A Liszt Ferenc repülőtér szárnyas takarítói
A közelmúltban, Komáromban a Puszták Népe Lovas Viadalon ismerkedtem meg Kafka Györggyel, aki nem mindennapos hivatást űz. Takkó, az amerikai héjája társaságában mutatott be különböző gyakorlatokat. Mint az megtudtam, főállásban a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren(korábban Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) dolgoznak, és közösen védik a vasmadarakat. Vele beszélgettem.
„Immár hat éve folytatjuk ezt a szolgálatot. A madaraim elriasztják a pálya környékén megtelepedő seregély-, varjú- és galambcsapatokat, amelyek veszélyt jelentenek a légiforgalom számára. Amerikai héjákkal és vándorsólymokkal dolgozunk. Főleg a nappali időszakban foglalkozunk a riasztással, és azokat a madarakat próbáljuk „elterelni“, amelyek keresztbe-kasul átrepülnének a pályán, és természetesen, amelyek a környéken élnek, hogy megelőzzük a bajt. Az igazi szárnyasoktól óvjuk a repülőgépeket, és ezáltal biztosítjuk a biztonságos fel-, illetve leszállást. A nyugat-európai reptereken már régebben alkalmazták a solymász-szolgálatot. Én nyolc madárral dicsekedhetek, és egy nap átlagban négyet osztunk be szolgálatra. A nap minden időszakára időzítünk, tehát reggeltől estig, mivel ők is természetesen elfáradnak a folyamatos munkában. 2-3 óránként cseréljük a „csőrmestereket“. Tehát a váltás mindenképp szükséges a hatékonyság érdekében“-kezdi el mesélni a munka menetét, közben a hétéves Takkó a marhabőr kesztyűjén nyugszik-de azért a póráz és a hangjelző rajta. Érdeklődők fotózzák, sőt megsimogatni is engedi magát. Mint azt György elmondja, az emberekre nem veszélyes, és a kicsik még jobban megbátorodnak, bár hirtelen mozdulatot inkább nem ajánlatos tenni. Kis szünet, a „tollassal“ való barátkozás után tovább folytatjuk a beszélgetést:
„Amikor vonulási időszak van, akár több tízezer seregély is nem kívánatos helyre repülhetne csapatostól. Takkó és társai közéjük vágnak, és „fejvesztve“ menekülnek. Télen inkább a fenyőrigók jelentenek veszélyt, de természetesen azt is megoldjuk. Nagyon fontos munkának tartom, mivel ha véletlenül valamelyik madár belerepülne a gép hajtóművébe, hatalmas károk keletkezhetnének. Hozzávetőlegesen 6-7 millió forintos kárt is okozhat egy-egy „illetéktelen behatoló“.“-árulja el, és tovább beszél. Debrecenben is alkalmazták egy ideig a solymász-riasztást, bár most szüneteltetik a csekély légiforgalom miatt, így Pestre fókuszál. Mint mondja, teljes embert követel a munka, és főállásban, teljes erőbedobással végzi. Kiderül, hogy már harminc éve solymászkodik, s csupán az említett hat évben tud megélni belőle, de nagyon örül, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret. Gödön található egy tanyája, ahol régebben állattenyésztéssel kereste a betevőt, és még mindig foglalkozik vele, de kisebb mennyiségben. Vadászkutyái is vannak, de a solymászkodásért rajong. Fél életét ennek szentelte. Megemlíti, hogy a szolgálatban levő madarak természetesen jutalomfalatokat kapnak, egy-egy bevetés után, de aztán már elég nehéz a motiváció, le is kell cserélni a „szolgálatost“. S folytatja:
„A betanított madarak, mint Takkó is, már kiismerik magukat a terepen, és a dübörgő gépek zaja sem okoz problémát. A feladatuk csak a riasztás, nem a prédaejtés. Az itt bemutatott héja csupán 65 dkg-ot nyom, de elárulom, hogy vadászni is járok vele, és bizony négy kilós nyulat is elcsípett már. Párja, a tojó, nehezebb súlyú, kb. 1 kg és 40 dkg, és 6,5 kilós zsákmányt is elejtett, ami sokaknak hihetetlen lehet, de így van. Az élelem, etetés? Fél galamb/nap átlagban, de az áztatott egyéb eledelek sem ritkák. Értéküket még felbecsülni sem tudom, mert a betanított szárnyasok úgy hozzám nőttek, hogy semmi pénzért sem válnék meg tőlük“-teszi hozzá zárásként.
Majd azt még elárulja, hogy idénymunkát végzett a tokaji szőlőültetvényeken és Ausztriában is, mivel vegyszermentesen tudják megoldani a gazdák ezt a kellemetlenséget. Egy szakértő solymásszal s több madárral, akár harminc hektár védelmét is biztosítják. Kafka György pedig ilyen, és imádja a munkáját. Szívesen jár vadászni, bemutatókra, de akkor a legboldogabb, amikor a repülőtéren lehet, és kedvenceivel végezheti ezt a furcsa, de rendkívül fontos hivatást.
(kép és szöveg: ha, Csallóköz hetilap)
