rögtön kikereshetőek, továbbá praktikusabb, szabadságot és másfajta élmény, hogy percek alatt letölthető egy-egy mű. Krisztián mégis itt hívja fel a figyelmet az internet veszélyeire: hogy a lineáris gondolkodás mint olyan megszűnt, a figyelmünket 8 másodpercig bírjuk összpontosítani – miközben egy hal 9 másodpercig képes koncentrálni… „A funkcionális analfabetizmus korunk egyik nagy problémája, holott van olyan IT cég, amely kizárólag olvasó informatikusokat vesz fel. Hogy miért? Mert a kreatív gondolkodást semmi sem fejleszti jobban, mint egy könyv.”

Krisztián Judithoz hasonló írási módszert alkalmazott és megtanulta kizárni a zavaró tényezőket. „Ahogy egy sportlövő is mindenféle zajban edz, úgy én is hagytam, hogy a gyerekek a fejemen ugráljanak. Meg is lett az eredménye, mert amikor lett dolgozószobám, nem tudtam mit kezdeni a csenddel és nyitott ajtónál tudtam csak dolgozni. Így legalább a háttérben hallottam, mi zajlik odakint.”

Érdekes statisztika továbbá, hogy Magyarországon az emberek 10%-a olvas csak, ők viszont egyre többet. „Ezt a piackutatást én magam rendeltem meg, s a következtetéseink szerint hiába csökkenő a tendencia, mégis több könyv fogy. Ami pedig a nemzetközi összefüggéseket illeti, kifejezetten jól szerepelünk olvasás tekintetében.”

A mesterséges intelligencia témája is felütötte fejét, hiszen már rengeteg mindenre nyújt megoldást az írott anyagok tekintetében is. A teljes szerepet viszont nem tudja ez az alternatíva átvenni, a kontextus, az érzelmek, a személyes stílus mind mind elengedhetetlen kellékei egy igazán élvezhető írásnak. „Hiába várja a floridai Salvador Dalí kiállításon az életnagyságú festő maga hologram formájában a közönséget, hangoztatva, hogy nem hisz a halálban, az élmény nyilván nem ugyanaz.”

Könyvek dedikálása az előadások végén

Egy szó, mint száz, olvasásra fel, a klasszikus értelemben vett könyvekre több szempontból szükség van, ahogy a minőségi írásokra is, s azok elménkre gyakorolt hatásaiból is széles körben építkezhetünk.

Ha megérzéseim nem csalnak, jópáran kaptunk plusz löketet ahhoz, hogy a könyvek iránti ragaszkodásunkat és szeretetünket elmélyítsük. Ehhez pedig kiváló helyszín az észak-komáromi könyvtár is! Látogass el Te is!

Szólj hozzá!