Kustyán Ilona és Kollár Zoltán kapta az idei Pro Urbe díjakat
![](/wp-content/uploads/2020/06/0ff568a244e1846a6032598c894509ba-Egyedi-825x478.jpg)
Június 12-én pénteken Keszegh Béla polgármester ünnepélyesen átadta a díszpolgári címet és a Pro Urbe díjakat. A képviselő-testület döntése alapján Komárom város díszpolgárának fogadta Erdélyi Géza püspököt, Pro Urbe díjban részesült Kustyán Ilona és Kollár Zoltán.
Kollár Zoltán, a komáromi nehéz sorsú, fedél nélküli emberek segítője 1954-ben született Komáromban. Gyermekkorát Csallóközaranyoson töltötte, majd a komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett. Dolgozott a hajógyárban, az idegenforgalmi vállalatnál, vezette a pati fürdőt és üzemeltette az Amfiteátrumot. Ma kereskedelemmel foglalkozik és a képviselőtestület mellett működő szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság aktív tagja. Kollár Zoltán szerint mindenki a saját lelkiismerete, saját értékrendje szerint alakítja a saját életét. Az ő étfilozófiája: „ott segít az ember, ahol tud”. Ezt tettei bizonyítják a legkifejezőbben: 2012 óta szervezi a hajléktalanok számára az „előkarácsonyi ebédet”, amihez azóta sok támogatót is talált. Elérte, hogy a városunkban működő öt egyházi intézmény együtt folytatja a hajléktalanok érdekében végzett karitatív szolgálatot, és tizenhárom étterem tulajdonosa is segíti a munkájukat. A pillanatnyi segítségnyújtáson kívül nagy igyekezettel segíti a hajléktalanok polgári életbe való visszailleszkedését is. A nagycsaládososok számára szervezett különböző gyűjtések koordinátoraként is dolgozik, az általa vezetett élelmiszerboltokban pedig bármikor lehetőség van élelmiszert adományozni a rászorulók számára. Kollár Zoltán a helyi zsidó hitközség aktív tagja és támogatója, (aki) sokat dolgozott a Menház helyreállításán is. Rendszeresen támogatója a város kulturális életének, a Jókai Színház bronz fokozatú mecénása. Több önkéntessel együtt részt vett a singellői park felújításán, szívügyének tekintette a kettes lakótelep közvilágításának kiépítését is. Munkája elismeréseként Komáromban 2014-ben Polgármesteri díjban részesült.
![](/wp-content/uploads/2020/06/68f8bc9d0e2ecb8ea04c63cc82262b94-Egyedi-1024x658.jpg)
Kustyán Ilona, akinek neve sok száz gimnazista számára jelent egyet az igazi pedagógus egyéniséggel, akinek hatására számtalan diák megszerette az irodalmat, akinek köszönhetően életre szóló barátságot kötött a könyvekkel, a regényekkel és a versekkel. Kustyán tanárnő 1949-ben született Komáromban. A mai Selye János Gimnázium épületéhez kötődik életének szinte minden szakasza, hiszen az általános iskolát is itt kezdte 1956-ban, ide járt gimnáziumba, s 1981-től az iskola magyar-latin szakos tanáraként az épület falai közt dolgozott 2013-ig. 1986 és 1991 között, majd 2001-től nyugdíjba vonulásáig az igazgatóhelyettesi tisztséget is betöltötte. Tizenkét éven keresztül vezette a magyar nyelvet és irodalmat tanítók munkaközösségét, közben a magyar nyelv és irodalom országos tantárgybizottságának is tagja volt. Részt vett a módszertani napok szervezésében, feladatlapok, tesztek kidolgozásában. 1992-től a Szép magyar beszéd versenye kerületi fordulóinak szervezésében is vezető szerepet vállalt. A Calvin János Teológiai Akadémián és megalakulása után a Selye János Egyetemen is oktatott latin nyelvet. A tanárnő pedagógiai munkája mellett a város kulturális hagyományainak, történelmi múltjának ápolását is felvállalta. Munkája elismeréseként Komáromban 2005-ben Polgármesteri díjban részesült és 2009-ben a pedagógus életpálya kategóriában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját is megkapta. Kustyán Ilona 2000-2005 között az újrainduló Jókai Egyesület elnökségében is vállalt feladatokat, s jelenleg az egyesület titkáraként vesz részt Komárom Város kulturális életében, az egyesület által szervezett rendezvények aktív szereplője.
![](/wp-content/uploads/2020/06/28434121eb8c91a17c80c78b986a79f2-Egyedi-1024x658.jpg)
Erdélyi Géza, Kövesdi Károly újságíró megfogalmazásában „a szó legjobb értelmében vett közösségi, közösségépítő ember”, 1937-ben született az Ung-vidéki (a Nagymihály járásbeli) Abarán. A lelkészcsaládból 1951-ben került a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumba, ahol 1954-ben érettségizett le. Prágában, a Károly Egyetem teológia karán, később pedig a prágai Cseh Műszaki Egyetemen művészettörténetből szerzett diplomát. 1960 őszén Rimaszombatba, a Zsinati Elnökség sajtótitkári posztjára került, de fiatal segédlelkészként, gyülekezeti szolgálatot is végzett. A hetvenes éveket Rozsnyón töltötte, ahol a lelkészi szolgálat mellett a betléri Andrássy kastély könyvtárát rendezte és sokat tett a kastélymúzeum idegenforgalmának föllendítésért is. 1996-ban került a Szlovákiai Magyar Keresztyén Egyház élére, ahol két cikluson át dolgozott az egyházkerület újjáépítésén, a gyülekezeti birtokok, épületek, templomok visszaszerzésén, az iskolák renoválásán, menházak alapításán. 2001-től a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. Céltudatos tevékenysége nagyban elősegítette a Calvin János Teológiai Akadémia létrejöttét, majd 2004-ben történő betagozódását a Selye János Egyetem struktúrájába. Ezáltal a magyar nyelvű lelkészképzés feladatát az egyetem Református Teológia Kar vette át, bebiztosítva a képzés állami akkreditációját. Erdélyi Géza sokoldalú közösségépítő szolgálatát számos elismerés, kitüntetés is jelzi. Többek közt díszpolgára szülőfalujának, Abarának, Szalócnak, Rozsnyónak és Tornaljának, birtokosa Rimaszombat Város Díjának. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Pálóczi-Czinke István-díjban részesítette. 2018-ban Magyar Örökség-díjban részesült.
![](/wp-content/uploads/2020/06/83a61c56a937fabfac477cd997b3d928-Egyedi-1024x658.jpg)
(komarno.sk)