Igényes KultFeszt, jövőre se állnak meg!
Aki már a július 4-ét is rászánta egy martosi kiruccanásra, az kedvet kaphatott a teljes hetet akár ott tölteni. Hatalmas terület, gyönyörű jurták, új építésű színpadok. A fesztiválszezon újraéledése egész héten zajlik, és ennek méltó indítója volt a KultFeszt.
Az első nap programja, a Musical Neked két grandiózus darabból lett egy keresztmetszet. Első felvonásban egy olyan nagy név életét feldolgozó színpadi előadásnak lehettünk tanúi, mint Puskás Ferenc. Többek közt Gubík Petra, Gundel Takács Gábor és Veréb Tamás énekes-színészek a Puskás musicalből kiragadott zenés részletek által zseniálisan adták vissza a színpadi mű hangulatát. Valószínűleg sokan kaptunk kedvet hozzá, hogy ne csak rövidített változatban, de teljes mivoltában is elmerülhessünk az egyik leghíresebb magyar pályafutásáról szóló darabban.
A másfél órás koncert alatt Gundinak akkor is járt a feje, ha nem ő énekelt épp. Akár egy méltán ünnepelt musical színészt, úgy fogadta őt a közönség. A szerepléséből pedig természetesen nem maradhatott ki a kommentátori funkciója sem. Mindannyian együtt mozogtak az éppen porondon lévő társuk előadására, egy igazi mélységeket és magasságokat is adó műsor volt ez. Szabó László producer ráadásul történelmi eseményekkel és kulisszatitkokkal fűszerezte a történetet. Mind a háttérben a kivetítőn futó színpadi jelenetek, mind az ütemes ritmusú modernizált dalbetétek valami újat adtak a közönségnek. Záporoztak a gondolatok: a focistalegendák megszemélyesítői, akár egy boyband tagjai, az ikonikus 6:3 felelevenítése micsoda hihetetlen egy történet, végül ügynöki szerepben Gubík Petra, akinél tetőfokára hágott a hangulat. Akkorát szólt a hangja, olyan gyorsan és akkora elemi erővel énekelt, hogy a szavunk is elállt.
A koncert megható lezárása volt az aranycsapat név szerinti felsorolása, pályafutásuk mérföldköveiről és halálukról egyaránt megemlékezve.
Grosics Gyula, aki például elsőként vett fel fekete mezt a pályán. Lantos Mihály, akinek unokája, Ködmön Kinga élvonalbeli labdarúgóként viszi tovább a családi hagyományt. Lóránt Gyula, akinek halálhíre csupán 5 sort ért meg a magyar sajtóban. Zakariás József, az egyetlen játékos, aki a berni vereség után nem lett többé válogatott. Kocsis Sándor, a híres felhőfejes mestere, aki az ellenfél kapusánál rendszerint magasabbra ugrott, és úgy fejelte be a labdát.
Mennyi stadion is neveztek el az egykori legendás magyar focistákról, nem is gondolná az ember. Mint Buzánszky Jenő, Budai László, a százszoros válogatott Bozsik József, vagy Hidegkuti Nándor. Czibor Zoltán pedig a legközelebb állhat hozzánk, hiszen róla a komáromi egység kapta a nevét. És persze Puskás Ferenccel zárult a sor, aki a FIFA valaha volt legjobb focistáinak egyike. És ha valaki a világon kimondta, hogy Puskás, jött is a válasz – nem, nem Öcsi – hanem, hogy Magyarország. Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki (Európa-kupa, 1953), Bajnokok Ligája- (BEK, 1960) és Interkontinentális kupadöntőben (1960) is. A FIFA az év legszebb gólját lövő játékosnak járó díját a magyar csatárról nevezte el. Puskás Öcsi leszármazottai ráadásul a Szegedi Játékokon megtekintve az előadást úgy döntöttek, felveszik a magyar állampolgárságot. ”Ha már ennyit elértünk, már sikeresek vagyunk.” – emelte ki Szabó László.
A záróakkord kétségtelenül kellett is, hiszen néhány fontos részlet által eggyel jobban megismerni ekkora legendákat, sosem elfecsérelt idő. “Az eredeti előadásban egyébként több mint százan lépnek színpadra: 23 színész, 60 táncos, 30 gyerekszínész, 20 dal, artista produkciók, 120 négyzetméter ledfal, 11 színész egyidejű reptetése. A Puskás, a musical minden idők leggrandiózusabb magyar zenés színházi előadása. A közönség rendszerint sír, aztán egy jól elsütött poén után már újra nevet. Egy érzelmi hullámvasút ez, melyben a fő vonulat az, mennyire felemelő érzés magyarnak lenni. Parádés ez egészében és részleteiben is. Szerencsére a felvidéki nézőteret is megtöltöttük vele.” – osztotta meg Szabó Ákos főszervező gondolatait.
Az est második felében szintén a magyar nemzeti öntudat erősítése volt a főszerepben. A Jókai mű színpadi változata, a Kőszívű tele volt jó dalokkal, s bár a Baradlay legenda szomorú történetéről van szó, happy end nélkül, Szabó László producer alaptörténet mesélése, valamint a könyvből kivett részletek kimagasló minőségű szórakozási élményt nyújtottak a nézőknek.
A két nap alatt közel kétezer ember fordult meg a rendezvényen. A munkaszüneti július 5-ét a Magyarock Dalszínház meseszínházzal nyitotta. A halász és a felesége előadás több tucat családot a helyszínre vonzott, a gyerekek nagyon szerették. A családi napra százával érkeztek a kicsik és még tombola is volt – egy hatalmas macival fődíjként.
A Lehár Ferencről szóló vetítést Az operettkirályt egy spontán közönség találkozó követte a főszereplővel, Derzsi Györggyel.
A gálaest egy musicelegyveleggel ért fel. Felcsendült a Bánk bán, a Hazám hazám, egy blokk az István a királyból. Olyan felvidéki fellépők is színpadra léptek, mint Mészáros Tamás, Krnčan Milán, Vadkerti Jimmy, Derzsi György. Az est megkoronázásaként pedig Varga Miklós hozta el a Vén Európát, mire belépett mindenki és közös énekléssel zárult a KultFeszt.
“Szerencsére a vihar is elkerülte a rendezvényt, így egy jól sikerült kétnapos programsorozatot tudhatunk magunk mögött. A KulTúra KN polgári társulás kezdeményezése egy fesztiválszerű, nem csak könnyűzenei, hanem komolyabb hangvételű, színházias műfajú csomagot kínált az érdeklődőknek. Mindezt a szabadban, ínycsiklandó ételek és italok társaságában. Ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatást a MOL Új-Európa Alapítványnak, akiknek hála mindez létrejöhetett. Természetesen itt nem állunk meg. Jövőre a programot kibővítjük, a minőségi kultúrálódás lehetőségét újra és újra elhozzuk mindazoknak, akik fogékonyak rá. A mai kor sokszor kevésbé igényes forgatagában bizony jólesik egy ilyesfajta kikapcsolódás.” – zárta Szabó Ákos.
