Tóth Tibor, a Jókai Színház igazgatója: „Ez a szezon számunkra gyakorlatilag véget ért”

A jelenlegi, koronavírus járvány okozta helyzet a színházakat és kulturális intézményeket is igen érzékenyen érinti. A Komáromi Jókai Színház jelenével és jövőjével kapcsolatban a nyáron leköszönő Tóth Tibor igazgatót kérdezték a színház munkatársai. Az alábbiakban ezt az interjút közöljük.

Mivel senki sem látja előre a koronavírus-járvány okozta folyamat végét, a nézők türelmét kéri a Komáromi Jókai Színház igazgatója. Tóth Tibor lépcsőzetes katasztrófaterveket dolgozott ki. Azt mondja, csaknem húsz éve színházvezető, de hasonló helyzetben még nem volt része.

Mi történt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szigorú rendelkezések március tizedikei bevezetése óta a Komáromi Jókai Színházban?

Az a hely, ahol állandóan élet, próbák, előadások, zsibongás voltak, egyik napról a másikra kiüresedett, kongó, tartalom nélküli, rémisztő épületté változott. A rossz érzetet a járvány okozta bizonytalanság is erősíti bennem. A rendeletet majd akkor oldják fel, ha újra biztonságosan érintkezhetnek az emberek, akár tömegben is. Elmaradt a Szeretkezz, ne háborúzz! kiváló hangulatú ősbemutatónk bemutatója és elmaradtak további előadásaink, házon belül és tájban is. Most már biztos, hogy az utolsó bérletes bemutatónk, Móricz Zsigmond Rokonok című művének színpadi változata, amelyet Béres Attila rendezett volna, ebben az évadban nem lesz megtartva. Azt sem tudom megígérni, hogy a Szeretkezz, ne háborúzz! premierjét megtartjuk-e júniusig… Teljesen kicsúszott a kezünkből az irányítás, átkerült egy „felsőbb, kegyetlenebb hatalom” kezébe. Mivel senki sem látja előre a folyamat végét, jelen pillanatban azt nem tudom megmondani, hogyan kárpótoljuk majd bérletes nézőinket. Ha ebben a szezonban már nem tudunk előadásokat tartani, akkor körülbelül hatvan előadásunk és Szarka Gyula Tücsöklakodalom című gyermekelőadásával együtt három bemutatónk marad el, valamint tájelőadások, budapesti, pozsonyi vendégszereplések, fesztiválokon való fellépések sem lesznek. Júniusig előreláthatólag tetemesre nő majd a bevételi hiányunk. Több matematikai modellt próbáltunk kidolgozni. Személy szerint előkészítettem A, B, C és D katasztrófatervet különböző eshetőségekre, annak függvényében, hogy meddig tart a járvány. Remélem, a D verzióig nem jutunk el, mert az egy olyan gazdasági mélypont lenne, olyan szinten rogyna meg a Komáromi Jókai Színház pénzügyi helyzete, amelyből nagyon nehezen tudna felállni és újraindulni. Minden néző türelmét kérem! Amikor majd látjuk a folyamat végét, kiértesítjük őket a műsorváltozásról, előadások pótlásáról, az esetleges kártalanításokról szóló további intézkedéseinkről.

Véleménye szerint, meddig marad összehúzva a függöny?

Naponta figyelem a híreket, a történéseket, olvasom a miniszterelnök, a miniszterek, a szakemberek sajtónyilatkozatait. Tegnap azt mondták, hogy júliusban tetőzik a járvány, Matovič miniszterelnök úr pedig úgy véli, hogy még jövő májusban is szájmaszkokat fogunk hordani… Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy tömeges rendezvényekre valószínűleg sokáig nem kerülhet még sor. Ha pedig ezeket a rendezvényeket még ősszel sem lehet megvalósítani, azok az intézmények, amelyeknek az a profiljuk, hogy nézőket fogadnak, nagy bajba kerülhetnek. Nem szeretnék túlságosan szkeptikus lenni, de ez a szezon számunkra gyakorlatilag véget ért. Ezt akár el is könyvelhetjük. A színházi fesztiválokat már törölték. Valószínűleg a nyári meghívásainkkal ugyanez lesz a helyzet, pedig például csak Esztergomba három előadással mentünk volna. Az a nagy kérdés, hogy szeptemberben elindul-e az új évad, és szeptember második felében tudunk-e nézőket fogadni. Ha nem, életbe lépnek a következő válságoldó variációk, amelyekről az előbb beszéltem. Ezt most nagyon nehéz kiszámítani. Gazdasági mentésterveink megvalósításához fenntartónk segítségére is szükség lesz. Mivel márciustól júniusig nem lesznek bevételi mutatóink, a jövőkép nem túlságosan biztató. A bevételkiesés 100 ezer eurós nagyságban is mérhető lehet. Csaknem húsz éve vagyok színházvezető, a környezetem is tapasztalt problémamegoldónak tart, de ilyen helyzetben még nem volt részem. Bármi lesz, megoldjuk, felállunk belőle. Ha ezen átjutunk, mindenki másképp látja majd a világot. Mi is.

Mindenki arról beszél, hogy ebben az áldatlan helyzetben mindenek előtt a gazdaságot kell menteni. Véleménye szerint hányadik lesz ebben a sorban a kultúra?

A sor végén „kullog” majd. Úgy gondolom, hogy elsősorban a termelést kell beindítani, mert az hozza a pénzt egy társadalomnak, ez szerintem is nagyon fontos, és elismerem, nem akarunk a sor elejére tolakodni. De úgy vélem, a kultúra ugyanolyan fontos egy társadalomban, mint a GDP, a gyárak és a gazdasági mutatók. Most félre kell tenni színészi hiúságunkat és azt kell mondani, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal fontosabb az egészségügy, fontosabbak az egészségügyben dolgozók, hogy minél kevesebb ember betegedjen, fertőződjön, ne adj isten, haljon meg, ha azon az áron is érjük ezt el, hogy nem lesznek színházi előadások. Szurkoljunk azért, hogy az egészségügyben dolgozók bírják az iramot a járvánnyal, minél kevesebb áldozat legyen, és ne rogyjon térdre a gazdaság! A kormány felelőssége, hogy a költségvetéshiányt hat vagy hét százalékon tartsa. Amennyiben ez eléri a tíz százalékot, katasztrofális következménye lehet. Ránk nézve is.

Mint színészt, miképp érinti a koronavírus-járvány? Önt még nem láttam verset szavalni, énekelni, esti mesét mondani, főzni az interneten.

Nem az én profilom ez a fajta önmutogatás. Még Facebook-profilom sincs. Megelégszem azzal, amit a színpadon tudok mutatni. Természetesen mindenki azt csinál az interneten, amit akar. A posztok egy részét megmosolyogtatónak tartom, persze, vannak közöttük hasznosak is. Azt gondolom, most sokkal fontosabb, hogy azt a fajta színvonalas színházművészetet próbáljuk meg megmenteni és megtartani, amit a színházunk képvisel.

Hogyan zajlik az élet a Komáromi Jókai Színház üres épületében?

Mi betartjuk a rendeleteket. A színpadi munka, a próbák megszűntek. Csak a legfontosabb tennivalók ügyében tartózkodunk a színházban. A színészek otthon készülnek. Egy héttel a főpróbák előtt szakították félbe a járvánnyal kapcsolatos intézkedések a Szeretkezz, ne háborúzz! próbafolyamatát. A társulat startra készen áll, valamint megkapták a Rokonok szövegkönyvét otthoni szövegtanulás céljából. A színház néhány alkalmazottja részben otthoni munkát végez, a háttérszemélyzet a részlegvezetők utasításait követve a saját szakterületükön kapott feladatokat (raktárak, műhelyek, garázsok kitakarítása, rendbetétele, felújítás, festés, valamint a színházépület és a színházon kívüli terület karbantartása), a vezetőség pedig hetente több alakalommal összeül és válságstábot tartunk, ahol átvesszük az aktuális tennivalókat. Az ügymenet továbbra is halad, de nem olyan szinten, mintha teljes üzemmódban működne a színház.

A színházigazgatói posztra kiírt pályázatot mennyiben érinti a járvány?

Nem tudom megmondani, ahogy azt sem, mikor tud majd újra előadást tartani a színház. Azt sem tudom előre jelezni, hogy a (nagyon erősen megkérdőjelezhető) szakmai bizottság javaslata mikor kerül majd a megyei képviselő-testület elé, és hogy a testület miképp dönt majd. Március 30-án elmaradt a testület ülése, május 18-án lenne a következő, azután pedig júniusban. Nem tudom, beiktatnak-e egy rendkívüli ülést, ha a helyzet lehetővé teszi, vagy a törvényhozás megengedi az online szavazást. Egy dolgot viszont tudok. Június 30-án lejár a megbízatásom. Addig teljes mellszélességgel vállalom a felelősséget a színházat érintő ügyekért. Az adott lehetőségek keretein belül megpróbálom az intézményt átvezetni elsősorban gazdasági szempontból ezen a krízishelyzeten. Amint kinevezik a következő igazgatót, átadom neki a kormányrudat, és onnantól kezdve a felelősség is az övé. 

Véleménye szerint a közönség mikor tér majd vissza a nézőtérre?

Attól tartok, ha majd nem fenyeget bennünket ez a járványveszély, az első időszakban sokkal óvatosabb lesz a közönség. Bizonyára én is meggondolom majd, hogy elengedem-e a gyermekeimet egy tömeges rendezvényre, akár még akkor is, ha majd egy-két hónappal túl leszünk már a járványon. Azzal minden kulturális intézmény számoljon, hogy a közönség létszáma radikálisan csökkenni fog, és ezzel együtt csökkennek majd a bevételek. Színházunk is erre készül, bár nagyon fájó lesz ezzel szembesülni.        

A Komáromi Jókai Színház sem hagyta magukra a nézőket a járvány idején, sorra kerülnek az internetre korábbi sikeres előadásaik. A Bánk bán, a Bányavirág, a Bányavakság és az Énekes madár teljes előadásai után a napokban kerül a legnagyobb videómegosztó oldalra Heltai Jenő Naftalin című komédiájának 2017 májusában bemutatott előadása, Hargitai Iván rendezésében.

A minap éppen arról beszélgettünk, mi legyen a sorrend. Jön a Naftalin, majd Martin Huba rendezései, a Három nővér, a Cseresznyéskert, a Rómeó és Júlia, a Karamazov testvérek és még több előadás.. Folyamatosan hívjuk az alkotókat és engedélyeztetjük az előadások internetre kerülését. A külföldi jogvédőkkel nehézkesebb az ügyintézés. Lorca Vérnásza is hamarosan felkerül, Szarka Tamás zenéjével, Németh Ica feledhetetlen alakításával. És legendás gyermekelőadásaink is láthatóak lesznek a neten. Szívem szerint az elmúlt tizenvalahány év összes előadását feltenném az internetre, remélem, hogy minél korábban abba kell majd hagynunk ezt a tevékenységünket, és a közönség nemcsak monitoron keresztül láthatja előadásainkat, hanem végre a nézőtérről is.

(jsz)

Fotó: Kanovits Gábor, Milan Drozd, Kiss Gibbó Gábor, Töltésy Rudolf