Egy dél-komáromi tehetség

A fiatal tehetség éppen tíz éve, 9 évesen ment le előszőr a komáromi lőtérre, szülei biztatására. A kezdetektől máig Miskolczi Julianna a trénere, ezzel párhuzamosan Budapesten is edz, Szucsák László irányításával, kettejük tudásának köszönhetően, mint mondja, nagyon sokat fejlődött. A (Dél-)Komáromi Városi SE 19 éves puskás sportlövőjével, Horváth Leával a MOL városrész fedett lőterén beszélgettünk az eddig elért eredményeiről és a jövőbeni tervekről.

A felnőtt világranglista jelenleg 28. helyen álló, válogatott kerettag komáromi sportoló kiemelte, meghatározó volt számára, amikor 2016-ban először kijutott a győri Európa Bajnokságra. Utána szerencsére egymás után következtek a nagyobb megmérettetések. A kedvenc piros színű légpuskáját az elmúlt évek nemzetközi versenyeinek logói díszítik, Lea egyre csak sorolja az elmúlt időszak jelentős megmérettetéseit.

A 2017-es junior világbajnokság Suhlban volt, ez első junior versenyem az EB után, aztán sorra jöttek az Európa-bajnokságok Mariborban, Győrben, Eszéken és Bolognában, majd tavaly már a felnőtt világkupák. Nagyon izgalmas volt az elmúlt év. Új-Delhiben az első felnőtt világkupámon, 50 méteren a 14. helyet szereztem meg, áprilisban Pekingben tizedik lettem, egyetlen körrel lemaradva a döntőről. A májusi müncheni világkupán két kör hiányzott a fináléhoz, majd a minszki Európa Játékokon hét tized. Nagyon rosszul érintett, hogy sorra közel voltak a döntők, Rióban is csak egyetlen kör hiányzott az olimpiai kvótához.

Lea kiemelte, hogy nagyon összetett sportról van szó. Sok mindennek kell „klappolni” a sikerhez. Mint mondja, a szorgalom nagyon fontos, fejben is ott kell lenni! Egyik edzője szavai szerint bátornak kell lenni, nem vakmerőnek, bátornak, hogy akkor, adott pillanatban el merje lőni az adott lövést, hiszen itt rengeteget számítanak a másodpercek. „Nem mindegy, hogy egy másodperccel előbb vagy utóbb sütöm el.” 10 méterre légpuskával lő, 50 méterre, kisöbü sportpuskával, három testhelyzetben; térdelő, fekvő, álló, míg tíz méterre, csak állóban. Leához az 50 méter áll a legközelebb, bár ezt szabadban lövik, az eredményt pedig nagyban befolyásolja az adott időjárás.

A sportolónő szemüvegesként nincs könnyű helyzetben, fegyverein a lencse természetesen dioptriás. Nevetve mondja, hogy az álló versenyszámban a földön lévő monitoron nem is tudja követni és nem látja, hogy éppen mit lőtt. A 2019-ben többszörös országos csúcstartó edzései nagyrészét Komáromban és Budapesten végzi. A roppant udvarias, kedves és kitartó, szorgalmas lány igazi példakép lehet minden fiatal számára! Nemcsak a sportban kiváló, hanem a tanulásban is. A Jókai Mór Gimnázium magántanulójaként idén érettségizett, szintén rendhagyó módon, Diósdon tett amerikai érettségit kitűnő eredménnyel.

Ennek előzménye, hogy tavaly nyáron a suhli junior-világkupán megkeresett két amerikai egyetem képviselője, és ösztöndíjas lehetőséget kínálva a tengerentúlon, megkérdezték, hogy nem lenne-e kedvem náluk tanulni. Hatalmas öröm volt ez számomra, és miután a szüleim eddig is mindenben támogattak, közös megbeszéléseket követően úgy döntöttünk, hogy a Mississippi Egyetemen folytatom a tanulmányaimat, az első kezdő év után menedzsment-business szakon.

Az egyetemnek remek lövészcsapata van, és már a leendő csapattársaktól is kapott leveleket, melyben szeretettel várják és hívják a tengerentúli intézménybe.

– Azt viszont még nem tudni, hogy mikor indulhatok, hiszen a jelenlegi helyzetben a vízum ügyintézése lassan halad, nem tudni még azt sem, hogy az USA mikortól fogadhatja a külföldi diákokat. Egy roppant izgalmas, kihívásokkal teli időszak áll előttem, melyben egyedül, önállóan kell boldoguljak és helytálljak.

Természetesen a tengerentúli, egyetemi versenyeken kívül a világkupákon, nemzetközi megmérettetéseken magyar színekben, hazánkat képviselve versenyez majd.

A közeli célokat firtató kérdésre elmondta, a 2021-re halasztott tokiói olimpiára kvótát szerezni még mindig van esély. Az utolsó kvótaszerző versenyre jövő március környékén kerülhet sor. Végezetül Lea köszönetet mondott szüleinek és testvéreinek, akik mindenben támogatták és támogatják most is.

– Köszönettel tartozom az edzőimnek és persze a csapattársaimnak is. Hálával tartozom Dél-Komárom polgármesterének, dr. Molnár Attilának is, hiszen a város olyan edzési, versenyzési lehetőséget teremtett számomra és a csapattársaim számára, ahol szinte lehetetlen nem jó kedvvel és jó szívvel lejönni a lőtérre!