Az igazság érvényesítése a szeretetben. Ez maga az orvoslás!

Emlékátültetés, lencsemag-trancsírozás, tüdődaganatból felgyógyulók csodája, vérátömlesztés bárányvérből, Addison-kór tünetei. Többek közt ezekről is szó esett az idei Magyar Egészségügyi Társaság által szervezett előadássorozaton.

Évről évre Komáromban tartják a MET-konferenciát. Lehet, hogy a fele előadás kínainak tűnik egy laikus fülének, és az átlagkorosztályt lefelé javítja egy korombeli személye, mégis arra buzdítanék mindenkit: szánjon rá pár órát évente, hogy olyan egészségügyi szakemberek beszámolójából okuljon, akiket ismer, elismer, s akiknek hasznos gondolatai minden év júniusában házhoz jönnek. Ingyen és bérmentve a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság szervezésében.

“Hallod imám és bármi fenyeget, nem hagy el engem, tart a te kezed…” – kezdésnek felcsendült a Mariánum egyházi iskola 30-tagú kórusa Orsovics Yvett vezetésével. A pódiumon Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Juhász György, az SJE rektora, Galuska László MET- elnök, Gyurkovits Kálmán gyermektüdőgyógyász, a MET alelnöke, Kellermayer Miklós sejtkutatóorvos, illetve id. Hollósy Tamás nőgyógyász, a SZMET elnöke kaptak helyet.

Keszegh Béla mesterséges intelligenciáról szóló eszmefuttatásával rajtolt el a szombati nap. Az aktuális téma elgondolkodtatott a rohanó világ digitalizációjáról. A széles látásmód ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a modern technológiát használni is lehessen. Mindamellett vitathatatlan tényként közölte a polgármester úr annak egészségügyben alkotott szerepeit és határait: miszerint az orvos személyisége pótolhatatlan. “A kapcsolati háló és az értékrend, amit ők képviselnek, erkölcsi háttér nélkül mit sem érnek. Ráadásul hit is kell egy egészséges környezet kialakításához, ami az MI (mesterséges intelligencia) számára elképzelhetetlen.”

Valami új, valami megfoghatatlan… Te tudtad?

Kiss László orvostörténész palóc tájszólásban zajló ízes előadása alapján többek közt megtudtuk, hogy Lipscher Mór első agyfeltárása a komáromi kórházban zajlott. Ahogy az első sikeres vérátömlesztés is 1922-ben is ugyanitt, ugyanennek a személynek köszönhetően történt. Persze a hivatalos adatok szerint 1923-ban Pozsonyban vált valóra először a transzfúzió metodikája. Az addig vezető út pedig több emberéletbe került: a rossz emberi vért szelid bárányvérre cserélni a 17. században például végzetes hibának bizonyult. S bár az említett komáromi sikeres vérátömlesztés az ominózus házastársak közt – egy méhen kívüli terhesség okán – a véletlen műve lehetett, hogy vércsoportjuk megegyezett, akkor is megkérdőjelezhetetlenül sikeresen elvégeztetett.

Radi Enikő főorvos a hematológiai osztály bemutatása és a véradás fontosságának hangsúlyozása közben például aláhúzta: az Agel hálózat kórházai közül ketten rendelkeznek vérfeldolgozó-központtal. Kassa szolgálja ki a keleti, Komárom pedig a nyugati végeket. “A többi intézmény leveszi a vért és hozzánk küldik feldolgozásra. Meglepő és egyben hihetetlen, de valószínűleg látták, hogy képesek vagyunk a feladat ellátására.”

Domonkos Andor Dunaszerdahelyről származó fiatal kutatóorvos (írásai rendszeresen megjelennek a Magyar7 hetilapban) 2009-ben egy olyan felfedezést tett, mely ma már evidencia a világon. Ez a kotranszmisszió fogalma. Kora ellenére olyan előadást prezentált, hogy leesett az állunk. Hogy az emlékátültetés az egereknél már tényleg működik? Az Alzheimer-betegek száma világ szinten pedig meg fog háromszorozódni? Az agyról annyira keveset tudunk. Közben a legnagyobb baj a rendszerrel, hogy 50 éves tananyagot tanulunk, így nincs hídja az előrehaladásnak, és az új eredmények beépítésének. “Az agykutatás átültetése a klinikumba megtörténik egyáltalán valaha? Jó lesz ez a nagy tudás valamire? Mikor és mire kell felépíteni például a különféle demenciákat, majd azokat elkülöníteni, akár az autizmus spektrumait?” Fontos költői kérdések, melyekre – egyelőre – senki sem tudja a választ.

Rajzák Edit a dunaszerdahelyi újszülött osztályról az Addison kórt elemezte. Soványság, dehidratáltság, hiperpigmentáció, cöliákia (gluténérzékenység) és alacsony vércukorszint mind lehet intő jel. Főleg, ha mindez a sós chips és a Fátra víz utáni epekedéssel társul. Érdekes tanulmány, mely nem csak szakmabelieknek szolgálhat mankóként.

Zajos Noémi a szürkehályog-műtétekről és a különböző beépített, például trifokális lencskékről mesélt kendőzetlenül. Ez a leggyakoribb szembetegség, úgymond a természetes folyamat része. De hogy a szemlencsében nincs ér és ideg? S már i.e. 2000-ben is próbálták a problémát megoldani, de akkor még szúrással? Az érett, megkeményedett lencsemagot hihetetlen, de eleinte ujjal nyomták ki a tokjából. Ma már erre is van műszer természetesen, de voltak idők, amikor a fogkőzúzó-technikát is alkalmazták a lencsemag zúzására. “Darabolás, trancsírozás, elszívás. Ez volt a szürkehályog eltávolításának folyamata.”

Bese Jóba Erika a mellkarcinóma neoadjuváns (műtét előtti kemoterápia) kezelését dolgozta ki. Ifj. Hollósy Tamás radiológus a szakterülete történetét és kilátásait vesézte ki.

Malik Bábi Zsuzsanna tüdőgyógyász tüdődaganatos betegek sikertörténeteit osztotta meg a közönséggel. A 45 év alatti nők körében tényleg rohamos nő a tüdődaganatok előfordulása? Mindezért elsősorban az aktív és passzív dohányzás, az azbeszt és a légszennyezettség a felelős? “Négy sikertörténet, melyek mindegyikénél az időben felismerés volt a kulcs.” Pedig a fatális diagnózist 3-5 évvel csupán a betegek 10%-a éli túl.

Dobay Beáta, az SJE Testnevelés Tanszékének vezetője a mozgás hatását ismertette a tanulási képességekre. A kúszás, mászás hihetetlenül befolyásolja a diszek kialakulását, az iskolai teljesítményt. Mennyire fontos tehát többféle módon mászatni a gyerekeket az alapiskolában, vagy tartani egy aktív mozgásszünetet. A Dévény-torna csodákra képes, és a családi beszélgetések, emlékek, mozgásos programok mind nagy hatással vannak a kicsikre. Csak kapkodtuk a hallottakra a fejünket, főleg amikor a tanárnő az előadás végén ülve át is mozgatta a testünket.

Vámos Béla mentálhigiénés szakember az orvos és beteg kapcsolatát pedzegette. Mert nem csak a gyógyszer segít, hanem a hit, az öngyógyító erő! “Egyik beteg azt mondja, addig maradok a kórházban, amíg a főorvos javasolja. A másik közben azt vallja, dolgom van otthon, minél gyorsabban gyógyulni akarok. Mondanom sem kell, ki volt az, aki hamarabb szabadulhatott.” Továbbá ha egy rákos megbetegedést veszünk, figyelem: ne felejtsünk el foglalkozni a családtagok megélésével sem. S ha valaki magára a betegre kíváncsi, az a páciensnek valóban a világot jelenti. Bizony, az evidencián alapuló orvoslás útja és a szeretetbe ágyazás a titok nyitja.

Színes szellemi csokor

Az előadásokat röviden úgy lehetne jellemezni, mint egy színes, szerteágazó, virító, illatos csokrot. Aminek a végén Kellermayer Miklós így zárta a gondolatsort: “A MET-konferencián mindig feltöltekezek. Evidance and love based medicine, tehát az igazság érvényesítése a szeretetben. Ez maga az orvoslás!”

Végül nem maradt más hátra, mint ebéd és utána az Arányi Lajos-emléktábla és Bajnok István, 2. MET-elnök sírjának megkoszorúzása. Bár zuhogó esőben, de az egészségügyi gyülekezet a temetőben is a tiszteletét tette. “Vidáman emlékszünk Pistára, igazi magyar ember volt. Aki például bicska nélkül nem evett.” – felcsendült pár anekdota, s a régi barátok nosztalgiázva, egymásba karolkozva indultak útjukra.

Az öregmotoros társaság az összejövetelt este már Szentpéteren folytatta. Hagyomány ilyenkor ugyanis az éjszakába nyúló tudományos eszmecserék sora és a nótázások hada. Barátok ők, nem csak kollégák, hiába.

Remélhetőleg a fiatal generációval egyre inkább kiegészül majd a résztvevők listája, hiszen csak így érdemes bármit csinálni, ha van kellő felkészültségű, agilis és méltó utánpótlás, akinek a tudást át lehet adni. Nemcsak előadók, de közönség szintjén is… Köszönet a szervezőknek a fáradhatatlan kitartásukért, és hála minden érdeklődőnek, aki jelenlétével emelte a program fényét. Jövőre (is) találkozzunk a Magyar Egészségügyi Társaság előadásain!