Római kori csatornára bukkantak

Július 25-én nyílt napra várták az érdeklődőket a Dél-Komárom MOL városrészében folyó római kori ásatások helyszínére. A rendhagyó bemutatót ezúttal is az ELTE ókori régészeti tanszékének régészei és a Klapka György Múzeum munkatársai szervezték.

Bartus Dávid ásatásvezető régésztől, az ELTE BTK dékánhelyettesétől megtudtuk a területen néhány éve egy teljes légiótábort sikerült felfedezni. A legjelentősebb lelet ez évben egy 30 méteres ókori csatorna feltárása volt.

Dél-Komáromban, az egykori Brigetio katonaváros területén egyébiránt több mint negyed évszázada folyik már régészeti kutatás. A korábbi, Vásártéri helyszínről a régészek néhány éve tették át székhelyüket az eddig még feltáratlan MOL városrészbe.

Jelenleg két egymástól független projekt is fut párhuzamosan. Az egyik fő támogatója a Lechner Tudásközpont, a másiké pedig a Nemzeti Kulturális Alap.

Dr. Molnár Attila polgármester néhány napja jelentette be, hogy a város közel 300 millió forintot nyert a Brigetio régészeti park megvalósítására. A várhatóan 2020-ra felépülő 8 hektáros szabadtéri kiállítóhelyszín Brigetio páratlan leletanyagát lesz hivatott megjeleníteni, interaktív formában.

Az ásatási területen történt bemutató után A római kor utolsó évszázada a Dunakanyarban címmel nyílt kiállítás a Klapka György Múzeumban.
Brigetio

…jelentős katonai tábor és polgárváros volt az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában. Az 1. század végétől a Római Birodalom részeként fontos határvédelmi szerepet töltött be. A katonai tábort, más néven castrumot, Traianus császár 100 körül kezdte építtetni az észak felől támadó kvádok elleni stratégiai fontosságú helyen, a Vág folyó – mely a kvádok egyik fontos hadi útvonalának számított – torkolatának közelében. Kezdetben rövid ideig a XI. Claudius legio és a XXX. Ulpius legio állomáshelye.

Az 540×430 méter méretű castrum közelében épült fel a canabae, a katonák családjai számára, illetve a hadsereget kiszolgáló kereskedők, kézművesek részére létrehozott település. A castrum kikötőjében állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta második hajóraja, s a Duna bal partján, a mai Izsa határában felépült Celemantia, a 20 bástyatoronnyal védett castellum, ahol néhány cohors állomásozott. A castrumtól nyugatra terült el a polgárváros, mely a birodalom többi városához hasonlóan rendelkezett szentélyekkel, amphiteatrummal, vízvezetékkel, fürdőkkel, padlófűtéses lakóházakkal, csatornázással. Mivel az itt állomásozó katonaság egy része a birodalom keleti tartományaiból származott, a városban a keleti istenségek szentélyei, oltárai is fellelhetőek. Békeidőben a város egyúttal a kvádokkal való kereskedelem egyik fontos színtere.

A katonai tábor jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy a 2. század elejétől a római uralom végéig, itt állomásozott a négy pannoniai legio egyike, a Legio I Adiutrix, az „Első tartalék legio”.

Brigetio kezdetben – a 106-ban kettéosztott Pannonia tartomány nyugati felén létrehozott – Felső Pannonia tartományhoz tartozott. Caracalla császár a 3. század elején Brigetiót Alsó Pannoniához csatolta, csökkentve ezáltal a Felső Pannonia tartomány helytartójának parancsnoksága alá tartozó legiok számát, s így meggyengítve annak politikai hatalmát is.

A város municipium rangra emelése 214-ben szintén Caracalla nevéhez fűződik. Ezt követően a várost rövidesen colonia rangra emelték.

Valentinianus császár 375. november 17-én agyvérzés következtében, a katonai táborban halt meg.

Az ásatások során előkerültek a Brigetio katonai táborában állomásozó légiók pecsétjeivel díszített tetőcserepek és téglák, bronz pénzérmék, ékszerek, üveg- és kerámiaedények, valamint egy közel 800 négyzetméteres fürdőkomplexum maradványai.

Az ásatások leletanyagai megtekinthetők a komáromi Klapka György Múzeumban, Kállay Ödön Brigetio-gyűjteménye a tatai Kuny Domokos Múzeumban.