Polgári Vízió – a Híd programja a komáromi régióért

Bastrnák Tibor (Híd) csütörtök délelőtt sajtótájékoztatón ismertette a Polgári Vízió – A komáromi régióért című programot.

A Polgári Vízió a minimumot fogja jelenteni a párt szára, amennyiben kormányra kerül. Elkészítése során a helyiekkel is konzultáltak (lakosokkal, vállalkozókkal, pedagógusokkal, polgármesterekkel.)

A Polgári Vízió legfontosabb pontjai:

1. A SIKERES JÖVŐ KULCSA A MUNKA
A Híd gazdaságpolitikájának alapja a munkahelyteremtés. Ezért kitűzött céljuk az adó- és járulékterhek csökkentése, az egykulcsos adórendszerhez való visszatérés, az adórendszer egyszerűsítése, és a bürökrácia csökkentése. Kiemelten kezelik a kis- és középvállalkozásokat. Fontos, alkalmazkodjunk az ún. flexibilis munkavégzési formákhoz (otthonról végezhető munka, rugalmas munkaidő.) Végül kiemelkedő fontosságot kell kapnia a határon átívelő együttműködésnek, jó kapcsolatot kell ápolni a túloldali önkormányzatokkal.   

2. MEGÁLLÍTANI A VIDÉK TÉRVESZTÉSÉT
Szeretnék, hogy ismét szárnyra kapjon a régió gazdasági élete. Ehhez fontos lépés a fejlesztési pénzek leosztásának újraszervezése. Külön odafigyelést igényel az uniós pénzek hatékony lehívása, valamint a Duna és a Vág által kínált lehetőségek kiaknázása, a vízgazdálkodás. Abszolút mértékű prioritást kell élveznie a közlekedési hálózat kiegészítésének. Ennek legfontosabb eleme az új Duna-híd, és a hozzá kapcsolódó elkerelő út kiépítése. Céljuk, hogy a járás minden településéről 30 perc alatt elérhető legyen a szlovákiai autópálya-hálózat. Támogatni kell a helyi kezdeményezéseket – legyen szó turizmusról, kulturális tevékenységről, vagy a régióban előállított versenyképes termékről. Javasolják az ún. Komáromi kártya újbóli bevezetését. Ezek mellett egyértelmű szükség van a mezőgazdasági rendszer megváltoztatására. A mai rendszer hátrányba hozza a kistermelőket, a többségük nem fér hozzá a pályázati forrásokhoz.

3. OKTATÁSSAL EGY VERSENYKÉPES GENERÁCIÓÉRT
Komárom Dél-Szlovákia egyetemi város, azonban ebből nem hozza ki a legtöbbet. Mindeközben a falukban az idősebb generációk szaktudása felejtődik. Egyik fontos pont, hogy vissza kell adni a szakképzés megbecsülését – ezért be kell fektetni a szakiskolák fejlesztésébe. A második legfontosabb pont ebben a kérdésben, hogy a Selye János Egyetem előrelépjen. Ne termeljenek túlkínálatot, jöjjenek viszont létre hiányszakok. Nagyobb szükség van a kutatásra, fejlesztésre. Meg kell tenni mindent azért, hogy a Selye egységes kampuszt kapjon.  Ki kell állni a kisiskolák mellett, hiszen közösségmegtartó erejük van, felszámolásuk egyben a magyar közösség felszámolását is jelenti. Fontos, hogy a lakosság megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen, intenzív okatatással el kell érni, hogy ne kerüljenek bajba, vagy uzsorások karmai közé tudatlanságok miatt.

4. EGYÜTT, DÉL-SZLOVÁKIÁBAN 
Kiemelt figyelmet fordítanak a magyar, szlovák és roma nemzetek együttélésére, a többnemzetiségű települések értékes együttélésének biztosítására. Ezért legfontosabb stratégiai céljuk a nemzetpolitika területén a kulturális és oktatási önkormányzatiság biztosítása. A továbbiakban törekedni fognak a vizuális és írásos kétnyelvűség elősegítsésére (kétnyelvű feliratok), különös tekintettel a közúti és vasúti táblákra. Szeretnék elérni, hogy a többnyelvű városokban a hivatalnokok, rendőrök beszéljék a helyiek által használt nyelveket. Nyugat Európában jó tapasztalat van az efféle kezdeményezésekkel, Belgiumban pl. nem jelent problémát a többnyelvűség a hivatalok számára. Végül céljuk a jogállamiság visszaállítása Szlovákiában – azaz az állam van a polgárért és nem fordítva.