Gyere haza Gombaszögre!

Két részből áll az év a gombaszögi család szerint: az egyikben várod, hogy Gombaszögi Nyári Tábor legyen, a másikban pedig élvezed, hogy Gombaszögi Nyári Tábor van. A tavalyi után másodszor érkeztem júliusban a keleti végekre, családi kirándulásként, ha már őstáborozó édesanyámékkal kelhettem útra. Idén sem bántam meg. Így látom a felvidéki fesztiválszezon fénypontját  – többek szemüvegén át is szemlélve.

Rég várt állomásokkal, őrség aranya tortával és babanézővel tűzdelt 4 órás út, felvidéki arcok gyülekeznek Pozsonytól Ágcsernyőig, minden a régi, és mégis új.

Fogmosásként pálinkával szokás itt az egyes napodat indítani, a keményebb harcosoknál meg bizony le sem szokás feküdni.

Csörgedező patak partján az erdőn átszűrődő napsugár megragad, függőhídon átnyargalva a túloldalra színes fénynyaláb fogad,

hűvösen csap fel a hűtő-patakból a bioklíma üdítő párája, csodálatos a dimbesdombos természet, a fák árnyékának nincs párja.

Ha mártózni támad kedved csak vigyázz, mert a lábad belezsibbad, de aztán mire felérsz a hegyre, már más bajod nincs, mint izomlázad,

aztán rögtön ezt is elfelejted, csak lendülsz a hintán fel az égig, újra szerelembe esel az életeddel, réved a tekinteted a hegytetőig.

Isteniek a lepénylángos variációi, bár kalandos darázsinvázióban enni, a szúnyogoknak viszont híre-hamva sincs, ez az ára, ennyi.

A Gyűrűk ura kvíz során Frodót és Bilbót ordítasz a délutánba, Leander Killsen pogózva pedig beleveted magad az éjszakába.

Vagy egy ad hoc vikinghajóban ülve a színpad előtt kántálod, hogy huh-huh, később aztán a fellépők irányításával ketté válik a tömeg: háh-huh.

A Zipline-on csúszva utolér pár bíztatóan öblös csatakiáltás, miközben elsuhansz a tömeg feje fölött, ez ám a kikapcsolódás.

Dzsúdlóhoz bejutni interjúra, olyannak tűnik, mint egy fényév, utána a konfettiesőben bulizva emlékezni jófejségére egy élmény.

Tibi Atya – Tóth Mátéra lecsaphatsz írói mivoltában hirtelen felindulásból, komáromi arcokkal futsz folyton össze, szinte mindenki itt(hon) van otthonról.

A Folkszögletben váratlanul felfedezed édesanyádat, s felmerül a kérdés, ahogy csápol a reflektorfénybe az első sorban, vajon kinek a gyereke is lennél?

A virradó Nap fényében nótázást inicálhatsz a Petőfi színpad utolsó mohikánjaival, s felvonulhatsz a színpadra vagy az óriáshintához, a terep tiszta, s csak a tiéd hajnalban.

Aztán ha eljő a pirkadat, a merészek reggel hatkor őrülten húzzák a harangot, mások meg kakasként kukorékolnak, míg ki nem tekerik a nyakukat a kempinglakók.

A taxi 0-24-ben működik, így mindig van, aki akár reggel is hazaszállít a környékre, egy ízig-vérig fesztiválozónak meg a sátra, vagy a chill zóna hősége az ébresztője.

A könyvtár standjának babzsákjai a legjobbak, a gólyafejben meg feltűnik Rippel Norbi, iszapbirkózás közben a sáros fiataloknak buzgón lehet szurkolni.

A biztonsági őrök közt vétlen MMA-s arcokkal is össze lehet futni, kopjafaállításkor pedig büszkén illik a himnuszt közös lelkülettel énekelni.

Röplabdameccseken vetődnek a homokban a sportos fiúk-lányok, csapatversenyek alatt mennek a fáradhatatlan és hangos csatakiáltások.

Agyagozhatsz tálkát, mint régmúlt gyerekkorod kézműves táboraiban, színezhetsz kifestőt Csikuval, ez egy igazi Pelekaland.

Ha Szabó Balázs és bandájára csak menet közben eszmélsz fel, az se baj, a DJ-k úgyis nosztalgikus dallamokkal gondolnak az összes korosztályra.

Nélküleddel zárunk, mert ez sem maradhat ki a sorból, s megfogadjuk erre a tájra visszatérünk turistaként is, sosem elég a jóból.

Bársony Bálint és zenekara még Bartókot is játszik, s ez zene füleidnek, a Felvidéki banda tagjai pedig méltó utánpótlásai népünknek.

A Fanfara Complexa nem hagyja, hogy a végtagjaid pihenjenek, a Gorlo Volka elementáris dalai és ismerős arcai felpezsdítenek.

A Margaret Islandhez passzolóan a fűben ücsörögve járja át zenéjük a lelked, a Carson Coma után másnap pedig ökomenikus istentisztelet tölti fel a szíved.

Búcsúzóul már azon agyalsz, a nyáron belefér-e még erre egy újabb körút, amikor az útbaeső rokonokra és barátokra is elég idő jut?

Ha választhatnék, hogy vajon jövőre is ellátogassak-e ilyenkor ide, a válasz nem más, mint egy egyértelmű, óriási nagy igen.

Ékszerdoboz anyaországinak és külhoninak is ez a gömöri vidék, a Gombaszögi Nyári Tábort fenntartani pótolhatatlanul fontos érték.

Milány Kincső