A komáromi Jókai Mór Alapiskola fergeteges ünnepi műsora
Az iskola, hagyományos év végi ünnepi műsorát 2012. június 20-án tartotta a Komáromi Városi Művelődési Központban. Az egybegyűlteket az iskola igazgatónője Vörös Mária köszöntötte. Mint hangsúlyozta: „Az idei tanévben is számos figyelemreméltó, értékes eredmény, szép siker született a diákok és a tanárok közös munkája nyomán.”
Megtudtuk, hogy az iskola előkelő helyezésekkel büszkélkedhet, a már hagyományos „olimpiákon”, a különféle tanulmányi versenyeken. Emellett az idén is megszervezte a Jókai és kora országos irodalmi versenyt, a Kaszás Attila Versmondó Fesztivált, és társszervezője volt a VOX HUMANA énekkari fesztiválnak is. Az iskola Kicsinyek Kórusa, Pfeiferlik Annamária vezetésével, a székesfehérvári nemzetközi Alba Regia kórusfesztiválon sikeresen képviselte Szlovákiát. Az intézmény diákjai az idén is arany- és ezüst minősítést értek el a Tompa Mihály vers- és prózamondó verseny országos fordulójában, a Vízváry Vilmos szavalóversenyen, s csakúgy a Kaszás Attila versmondó fesztiválon is. A „jókaisok” a Bendegúz NyelvÉsz és a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyben országosan is a legjobbak közé tartoznak; egyikük Szegeden, a döntőben is kiváló eredménnyel képviselte Felvidéket. De ott voltak a Mesevirág a mesevilágban elnevezésű nemzetközi irodalmi versenyben, a Szép magyar beszéd országos döntőjében, és eljutottak a Dobré slovo, a Poznaj slovenskú reč kerületi fordulójába is. A tanulók jeleskedtek a járási, a kerületi szertorna és atlétika versenyeken és sakkban is. Számos hazai és nemzetközi képzőművészeti versenyen voltak eredményesek. A műsoros estre érkezők az előcsarnokban megcsodálhatták a képzőművészeti órákon készült munkákat is, amelyek a tanulók ügyességéről és az iskola pedagógusainak e téren is színvonalas, eredményes munkájáról tanúskodtak.
Az igazgatónő, köszöntőjét e gondolatokkal fejezte be: „Az összeállítás látványos, fiatalos, lendületes, mint a mai gyerekek, akik ma este azt is megmutatják, mennyi érték, jóérzés, tisztelet és szeretet van bennük. A műsor begyakorlásáért, színpadra állításáért az iskola pedagógusait illeti a köszönet, mert mindannyiuknak része van benne.” Ezek után átadta a szót Czirfusz Viktória és Török Tímea tanulóknak, akik felváltva konferálták be a valójában „látványos, fiatalos, lendületes összeállítás” változatos, hangulatos műsorszámait.
A műsort, a kilencedikes Tóth Angelika– egyébként az iskola kiváló szavalóinak egyike, aki már 3. éve a Felvidéki Rockszínház tagja – a Szeretet az egyetlen című dal színvonalas előadásával nyitotta. Őt követően Viczencz Andrea – a kerületi versenyen is eredményes, szertornászlányainak ízléses, rendkívül látványos produkcióját élvezhette a közönség. Utánuk az I.B osztályosok, Jókai Éva tanítványai – dallal, zenével, mozgással fűszerezve – Móricz Zsigmond: Iciri-piciri című meséjét játszották el: nagy élvezettel, bájos természetességgel, egészséges magabiztossággal. Az ötlettel teli előadás Jókai Éva, Kiss Gabriella és Viczencz Andrea pedagógusok közös munkáját dicséri. Az elsősök vidám, önfeledt játéka után az est legmeghatóbb percei következtek: az ünneplőbe öltözött, búcsúzó „nagyok” – a kilencedikesek, többen könnyeikkel küszködve, dallal, verssel, virággal köszönték meg szüleiknek a gondos felnevelést. Műsorukhoz mind a gyerekeknek, mind a segítségükre lévő pedagógusoknak: Sütti Rozáliának, Rablánsky Zsuzsának és Német Lajosnak csak gratulálni lehet!
Majd felváltva követték egymást a színen: „kicsik” és „nagyok”. Pergett a műsor tovább, szinte meg sem szűnt a taps, önfeledten táncolt a III.C osztály, a felkészítő Győri Katica tanító néni volt, majd a nyolcadikos Lakatos Lili kápráztatta el a közönséget, most (a szokásostól eltérve) nem szavalatával, énekével, zongorajátékával, hanem mint a ritmikus sportgimnasztika ígéretes tehetsége: buzogánygyakorlatával. Az iskola sok kiváló vers-, és prózamondóját ebben a műsorban a szintúgy nyolcadikos, sokoldalú, tehetség – Panyi Orsi, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulójának többszörös helyezettje-győztese képviselte. Ő Jókai Mór: A koldusgyermek című elbeszélését mondta el szép magyarsággal, kellő átéléssel. Felkészítője: Varga Ilona tanító néni. A Jókai Mór Alapiskola azon iskoláink egyike, amelyben tudatos a „gyökerek” a hagyomány ápolása. A néptánc már nemcsak szakkörként van jelen, az alsó tagozaton bekerült a kötelező tantárgyak közé. A másodikosokkal Gáspár Eszter tanító néni foglalkozott: a népviseletes gyerekek hozzájuk illő, kedves népi játékokat mutattak be. Természetes mozgásuk látványa üde színfolt volt a műsorban. Aztán ismét tánc következett, de egészen más. Az év végi műsoroknak Lévay Barbara, az iskola diákja, a győri balett-tanoda végzős növendéke visszatérő vendégszereplője. Graham stílusban adta elő csodálatos, művészi mutatványát. A táncbemutatót próza követte, Rideg Sándor: Indul a bakterház című regényéből Jókai Máté Tibor, hatodikos tanuló adott elő részletet, egészen kiválóan, nagy tetszést aratva. A próza után ismét tánc jött. A Gyermeknap keretében megrendezett megatáncversenyen nagy sikert aratott saját koreográfiáját mutatta be, most is vastapsot kiváltva, a DISCO GIRLS AND ARNOLD csoport. Bemutatójukat a drámaszakkörösök – a III.A és B osztályos tanulók – ötletes, látványos – a már a vakációra hangoló, hangulatos zenés-mozgásos-irodalmi összeállításának előadása követte. Felkészíítő pedagógusok: Cséplő Viktória, Maticsek Regina, Viczencz Andrea voltak. A Jókai Mór Alapiskolában több évtizedes hagyomány már, hogy az év végi ünnepi műsor zárószáma a kilencedikesek palotás tánca. Erkel Ferenc zenéjére, az iskola zene szakos pedagógusa Juhász Mónika koreográfiáját táncolta 12 pár, átszellemülten, odaadóan, felnőttes tartással. Decensen!
Mi, az obsitosok, az iskola volt pedagógusai – megint szép számban összejöttünk. A műsor kezdetétől a befejezéséig nagyon jól éreztük magunkat. Örömmel konstatáltuk: volt egy nagyon szép esténk! Köszönjük! Gratulálunk a pedagógusoknak, a szereplő gyerekeknek, s csakúgy a szülőknek is. Jó volt látni a 650 férőhelyes „teltházat”, s hogy az maradt a műsor befejezéséig. Hadd tudjuk be ezt annak, hogy ebben az iskolában pedagógus-gyerek-szülő azonos „hullámhosszon” vannak. Mert – Kodály Zoltán szavaival fogalmazva – „…csak a színvonal vonz”. Az a – pedagógusok által vallott – tudatos és folyamatos korszerűsítés, amely – dacolva az iskolarendszerünket mindmáig uraló „vaskalapossággal” – arra keresi a választ: miként alapozható meg a sikeres életút? Ennek az iskolának a tantestülete úgy tűnik, már tudja: a sokatmarkolás, az ismeretek halmozása nem lehet célravezető. Tudja: csakis az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez kapcsolt naprakész, mobilizálható alapos tudás vezet eredményhez, amelynek viszont legfontosabb eszköze a művészeti nevelés, kiemelten a zene. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Jókai Mór Alapiskola jó úton jár!
Hadd higgyük, ismét Kodály Zoltán szavait idézve: „A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és a szeretet májusi esője, hogy kalászba szökjön.” Kívánjuk: így legyen!
Stirber Lajos, a Jókai Mór Alapiskola ny. zenepedagógusa
