„Olykor a vízért harcolunk a tűz ellen, máskor a víz az ellenségünk.“

A tűzoltó szakma sokak szerint a világ egyik legszexisebb foglalkozása. Hogy miért választja valaki ezt a hivatást? Valószínűleg nem anyagi okokból. Egyszerűen csak szükségét érzi, hogy segítséget nyújtson másoknak.

Emellett fontos a bátorság, a fejlődés és alkalmazkodás, valamint a szüntelen küzdeni akarás. „Ha küldetésen vagyunk, sosem szabad visszalépni. Egy tűzoltó ember legyen a talpán, aki vigyáz a társára és mindig szem előtt tartja: csak együtt jövünk vissza, hiszen egymás kezébe adtuk az életünket.“ – mondja Tánczos Péter, a komáromi tűzoltóság igazgatója. 

Milyen feltételekkel lehet valaki tűzoltó? Elsősorban érettségivel és büntetlen előélettel kell rendelkeznie, de a fizikai és egészségügyi állóképesség szintén elengedhetetlen. Konkrétan ezzel foglalkozó fakultáció Zólyomban, Zsolnán, a kassai bányászati főiskolán, valamint a pozsonyi rendőr akadémián található. Leszerelni pedig huszonöt év szolgálat után lehet.

Hogy milyen sportteljesítménynek kell megfelelni?
Helyből távolba ugrás, bordásfali gyakorlatok, 12 perces hosszútávfutás, úszás, saját súllyal való húzódzkodás – a hölgyek itt kapnak némi könnyítést. Akcióba egyébként nők nem mehetnek, tűzmegelőzésbe és egyéb szolgálatba viszont igen. „Mindenki minden területből felkészül, de végül specializálódik.  Ilyen lehet: tűzmegelőzés, rajparancsnokság, rohamkocsis tűzoltó, gépész, vagy búvár. Esetleg el lehet helyezkedni a mentőszolgálatnál is, vagy az illető foglalkozhat  légzőkészülékekkel, rádió adó-vevőkkel is. A sort sokáig folytathatnánk.”

Mikortól válik valaki „igazi” tűzoltóvá? Sok múlik azon is, hogy konténertüzet vagy egy komoly baleseti beavatkozást fog-e ki az ember elsőre. „Minden parancsnok egy kicsit a saját képére kovácsolja a kezdőit, viszont egyikük sem engedheti meg magának, hogy csak megfigyelőnek vigyen akcióra valakit. Az újoncoknak először be kell gyakorolni, mi a teendő egy éles helyzetben, utána mehetnek csak terepre.”

Állandó gyakorlatozás? Bizony! A tűzoltók havonta fél-egy órás, külső helyszíni gyakorlaton vesznek részt. Ilyenkor életszerű helyzetekre képzik ki őket, például autóbalesetek kezelésére. „Nem mindegy például, hogy újabb, vagy régebbi típusú-e egy autó, ahogy a kaszni összetétele, és a légzsákok elhelyezkedése sem. Roncsautókon tanuljuk, hol lehet felvágni, és kivenni belőle a sérültet. Bármilyen téma előkerülhet, melyet mindig új szemszögből kell megoldani.”  A tréningekről fotó és kamerafelvétel készül, amelyet később a tanulóteremben közösen kielemeznek. Mindent töviről hegyire átvesznek, mi kerülendő, vagy mi az a gyengeség, ami még gyakorlásra szorul.

És most lássuk, hogy néz ki egy tűzoltó 24 órája?
A műszakonként váltakozó tűzoltók előírt létszáma tíz, de minimum hét embernek kell egyidejűleg szolgálnia. Itt fontos megemlíteni, hogy a gútai laktanya is Komáromhoz tartozik, itt pedig a „négy fős szabály” érvényes, amiből minimum háromnak kell egy műszakban őrködnie.

De mit csinál egy tűzoltó, amikor nem olt?
Reggel hétkor kapnak egy eligazítást: az éppen végző műszak átadja azokat az információkat, amelyek befolyásolhatják a következő szolgálatot. Mindenki megkapja a saját feladatát. Fél nyolctól jelentések készítése zajlik. „Nyolctól pedig kezdődik is az elméleti és a gyakorlati képzés. Igen, ezt minden egyes napra beiktatjuk, ugyanúgy ahogy a technikai karbantartást is. A fiúk szerelnek, edzenek, este tízig el vannak látva teendőkkel.”

Vajon mi történik éjszaka az állomáson?
„Hát semmiképp sem kártyázás és tivornyázás. (nevet) Akár húzós egy éjszaka, akár nyugodt, ébernek kell maradnunk.”

Milyen egy kivonulás?
A tűzoltóautón utazók száma a kocsi típusától függ. Minimum három   tűzoltó és egy sofőr parancsnok szükséges egy mentéshez. Egy perc alatt kell felöltözni, és a légzőkészüléket már az autóban fel kell venni. „Akcióban nem néven szólítjuk egymást, hanem mindenkinek van egy száma, így például amíg az ’egyes’ elkészíti az elosztót és a szállítóvezetéket, a ’kettes’ viszi a sugárcsövet, a ’hármas’ pedig lekapcsolja a vezetékeket. A felderítést mindig legalább két személynek kell végeznie, ez alapszabály. A tűzoltóautók sokszor konvojban vonulnak, sőt előfordult már olyan is, hogy a komáromi kikötőben kitört nagy tűz miatt ment, akinek keze-lába-kereke volt.” A komáromi tűzoltóság repertoárja egyébként öt vonulós autóból, két csónakból, egy hét fős létrás-kosaras autóból áll. Ezen kívül vannak vízszállítók, műszaki mentőautók és vagány quadok is.

Hogyan zajlik egy tűzbejelentés?
A 150-es, vagy a 112-es szám tárcsázásakor Nyitrára fut be a hívás. A diszpécser felveszi az adatokat, és továbbkapcsolja a telefonálót a mentőkhöz, rendőrökhöz, vagy a tűzoltókhoz. „Az adott szakember elkéri a címet, a sebesültek állapotát, illetve hogy mi ég és mekkora terjedelemben. A telefont kezelők munkája sem egyszerű, hiszen egyúttal pszichológusnak is kell lenni. A bejelentő ki akarja adni magából a feszültséggel teli információáradatot. Ezt helyénvalóan kell kezelni. A hírszolgáló tudja, mit kell kérdezni, mikor, milyen és mennyi autót kell küldeni, az eligazítást pedig rádió adó-vevőn keresztül közli.”

Mivel jár, ha valaki szórakozásból jelent be esetet?
Egyesek azt gondolják, hogy clearrel, vagy telefonfülkéből lenyomozhatatlanok. Pedig a filmekben látott technológiát már nálunk is használják. „Hiába találja viccesnek valaki a kicsit sem vicces dolgot, a rendszer kimutatja a telefonszámot, sőt azt is aikusan beméri, honnan érkezik a hívás. A hamis riasztást viszonylag egyszerű kiszűrni. Egy nagyobb volumenű esetet általában többen is bejelentenek, tehát egyik a másikat erősíti. Ha pedig eltérő helyszínről szól a bejelentés, mint amit a térkép mutat, az rögtön gyanús. A szórakozásból tett hamis bejelentések ügyét a rendőrség veszi át, ezért nem érdemes vele szórakozni.”

-Milány Kincső-