Mire megy a pénz?
Kicsit göröngyös úton, de összeállt Komárom város idei költségvetése. A márciusi jóváhagyásig a tavalyi számokra épülő provizórium volt érvényben, amely sok esetben megkötötte a mozgásteret, az aktuális számok elfogadásával már beindulhatnak bizonyos fejlesztések.
A több mint 21 millió euróról szóló vaskos költségvetési anyagot nehéz pár mondatban bemutatni, azonban mégis érdemes felvázolni azokat az irányelveket, amelyeket az új városvezetés képviselni szeretne. A sokmilliós keretösszeg kapcsán meglódulhat a fantáziánk, de annyit szükséges elmondani, hogy a teljes összeg nagy része kötelező feladatkörökhöz van rendelve, azaz nem fordítható szabadon bármire. A költségvetés több mint 40 százaléka az oktatási intézmények fenntartására megy, de sok más hivatali és egyéb szolgáltatás (pl. szemételhordás) is tetemes öszszegeket emészt fel. Csupán néhány százezer euró beosztása kínál valódi mozgásteret, abból kell nagyot varázsolni. Ez valamelyest bővíthető bizonyos átszervezésekkel, viszont azok gyümölcse lassabban érik be. A külső források (pályázati pénzek) bevonása létkérdés, ám az sem csettintésre indul, továbbá a szlovákiai politikai környezet és a „mutyifaktor” is rendre gáncsol. A város vezetése az idei évre egy óvatos költségvetést tervezett, nehogy év közben derüljön ki, kicsi a takaró és kilóg a lábunk. A tavalyi év tapasztalatai azt mutatták, hogy fel lehet fújni a tervezett bevételek összegeit, de az év végére a buborék kipukkanhat, és a nem reális bevételekre épülő kiadások miatt vakarózhatunk. A képviselők többsége azonban nem vonta le a tavalyi év tapasztalataiból a következményeket, mert az óvatosság helyett inkább a tervezett bevételek emelése (és azok osztogatása) mellett voksolt.
Akadt olyan képviselő, aki pár hónapja még a költségvetésen tátongó lyuk miatt aggódott több alkalommal, de mostanra már a legaktívabb osztogatóvá lépett előre, megfeledkezve arról az „apróságról” is, hogy a város egy félmilliós kontokorens hitellel kényszerült az idei évet kezdeni. Osztogatni persze népszerű dolog, de ha egy családban a szülők hiába figyelmeztetnek a körültekintő gazdálkodásra, a gyerekek többet költenének, mint a család bevétele, akkor abból gondok lehetnek. A józanul gazdálkodó családok óvatosak, és ha az év folyamán jól megy a szekér, inkább némi tartalékot, mintsem adóságot halmoznak fel. A városvezetés elképzeléseit illetően érdemes kiemelni néhány csomagot, amelyek iránymutatóak. Beindul egy belváros program (40 ezer euró), amely apróbb javításokkal szeretné szebbé és kényelmesebbé tenni a város központját a lakosoknak és az ide látogatóknak. Az erre szánt tétel elsősorban a parkolási díjakból befolyó összeg városra eső része lenne, így némi haszna lehetne a (még másfél évig érvényes) előnytelen feltételeket kínáló parkolási rendszernek. Újdonságnak számít a lakótelep program, hiszen az ott élőkről gyakran elfeledkeznek. Az 50 ezer eurós csomag a tömbházakban lakók életkörülményeit (lakótömbök közötti területek) igyekszik kényelmesebbé tenni, kisebb fejlesztések formájában. Gyakori eset, hogy csak a nagyobb projektek kapnak elég figyelmet, a hétköznapok élettere viszont elhanyagolódik, pedig itt éljük életünk jelentős részét. A lemaradás, és a felhalmozódott tennivaló rengeteg, idén viszont beindulhat az ilyen helyek kipofozása. Ugyancsak jelzés értékű a Civil alap (10 ezer euró), amelyben a város az önkéntes kezdeményezéseket próbálja még határozottabban felkarolni. Egyértelmű, hogy a városi hivatal nem tudja egyedül megváltoztatni azt az áldatlan állapotot, amiben a várost az elmúlt 25 során hagyták, gondolva itt a látható (parkok, utak, iskolák stb.) és a nem látható (hangulat, bizalom, tenni akarás stb.) dolgokra, csakis egy közösségi összefogás viheti Komáromot előre. Ezért számít szimbolikus kéznyújtásnak ez a civil alap, ami során a város anyagiakkal segíti az önkéntes kezdeményezéseket. Fontos jelzés, hogy a kulturális- és a sporttámogatásokra is nagyobb öszszeg (kultúra 60, sport 260 ezer) jut idén, de folytatódik az a program (176 ezer euró), amelyben összefüggő útszakaszok lesznek javítva. A tőkejellegű fejlesztések terén a városvezetés olyan javaslatot tett, amelyben nem csak a fő városrész, de az eddig elhanyagolt külterületeken (Őrsújfalu, Kava, Gadóc és Gyulamajor) is megvalósulna valami. A városon belül fontos szerepet kaphatna a parkolóhelyek kiépítése, ezek sorrendjének (formájának) kialakításában viszont a szakmai szempontoknak kéne előtérbe kerülni, nem pedig annak, hogy egyes képviselők hol laknak.
A tőkejellegű kiadások fontosabb tételeinek még nem adtak zöld utat a képviselők, így azok minden bizonnyal áprilisban kerülnek elfogadásra. A jelen gazdasági helyzetben háromszor meg kell fontolni a költekezést, mivel minden centnek megvan a helye, és sokmillió hiányzik. Mindamellett, az elfogadott költségvetés egy jó alap lehet ahhoz, hogy az év végén leszögezhessük, elmozdultunk előre.
-Keszegh Béla-
Komárom alpolgármestere,
bela@keszegh.sk
