Város 2016. 07. 25.

Fantasztikus 3D-s videó: így nézett ki a komáromi Öregvár 1763 környékén

Az alábbi, fantasztikus 3D-és videón azt láthatjuk, hogyan nézhetett ki az (észak-)komáromi Öregvár az 1763-as évekig. A videót egy 18. századi katonai felmérés alapján Andrej Ozimy komáromi muzeológus a készítette:

Ma már az idelátogatók hiába keresnék ezeket a régi épületeket az Öregvár udvarában – valójában még elképzelni is elég igényes feladat lenne. Szerencsére fennmaradtak különböző rajzok, metszetek és tervek, amelyek alapján mégiscsak lehet valamiféle elképzelésünk. A legértékesebb dokumentum, mely alátámasztja az épületek létezését, egy katonai felmérés a 18. század első feléből.

A katonai felmérés.
A katonai felmérés.

Ez azon kívül, hogy nagyon részletesen ábrázolja az egyes épületeket, leírja azok funkcióját is, melynek köszönhetően tudjuk, hogy hogyan néztek ki az Öregvár beltere. A felmérés metszetei alapján lett kialakítva a fenti 3D modell. 

Mit láthatunk a videón? 

Az akkori udvar területe nagyobb volt és enyhén emelkedett a „Spicc” irányába. Az udvaron egy nagy „U”-alakú parancsnoki épület dominált, mely össze volt kapcsolva a fegyver-, lőpor-, és élelemraktárral.
Az erőd kapuja mögött balra volt a várbörtön, szembe neki a börtönőr háza és a bejárat a kazamatákba. A várbörtön mögött templom magasodott tornyával és haranglábbal, mögötte pedig az ún. templomosok épülete és egy magtár volt.

A vár 1598-ban. A kép a Civitates Orbis Terrarum könyvben jelent meg, amelyben korabeli térlépeket, és városok látképeit örökítették meg, köztük Komáromét is. Georg Braun – Frans Hogenberg rajza.
A vár 1598-ban. A kép a Civitates Orbis Terrarum könyvben jelent meg, amelyben korabeli térlépeket, és városok látképeit örökítették meg, köztük Komáromét is. Georg Braun – Frans Hogenberg rajza.

Ezen kívül volt itt iskola, a tűzoltók és mesterek házai, valamint kocsma a katonák számára is. A katonák és tisztek két kisebb laktanyában laktak. Az erőd parancsnokának saját háza volt külön istállóval. Egyes épületek egészen magasak voltak, többnyire egyemeletesek, de voltak két vagy háromemeletes épületek is magas tetővel és kéményekkel.

A falazott épületeken kívül voltak itt faistállók, csűrök és fészerek is. A friss vizet saját maguk és lovaik számára a katonák öt mély kútból nyerték. A fenti sáncokat, ahol az ágyúk álltak, két rámpán keresztül lehetett megközelíteni. Az erődöt akkor még mély vizesárok vette körül, mely felett fahíd vezetett a Ferdinánd kapuhoz. A kaput abban az időben még egy láncokon függő csapóhíd is védte.

A katonai felmérés egyik metszete.
A katonai felmérés egyik metszete.
A földrengések porig rombolták a benti kisvárost

Tehát az Öregvár valaha egy virágzó katonai kisvárosnak adott otthont. Ennek a földrengések vetettek véget: 1763-ban Komáromot pusztító erejű földrengés rázta meg, és az erődben is sok kárt okozott. Ez még nem jelentett végső csapást: a katonák gyorsan felújították az épületeket. 1783-ban azonban újabb földrengés pusztított – ennek következtében pedig állítólag az összes épület összedőlt. Az erődben csak romok és rendetlenség maradt, melyet I. Ferenc császár is láthatott idelátogatása során 1807-ben, és ezt a naplójába is megjegyezte.

1811-ben már csak egyetlen épület állt az Öregvárban, a volt élelemraktár. Azonban a nagy átépítés során, melyre 1827-1839 között került sor, ezt is lerombolták. Ezen átépítés során volt kialakítva a mostani nagyudvar, és a kazamaták sorozata körülötte.

1827-39
1827-39

Nagyjából az udvar közepén épült fel a várbörtön részére egy ún. munkaház (ném. „Arbeithaus“) falazott kerítéssel. Ez az épület később különféle célokra szolgált. A szovjet katonák pl. kultúrházat rendeztek be itt, moziteremmel. Az épületet rossz műszaki állapota miatt 1992-ben a szlovák katonák lebontották és azóta az Öregvár udvarán már nem áll semmilyen épület.

A "munkaház" 1990-ben. Két évvel később ezt is lebontották.
A „munkaház” 1990-ben. Két évvel később ezt is lebontották.
Légi fotó 1960-ból
Légi fotó 1960-ból