Spirituális kalandozásaim a Mátrixban és azon túl
Honnan jöttünk, merre tartunk, mi az életünk értelme? Mi a küldetésünk a Mátrixban?
Miért sajog a lélek, ha a test csak tömi magába tápot, s élvezkedik, mint egy fedezőmén? A közérzeted néha-sokszor cudarul hitvány, de húzod az igát, és így telnek a nyomorult, szürke hétköznapjaid. Esetleg be-bearanyozza egy-egy szeretettől átitatott, félénk próbálkozás, de inkább kiherélnéd, kiheréltetnéd magad, minthogy kimutasd a valódi érzelmeidet. Nem szabad. Egy férfi erős, nem bébifóka. A régmúltban döfött, fájdalmas lándzsák sajgó, s vérző sebeit hordozod a mindennapok során, amelyek nem hegednek be?
Közel egy évtizeddel ezelőtt kezdődött a kálváriám, amikor kiütött egy erős balos. A földről felkászálódva, a ring sarkában ülve, kissé tántorogva, de újra elindultam. Mit nekem az elemek harca, a rosszakarók ármánykodása, nem tántorít el senki és semmi. Megyek tovább, szárnyalni akarok szabadon! Bár a doktorok azt mondták, a teste rendben, de a lelke, ott a galiba. Fűben-fában az orvosság, vedeltem a kakukkfüves teát, csalánnal „verettem” magam, s méregetelenítő napokat is tartottam, de a mérgem nem oszlott el. Csak jártam fel és alá, tövig lerágtam a körmeimet. Már az ujjbegyemből is a vér csordogált. Nem mehetett így tovább. Környezetváltozás. Elutaztam pár hetet egy tengerparti sétányra. Ittam koktélt, néztem a mixer csajokat, nemcsak naptejjel napoztam. Szóval, nem unatkoztam, de…Nem nyertem vissza a régi énemet. Talán sosem fogom.
Nem nézhette tétlenül ezt a kiábrándító állapotot az egyik, még kitartó ismerősöm. Bepróbálkozott. Hallotta, hogy a környéken egy médium, jósnő, rontást levevő hölgyemény ténykedik, és adott egy telefonszámot. Feltekertem az akkori, kurblis „linkáról”. Egy átlagos, tájszólásos női hang invitált kezelésre. Az állapotom felmérése ingyenes. Ha ingyé adják, miért ne? Baj nem érhet, bár megerőszakolna! Nem perelném be! Átlagos panel, leharcolt matróna. Füstölők, kristálygömb, kártya. Nem huszonegy. Abraka meg a dabraka. Kiderült, hogy engemet itten-ottan megrontottak, és ennek tetejében megátkoztak. Tíz kezelés kell, míg megszabadít a gonosztól. Bevágta a „cennyíket”. Mindez kilencezer koronámba, gyengébbek kedvéért: cirka 300 eurómba fog kerülni. Az annya. Megköszöntem a szintfelmérést, majd ígértem, hogy jelentkezem, de a füsti illata annyira nem fogott meg. Persze perkálni sem volt kedvem, hiszen abból a zsetonból megint elutazhattam volna valahova, például újra belelógatni a tökömet az óceánba.
Nem utaztam, a gonosz bennem élt, munkálkodott, burjánzott tovább. Évegik rontott. Mellém sodort az élet egy olyan nőszemélyt, aki kissé befertőződött ezekkel a technikákkal és különféle szeánszokra is csábított. Megtalálja a zsák a foltját. Vagy minden zsákra akad folt? Meditáció a sötétben. Fogjuk meg egymás kezét, a relaxációs zenéra ellazulni. Kilégzés-belégzés vezényszóra. Mit éreztem? Marha álmosságot. A pilláim ragadtak le, melyek elég hosszúk, mondhatni már-már köcsögösek, de ilyennek teremtett az Úristen, a mellkasom meg marha szőrös. Micsoda párosítás, mi? Átfutott az agyamon, és meg is valósítottam, hogy párszor halkan búúztam és tapiztam. Perverz lett a mátrixos, de bocsánatos bűn így lent alfában. Felmérték a pozitív és a negatív energiáimat, a tartományokat. Minő meglepő, hogy rengetegszer negatívan rezgem. Szinte villámcsapásként ért ez a megállapítás. Egy szemrevaló hölgy elvállalta, hogy a lábamat maszírozva, az ő kacsóival elűzi ezeket. Annyira dörgölte a combim belső részét, hogy megint előjött Lucifer. Hirtelen, intenzíven. Akkora erekcióm támadt, hogy a teszilgatyát majdnem szétnyomta. Kikéredzkettem szükségre, s kezembe vettem a jövőmet. No ne gondolj rosszra. Az nem volt. Csak kilégzés-belégzés.
Rossz? Azóta a rossz bennem munkálkodik. Beletörődtem: negatívan fogok rezegni, amíg élek!
(A varázslótanonc)
