Élő rapzenekarral tör új babérokra José, a komáromi rapper

„ …mert ha csapongok, hát te csitítasz, ha bánatos vagyok, felvidítasz, ha túl magasra szállnék, elkapod a lábam, segítesz, a súly alatt, ha sajog a vállam…” –  énekli legújabb, Tudom jól című dalában José, azaz Ropog József rapper, amelyet menyasszonyának írt. Aktuális dolgairól faggattuk a komáromi születésű, ám már Karván élő, egyre népszerűbb előadót.

Trianon századik évfordulójára emlékezve nem rég elszavaltad a Lesz még nyár! szövegét egy videóban. Igazi színészi teljesítmény. Kértél tanácsot édesapádtól, Ropog József színművésztől?

Édesapámmal elég ritkán beszélünk sajnos, külön utakat járunk. Büszke vagyok rá, miatta is vagyok az jelenleg, aki vagyok. Tudom, hogy eljutottak hozzá a dalaim, legutóbb mikor beszéltünk, megdicsért, hogy tetszettek neki, amiket hallott. Tőle és anyukámtól kaptam a tehetségemet, szóval igazából azt szoktam mondani, hogy ezek a dolgok nem is az én érdemeim. Mindent nekik köszönhetek. Nem konzultáltam édesapámmal a szavalatról, anyukámmal viszont igen. Nagyon sokat adok a véleményére.

A Lesz még nyár! videoklipjét is a magyarországi Medusa Pictures készítette. Mikor és hogyan találkoztatok Sipos Géza rendezővel?

Kedves rapzenei kollégám, Pit, azaz Dombi Krisztián ajánlotta őt. Pár nap múlva interneten meg is beszéltük Gézával, hogy készít nekem egy klipet a Halkuló léptek című számhoz. Azóta minden videózással kapcsolatos dolgot ő készíti nekem.

Ez a dal tette ismertté a neved itthon és szerte a Kárpát-medencében. A videoklipjét is rengetegen látták az interneten, azután a koronavírus-járvány megállította ezt a szárnyalást. Mihez kezdtél az új helyzetben?

Szerencsére nagyon sok helyre eljutott a dal, nem számítottam rá, hogy ekkora sikere lesz. Erdélyből küldtek a napokban üzeneteket, hogy megérintette az ottaniakat is a dal. Ennek a számnak és az ezt megelőző Ülj ide mellém című dalnak köszönhető, hogy megalakult egy zenekar, amellyel élőben adjuk majd elő a saját dalaimat. Csupa tehetséges zenész vesz körül. Kerekes Levente a gitáros, Szabó Andor a basszusgitáros, Szabó Arnold dobol, Tóth Béla a billentyűs. Azt hiszem, sikerült a karantén időszakból kihoznom a legtöbbet. Írtam egy „azt mondják, maradjak otthon, de én amúgy se készültem sehova” stílusú dalt, menyasszonyom segítségével készítettünk hozzá egy videoklipet, amelynek az utómunkálatait szintén Sipos Géza végezte. Szép visszhangja lett az Ilyen még nem volt című számnak is.

Fontosnak tartod, hogy Komárom városa, e mellett természetesen Karva is helyszínként megjelenjenek a klipjeidben?

Az utóbbi időben tudatosult igazán bennem, hogy nekem fel kell vállalnom a származásom, be kell mutatnom a tájakat, ahol élek, a hazámat. Az pedig a Felvidék. Nem mintha eddig letagadtam volna, csak most már igazán fontosnak érzem, hogy képviseljem az otthonomat.

Hány éve foglalkozol rap és hip-hop zenével? És annak idején miért ezt a stílust választottad?

Tíz-tizenkét éve foglalkozom ezzel az egésszel. Eleinte amerikai rap zenét, majd magyar rapzenét hallgattam. Nagyon megtetszett, hogy milyen mély mondanivalót lehet közvetíteni a rapszövegekben. Három-négy percben rengeteg gondolatot, érzelmet át lehet adni, erre semelyik másik stílus nem képes. Kezdetben sokkal depresszív dalokat írtam. Valahogy úgy éreztem, hogy a „sírva vigad a magyar” életérzés rám is érvényes. Sokkal fontosabb volt számomra, hogy komoly érzéseket adjak át, mint mondjuk az, hogy egy zenekarral egy fesztiválon milyen lenne előadni egy-egy számot, vagy hogy rádióbarát legyen a szöveg és a felépítés. Kezdetben inkább a magyarországi előadók felé nyitottam, nem igazán nyomultam felvidéki rapcsapatokkal. Mindig is más voltam, mint ők: szövegileg, stílusilag, de életvitelben is. Akkoriban a komáromi Rapartoar, Micro Tenors és a gútaiak, Attilah és Jakuza voltak a legnagyobb képviselői a felvidéki rapzenének, ők igazán meg is élték ezt az amerikai rapéletérzést. Tudtunk egymásról, egyszer-kétszer zenéltünk is együtt, sőt 2009-ben egy Komáromi Napok fellépésre is meghívtak, mint vendégfellépőt, amit ezúton is nagyon köszönök nekik, de mély, közös dolgaink nem nagyon voltak.

Ha jól tudom, közben pedig fociztál. Amióta az eszemet tudom, rúgom a bőrt. Anyukám oldaláról testvéremtől, Trenčík Auréltól, aki egyébként rendőr Komáromban, tanultam anno mindent. Komáromszentpéteren kezdtem a „pályafutásom” az ificsapatban, majd jöttek Madar, Búcs, Dunamocs, aztán megint Madar felnőtt csapatai. Szép évek voltak, mindenhonnan vannak kedves emlékeim. Vannak azonban keserédes emlékek is. Halkuló léptek című dalomat egy búcsi csapattársam és barátom emlékére írtam, aki tragikus körülmények között hunyt el.

A tíz év során többször jelentkeztél újdonságokkal, de a rappelés mindvégig megmaradt hobbinak.

Az volt, jelenleg is hobbi még, azonban tavaly elkezdtem egy kicsit komolyabban foglalkozni ezzel a hobbival. Azóta jöttek ki olyan dalok, amelyeket már mélyebb stratégiával, jobb marketinggel, jobban átgondolva publikáltam a nagyérdemű felé. Eddig úgy tűnik, sikeres ez a nagyobb koncentráció, amelyet a dalokra fordítok, mivel egyre jobban pörögnek a dolgok körülöttem, egyre több a koncertmeghívás.

Mennyire maradtál mérnök? Mert hajótesteket tervezel.

Nagyon szeretem a munkámat. Gépészmérnök végzettségem van, adott volt, hogy legalább megközelítőleg olyan állást találjak, ahol kamatoztatni tudom az egyetemen tanultakat. Nagy szerencsém volt, hogy olyan céget sodort az utamba a sors, ahol megbecsülnek, ahol fantasztikus a társaság, a főnökség, és ami mellett tudok foglalkozni a hobbimmal, ami a zene.

Karván sok hajót látni a Dunán. A faluban mindenütt fák, bokrok. Nagyon szép a főtér.

Gyermekkorom minden hétvégéjét Karván töltöttem a nagyszüleimnél. A legtöbb közeli barátom is idevalósi. Menyasszonyom is karvai, nyolc éve Karvára költöztem, a nagyszülői ház emeletén lakunk kettesben. Nagyon szeretem a környéket, a Dunát, a kavicsbányát, amelyet már visszakövetelt a természet, a szőlőhegyet, a kilátást a Gerecsére a Duna-partról. Sokszor körbejártuk már gyalog és biciklivel is a környéket a falubeli barátokkal. A legújabb dalok már mind itt, Karván születtek a kis házi stúdiómban. Komáromban nem igazán volt lehetőségem saját stúdiót kialakítani a panellakásban, akkoriban más stúdiókba jártam, Tatabányára, Esztergomba, Kecskemétre.

Hol lesz a koncertetek premierje?

A jelenlegi állás szerint a José LIVE zenekar augusztus közepétől koncertezik. Augusztus 29-én, szombaton a Magyar Sziget fesztiválon lépünk fel, amelyet az idén Ásotthalmon rendeznek.

Tíz év után itt lenne az ideje egy új album elkészítésének is.

Teljesen helytálló gondolat! Van is rá egy remek válaszom, ugyanis készül! Sajnos, azt azonban nem tudom még megmondani, mikor is fog megjelenni, de erről időben tájékoztatni fogok minden érdeklődőt.

(Bárány János; megjelent: az AhojSzia havilap júniusi számában)

Fotó: a szerző és archívum

José TOP 10

Csillagjegy: Nyilas
Kedvenc költő/író: Petőfi Sándor
Kedvenc színész: Leonardo DiCaprio
Kedvenc film: Csillagok között, de bármelyik Christopher Nolan-film
Kedvenc zeneszerző: Hans Zimmer
Kedvenc saját dal: Ülj ide mellém
Kedvenc eddigi ajándék: A lehetőség, hogy zenélhetek
Kedvenc étel/ital: Tojásos nokedli
Kedvenc hely a világban: Karva, a menyasszonyommal, a családdal, a barátokkal
Példakép: Producerként Dr. Dre, rapperként Eminem, előadóként 2Pac