Komáromi emlékek az 50 évvel ezelőtti megszállásról (VIDEÓ)

Szinte napra pontosan 50 éve, 1968. augusztus 20-án indítottak inváziót a Varsói Szerződés tagállamai Csehszlovákia ellen, miután az Alexander Dubček pártfőtitkár által meghirdetett reformok nyomán úgy tűnt, a közép-európai állam megpróbál kiszakadni a szocialista blokkból. 

Az alábbi videón keresztül a komáromi Hrala Gyula emlékeit ismerhetjük meg a megszállásról.  

A felvételt a Komáromi Városi Televízió készítette, 2012-ben.

 

Egy kis történelmi áttekintő a ’68-as megszállás okairól és indítékairól:

Csehszlovákia a Klement Gottwald vezette kommunista párt 1948-as puccsa után csatlakozott végérvényesen a Sztálin alatt formálódó keleti táborhoz, és egészen a hatvanas évekig a szovjet diktátor példájára kiépített keményvonalas rendszer jellemezte. A kongresszus 1968 januárjában – titkos szavazással – Alexander Dubčeket választotta meg, aki „új módszerrel”, a közvélemény követelései nyomán kívánta megreformálni a szocialista államot. Ez a szándék vezetett aztán a „prágai tavasz” programjához, mely egy demokratikusabb, szabadabb Csehszlovákiát ígért.

A Dubček által „emberarcú szocializmusnak” titulált rendszer lazított az egypártrendszer szigorán. Brezsnyev szovjet pártfőtitkár, és a szomszédos Lengyelország és az NDK vezetői pedig attól tartottak, hogy a „prágai tavasz” az 1956-os magyarországi eseményekhez hasonló következménnyel jár majd. A csehszlovákiai fejlemények azért is aggasztóak voltak, mert 1968 nyarára a tömegek szemmel látható módon gyorsítani akarták a demokratikus átalakulást, miközben egyre hangosabbak lettek a szovjetellenes hangok.

Miután Dubček népszerűsége tetőpontján volt, ellenállt Brezsnyev és a Varsói Szerződés országai által küldött felszólításoknak, a szovjet vezető ezért attól tartott, hogy Csehszlovákia kilép a katonai szövetségből. Hosszas egyeztetések után a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, az NDK és – Kádár János jóváhagyásával – Magyarország csapatai augusztus 20-án éjjel több oldalról átlépték a csehszlovák határt. Az invázió 200 000 emberrel indult meg, de 21-én és a későbbi napokban becslések szerint további 300 000 katona érkezett a „rebellis” államba, hogy véget vessen Dubček kormányzásának. Miután a csehszlovák haderő nem tanúsított ellenállást, a Vörös Hadsereg és segédcsapatai az invázió második napjára az egész országot irányításuk alá vonták. A bevonulóknak egyedül a civilekkel gyűlt meg a bajuk, akik igyekeztek megzavarni a megszállókat, szabotálták a hadmozdulatokat. Becslések szerint a prágai tavasz leverése körülbelül 100 áldozatot követelt, a meggyilkoltak mindegyike ellenálló polgári személy volt.

A megszálló erők még augusztus 21-én a Szovjetunióba hurcolták Dubčeket, majd néhány nap múlva visszavitték, és utasították az általa épített rendszer békés lebontására.

A Varsói Szerződés katonái egy hónapig, 1968. szeptember 20-ig állomásoztak Csehszlovákiában. 

 

(szöveg: Rubicon online nyomán)