Megújul az egykori dél-komáromi méntelep

Az elmúlt időszakban számos változás történt a területen. Nem csupán a Brigetio Látogatóközpont épült fel, de a park is új zöldfelületet kapott, kihelyezésre került egy a régmúlt időket idéző szarkofág és itató, valamit Márkos Attila Komáromnak adományozott „Vasakart” elnevezésű köztéri szobra is itt kapott helyet. Nemsokára pedig új információs táblák is mesélnek majd a méntelep történetéről, amelyet addig is Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója idéz fel.

– A Magyar Királyi Ménes Kart II. József alapította 1785-ben. A törzsménes Mezőhegyesen alakult, mellette pedig az ország többi részén számos méntelep jött létre, melyeket a kiegyezést követően négy körzetre osztottak, így jött létre a debreceni, a székesfehérvári, a sepsiszentgyörgyi és a nagykőrösi körzet. Ezek a fölművelésügyi és honvédelmi minisztérium közös hatáskörébe tartoztak – kezdte a régmúlt felidézését az igazgatónő.

A minisztérium később azt a döntést hozta, hogy a Székesfehérvári körzetben található bábolnai másodosztályú méntelep egy részét egy közeli településre helyezi át. Dél-Komárom ekkor jelentkezett a pályázatra, melytől a város gazdasági és társadalmi előnyt remélt.

A tervek 150 fős legénység és 180 ló befogadására alkalmas, mintegy 14 hektáros területet írtak elő, melyet a város hosszas tárgyalások után vásárolt meg.

A dél-komáromi méntelep részét képezte egy irodáknak, legénységi szállásoknak és altiszti lakásoknak otthont adó főépület, valamint további tizenkét különálló épület. Ezek közé tartoztak az istállók, a beteg lóistállók és a patkolóműhely. A mai Gesztenyés óvoda egykor parancsnoki épületként funkcionált, míg a főépület másik oldalán tiszti kantint alakítottak ki. A komplexumot 1907. novemberében adták át.

– A lovakat szabadon futtatták. Erre a célra egy kettős vadgesztenyefákból álló sort alakítottak ki, mely nagyban hozzájárult a hely hangulatához. Az egyik gesztenyefasor a mai napig látható – tette hozzá Számadó Emese.

Az intézményvezető azt is elmondta, hogy a méntelep különféle gyorsasági versenyeknek, díjlovaglásnak, fogathajtó versenyeknek is otthont adott, emellett pedig tenyészló kiállításokat és vásárokat is tartottak itt.

Az 1930-as évektől kezdve a méntelep mindenkori parancsnoka minden ősszel megszervezte az úgynevezett Hubertus lovaglásokat. Ezeken az alkalmakon a környék arisztokratái; grófjai, bárói, nagybirtokosai és a helyi katonatisztek vettek részt családjukkal. A találkozó középpontjában a nagyherkálypusztai vadászat állt. 1945-ben végül kivonták a katonai irányítás alól a méntelepeket. Az utolsó telepvezető Merényi Ferenc volt. 1961-re a hazai méntelepeket felszámolták.

A Komáromi Méntelephez szorosan fűződik Anker Alfonz és Marek József személye. Anker Alfonz állattenyésztő-genetikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a postagalamb tenyészet terén, mellyel városunkban kezdett el foglalkozni. Marek József állatorvos-tanár, a szarvasmarhák és juhok diagnosztikájában és klinikai gyógyászatának tudományágában alkotott maradandót.

A helyi méntelep épületeinek nagy részét az 1970-es években lebontották, mindösszesen három maradt meg az utókornak, melyek az Igmándi, az Arany János és a Madách utca által határolt területen állnak.

Napjainkban ezek az épületek teljesen megújultak, mint ahogy az egykori méntelep területe is. Sor került a parkosításra, egy-egy korabeli történelmi tárgy kihelyezésére, valamint az 1848-as Vitézség Kerékpárút táblája is felállításra került.

A tervek szerint a jövőben további információs táblák is kikerülnek majd a parkba, amelyek a Komáromi Méntelep történetét mutatják be az érdeklődőknek.

(Forrás: komarom.hu)