Támadnak a katicák! Mit tehetünk ellenük?

A hétvégén hihetetlen harlekinkatica támadásnak lehettünk tanúi Komáromban. Szüleim családi házában néhány szobában például még régi faablakok találhatók – nos, ezeken a helyeken talán százával másztak be a réseken harlekinkaticák. Kis túlzással apokaliptikus élmény volt – nyilván a sok ostoba katasztrófa film hatására – hogy hiába porszívózzuk őket össze, újabb és újabb egyedek másznak be a csukott ablakon. De mik ezek a bogarak, honnan jöttek, valóban veszélyesek-e és mit tehetünk ellenük?

Honnan jöttek?
A harlekinkaticák természetes élőhelye Kelet-Ázsia, onnan hozták be először Amerikába, majd a 80-as években Nyugat-Európába. A cél az volt, hogy biológiai fegyverként használják a levél- és pajzstetvek ellen. Ez először be is vált, sajnos azonban kiderült, hogy olyannyira ellenálló és gyorsan szaporodó fajról van szó, hogy terjedésük kicsúszott a biológusok kezéből. Kontrollálatlan terjedése 2002-től rohamos Európában; Szlovákiában és Magyarországon 2008-ban jelentek meg. Méghozzá azonnal tömegesen.

Miért idegesíthet bennünket?
A harlekinkaticák az őszi és téli hónapokban tömegével jelennek meg a lakóépületekben – melegre húzódnak a hideg elől, ahol aztán átvészelhetik a telet.  A kéretlen lakó társaságát kellemetlen tulajdonsága teszi még elviselhetetlenebbé: védekezés céljából rendszerint sárga, bűzös folyadékot bocsájt ki magából, amit nagyon nehéz a lakásból eltávolítani. Őshonos rokonaitól eltérően csípni is tud, aminek helyén égető bőrpír és enyhe dudor jelentkezik. A duzzanat normális körülmények között hamar elmúlik, néhány dokumentált eset azonban súlyosabb allergiás reakciókról számol be.

Miért veszélyesek?
Először is kiszorítják a térségből a mi kedves és hasznos hét- és kétpettyes katicáinkat, akik szintén levéltetvekkel élnek. A harlekinkaticák nemcsak versengenek velük  a táplálékért, hanem előszeretettel meg is eszi a mi katicáink petéit, lárváit. Terjedésüknek csak a hideg és a magashegységek szabnak határt – így például a Tátrában nincsenek, de Dél-Szlovákiában és Magyarországon nem igazán tudunk velük mit kezdeni. Ugyanis a hidegen kívül nincs természetes ellensége, ráadásul a vegyszerekre se érzékeny. De kémiai irtásuk amúgy sem túl szerencsés, mert ezek a szerek válogatás nélkül minden rovarra hatnak. Legnagyobb károkat a gyümölcs-, különösen a szőlőtermesztésben, borászatokban okozzák. Behúzódnak a szőlőfürtökbe a bogyók közé, és a szüretkor is a bogyók között maradnak. A must préselésekor keserű testnedvet engednek ki, amivel tönkreteszik a must minőségét.

Hogyan különböztessük meg őket a mi katicáinktól?
A mi katicáinkra nagyon vigyázzunk – nehogy még mi is kárt tegyünk bennük. A megkülönböztetés nagyon egyszerű: a mieink pirosak, hét-, illetve két fekete pettyel a hátukon. A harlekinkaticák pöttyözése, színe számtalan fajta lehet. Mutatjuk a különbséget:

Mit tehetünk ellenük?
A lakásban egyetlen dolgot tehetünk ellenük: porszívózzuk össze, és lehetőség azonnal pusztítsuk is el őket. A szakértők szerint az a legjobb, ha elégetjük őket – de nem hiszem, hogy ez bármelyik panellakó számára kivitelezhető. A legjobb a vizes porszívó, aminek tartalmát a harlekinkaticákkal húzzuk le a WC-én. Papírzsák esetén pedig tapossuk őket össze, mielőtt a kukába dobjuk. Ha kerékpározás, séta közben találkozunk velünk, legyünk óvatosak: simán belénk csípnek (egyesek szerint marnak), aminek helyén égető bőrpír, allergiás reakció jelentkezhet.

HDA