Emlékezünk, megemlékeztünk, és emlékezni is fogunk?

Október 17-én tartották meg az ’56-os megemlékezés kapcsán rendezett ünnepi estet. A különleges kétórás program a forradalom 60-ik évfordulója alkalmából nívós előadók társaságában zajlott. A Széchenyi István Polgári Társulás, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Csemadok Komáromi Városi Szervezete a Kultúrpalotában tartotta meg a neves eseményt. Tarics Péter főszervező szavalással és zongoraszóval kísérte a műsort. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 464 évvel ezelőtt éppen október 17-én vonult el a török Eger alól. „Akkor Dobó védte Európát, ma Magyarország teszi ugyanezt.”

Jókai Anna, kétszeres Kossuth-díjas írónő fél órás beszédében személyes emlékeit idézte fel a közönség számára. „Nekem nem volt fegyver a kezemben. Egy pár hónapos gyermek anyja voltam, albérleti szobában laktam. A forradalom után csak az mentett meg, hogy második gyermekemet vártam. Arról pedig végképp nem is álmodhattam, hogy egyszer írónő leszek.” Jókai Anna ikerforradalmakként emlegette a 1848-49-es és az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, s párhuzamot is vont a két esemény között.

„A mi csillagunk: 1956” című emlékesten Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színművész előadásában egy drámarészletet hallhattunk. A Concordia vegyeskar, Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas művész, Mészáros Tamás és Bősi Szabó László énekművész, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész szintén nagy mértékben emelték az est fényét. Díszvendégekként Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete, Hamrák Zsófia Dél-Komárom önkormányzatából, a Kecskés László Társaság kuratóriumi elnöke, Nemes Andrásné, illetve Prohászka Marcell címzetes igazgató is jelen volt.

A megható emlékműsor a Hiszek egy és a Himnusz közös eléneklésével ért véget. Sajnálatos módon a fiatalabb generációból alig néhányan képviseltették magukat – ez a legtöbb fontos ünnep tiszteletére rendezett program esetében így van. Kérdés, ha az idősebb kultúrálódó képviselők már nem lesznek, vajon kik vesznek majd részt e programokon? Előbb utóbb eltűnik majd a ünneplő közönség, és a fontos eseményekről való megemlékezés? Érdemes lenne még időben odafigyelni erre! Családok, barátok, tanárok, diákok, fiatalok fogjátok meg egymást és vegyetek részt ti is a történelem ápolásában és az emlékek őrzésében! Ez mindannyiunk érdeke és feladata egyaránt!

Milány Kincső
Fotó: Szalai Erika (Felvidék.ma)