Fotók 2016. 02. 19.

Fotógaléria: Európa egyik leghosszabb tetőszerkezete városunkban található

A közelmúltban adták át a komáromi Újvár kaszárnyaépületének felújított tetőszerkezetét. Nekem addig fogalmam sem volt róla, hogy a miénk Európa egyik, ha nem a leghosszabb tetőszerkezete: 610 m hosszú, a teljes területe pedig 18 772 m2. 

Ezek persze csak számok, aki nem ért hozzá, nem mond számára túl sokat. Amikor azonban a megnyitón volt szerencsénk felmenni a tetőtérbe, szabályosan elállt a szavunk az építmény, pontosabban felújított tetőtér rendkívüli nagyságától, szépségétől. Fiatal fotósunkkal, Angyal Gáborral el is döntöttük: ide el kell látogatunk még egyszer, és amit lehet, a fotók és szöveg segítségével az olvasók elé tárunk.

Újvár-1 (Small)
Az Újvár bejárata az egyetem felől. A Lipót-kapu 2013-ban újult meg, köszönhetően a lakosok összefogásának: internetes szavazáson 50 ezer eurót nyertek a VÚB Alapítványtól a munkálatokra.

“Idegenvezetőnk” a felújítás kivitelezésének vezetője és menedzsere, Kósa Tamás volt, aki a komáromi Darton Kft. alkalmazottja. A cég nem volt könnyű helyzetben: 13 hónapja lett volna a felújításokra, de a különböző hivatali ügyek és a bürokrácia miatt végül 5 és fél hónap állt rendelkezésükre. Júliustól novemberig végezték el ezt a hatalmas, igényes munkát.

Újvár-24 (Small)
A vár bejáratának kb. 20 cm-es kulcsa.

Furcsa érzés volt a kezünkben tartani ezt a hatalmas, legalább 20 cm nagyságú kulcsot, ami a Lipót-kapu ajtaját nyitja. Kicsit olyan volt elfordítani a zárban, mintha most valami varázslatos időutazásba kezdenénk, vissza valahová a régmúlt időkbe.

A kapun belépve újabb kapu következik...
A kapun belépve újabb kapu következik…

Újvár-2 (Small)

… amelyet szintén felújított a Darton Kft. Nem csak a homlokzat szépült meg, a kapualj alján végigfutó mészköveket is kicserélték. “Annyiban volt egyszerű dolgunk – avat be a részletekbe Kósa Tamás – hogy az eredeti mészkövek a dunaalmási mészkőbányából származtak, így viszonylag közelről be tudtuk szerezni az eredetiek pontos mását.”

Újvár-6 (Small)
Az eredetivel pontosan megegyező “Tardosi rózsaszín mészkő” padlózat a bejárati kapualjban

A tetőszerkezeten és a bevezető kapualjon kívül még egy helyiséget is felújítottak az épület földszintjén. “Ez a felújítás sem volt mindennapi – mondja Kósa Tamás. – Ugyanis az épület műemlék, ezért komoly szabályokat kellett betartanunk. Például nem volt szabad cementet használnunk, és a huzalokat is csak a téglák közötti fúgákba tehettük. Mindezek az apróságok nehezítették, és hosszadalmasabbá tették a munkálatokat.”

Újvár-10 (Small)
A felújított terem. Érdekesség, hogy itt laktak anno az orosz katonák. Egy-egy fülkében egy-egy emeletes ágy helyezkedett el.
A többi helyiséget egyelőre csak kitakarították.
A többi helyiséget egyelőre csak kitakarították.
A kaszárnyaépület földszintje. Innen nyílik az a bizonyos felújított helyiség, és innen lehet feljutni a tetőtérre is.
A kaszárnyaépület földszintje. Innen nyílik az a bizonyos felújított helyiség, és innen lehet feljutni a tetőtérre is…
12657175_803440973099017_7070250171464044267_o (Small)
… ahová izgalmas, kacskaringós csigalépcső vezet fel. Az izgalmat már csak azért is érzi az ember, mert egyelőre nincs világítás, így még napfényes időben is homályos helyen lépeget az ember.

A kaszárnyatető felújításán több, mint 100 munkás dolgozott, akik összesen 217 320, az eredetinek megfelelő, hódfarkú cserepet tettek föl. Pénzhiány miatt nem újították föl az egész tetőt: a két széle megmaradt a régi állapotban. Így 610 méterből összesen 410 méter szépült meg.

Erre a hatalmas tetőre csak egyetlen feljárat vezet, és bizony a munkások már abba is belefáradtak, mire eljutottak nehéz szerszámjaikkal az aktuálisan felújítandó szakaszhoz. Ráadásul a tetőtér alja “hullámos”, így a kisebb, “dombra fel-dombról le” terep is akadályozta a haladást. A képen látható “folyosó-híd” már utólag készült, éppen azért, hogy ha valamilyen probléma akad a tetőzeten, könnyebben lehessen eljutni egyik oldalról a másikra.

Újvár-15 (Small)
Az összekötő híd. Nyolc helyen tűzvédelmi ajtót helyeztek el. Ezeket külön kellett legyártatni lakatosmesterekkel, korhű módon.

Mivel ez nem egy szokványos felújítás volt, hanem valójában restaurálás, meg kellett felelni a Műemlékvédelmi hivatal szigorú elvárásainak. Képzeljék el: minden egyes gerendát ellenőrizni kellett, és az utolsó épen maradt darabot is vissza kellett helyezni valahová.

De más gond is akadt a gerendákkal. A tetőtér szélessége ugyanis 16 méter, azaz a leghosszabb (régi) gerendák is ekkorák voltak. És itt jött a nehézség: ugyanis ma a leghosszabb gerenda, amelyet – engedélyekkel – szállítani lehet, az 14 méter. Így aztán ki kellett pótolni az újak hosszát, hogy megfelelő méretűek legyenek. “El sem tudom képzelni egyébként, hogyan tudták gépek, daruk nélkül az 1810-as években felhelyezni ezeket a hatalmas gerendákat. Rendkívüli tudású mesterek lehettek a régiek, akikre csak csodálattal tudok gondolni!” – mondja Kósa Tamás.

Újvár-13 (Small)
Új és régi gerendák.

A fenti képen láthatjuk az új és a régi gerendák ötvözését. És néhány kéményt. Az egész épületnek rendkívül bonyolult a kéményrendszere. Összesen 57 kémény található a padláson, amelyből 39-et újított fel a Darton Kft. Ha jól megfigyelik a képet, az is láthatják, hogyan “hullámzik” a padló.

Kósa Tamás azt is elárulta: voltak asztalosok, akik elmenekültek a helyszínről. Ugyanis – műemlékről lévén szó – mindent a régi módszerek szerint kellett elvégezni. “Ezt a régi, alapos tudást már csak kevesen ismerik és művelik. Szerencsére minden asztalos-csapatban volt egy-egy idős mester, aki még ismerte például a régi ács-csapolást, a csavarozás nélküli fa illesztéseket, és akik tanítgatták a fiatalabbakat.” A munkásokat egyébként igyekeztek szintén a környékről válogatni.

Újvár-14 (Small)
Ez itt épp egy csavarozás. Nos, ilyet nem találunk sokat a tetőzeten – amit csak lehetett, régi módszerrel, azaz csavarok nélkül illesztettek össze.

“Aki itt dolgozott, az mindenki rengeteg tanult, fejlődött a saját szakmáján belül – folytatta az építkezés menedzsere. – Én magam is nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen fiatalon (harmincas éveim elején járok) ilyen komoly feladatot bíztak rám. Számomra hatalmas élmény, és komoly fejlődés volt a felújítás minden pillanata.”

Beszélgetésünk alatt lassan eljutottunk a tetőszerkezet végéhez, amelyet anyagi hiány miatt nem sikerült felújítani. Néhány hónappal ezelőtt még így nézett ki az egész tető.

Újvár-19 (Small)
A felújítatlan rész.
Újvár-17 (Small)
A felújítatlan rész, másik szemszögből. Valamikor a kilencvenes években igyekeztek kitámasztani (sárga gerendák), hogy össze ne dőljön az egész.

12742025_806617922781322_6769499880497467072_n (Small)

Mindezeken kívül – korhű módon – több, mint 20 rézcsatorna került fel az épületre. Ezt csak azért tartottuk fontosnak megjegyezni, mert ahhoz képest, hogy két hete adták át az épületet, kettőt már el is loptak belőlük. Valakik egyszerűen fogták magukat, és leszakították a falról…

Újvár-4 (Small)
Az utolsó rézcsatorna alsó fele máris hiányzik.

A tetőszerkezet valamint az épület-komplexum felújítását szeretnék folytatni, azonban még egyelőre hiányzik hozzá az anyagi forrás. Ebben a pillanatban a város vezetősége keresi a lehetőségeket.

Én személy szerint el sem tudom képzelni, mire lehetne használni ezt az óriási komplexumot. Annyit azonban biztosan tudok, hogy ilyen értéket nem szabad veszni hagyni.

Újvár-5 (Small)

Újvár-21 (Small)
A tető már kész. De ahogy látjuk, még bőven akad tennivaló…

A Komáromi Vár a volt kaszárnyaépülettel együtt a katonai építészet egyik kimagaslóan értékes történelmi emléke, nemzeti műemlék, az UNESCO világörökségi jegyzékébe való besorolás egyik várományosa. Nagyra törő terv, nagyra törő álmok. Komáromiként azonban nincs más választásunk: hinnünk kell benne, hogy épen-szépen sikerül megőrizni az utókor számára.

Hübschné Dráfi Anikó
Fotó: Angyal Gábor 

IMG_0081-Pano (Small)

Szólj hozzá!