A muzsika jegyében telik az előttünk álló hétvége Dél-Komáromban
Két nagyszerű programra is felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, az egyik egy musical, a másik pedig egy rendhagyó komolyzenei koncert.
Holnap délelőtt a Magyarock Dalszínház mutatja be a Grimm testvérek klasszikus meséjének átiratát. Jancsi és Juliska történetét ezúttal Medveczky Szabolcs zeneszerző és Vizeli Csaba szövegíró álmodták színpadra. Az előadás szombaton 11.00 órakor kezdődik a Jókai moziban.
Szintén a holnapi nap délutánján kerül sor a Vivace Zenei Egyesület által szervezett koncertre, mellyel az 1999-ben elhunyt Bozay Attilára, az Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerzőre, citera- és furulyaművészre emlékeznek.
A Városházán 16 órakor kezdődő alkalmon Varga Áron tart zenetörténeti előadást, majd Csáki András Liszt-díjas gitárművész, Horváth Eszter klarinétművész és Varga Áron zongoraművész válogat a zeneszrző életművéből.
Bozay Attila
1957-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol zeneszerzés szakos hallgatóként Farkas Ferenc növendéke volt. A főiskolán 1962-ben végzett zeneszerzői és zeneelmélet tanári diplomával.
1963–64-ben a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés és zeneelmélet tanára volt, majd 1966-ig kamarazenei szerkesztőként dolgozott a Magyar Rádiónál. 1967-ben az UNESCO ösztöndíjasaként fél évet töltött Párizsban. 1979-től haláláig a Zeneakadémián tanított, eleinte hangszerelést, de főleg zeneszerzést.
1979-től kapcsolódott be a magyar zene szervezeti életébe. A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagja, 1988-tól a Magyar Zeneművészeti Társaság alapító és egy ideig elnökségi tagja, a Békéstarhosi Baráti Kör elnöke volt. Alapító tagja és – 1991-ig – elnökségi tagja volt a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, 1991-től alelnöke, majd 1992-től 1996-ig elnöke volt a Magyar Zenei Kamarának. 1990-től 1993-ig a Nemzeti Filharmónia igazgatója volt. Alapító tagja volt az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémiának.
Bozay Attila műveit számos nemzetközi fesztiválon mutatták be. Emellett citera- és csőrfuvolaművészként is sokfelé szerepelt a világban.
Hatvanéves korában, 1999-ben hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Zenéje
Már gyermekkorától komponált. E művei közül említésre érdemes a Séta meseországban című egyfelvonásos balett és a Medáliák zongoraciklus, melyben már a dodekafóniával is próbálkozott. A tizenkétfokúság ifjúkori, második alkotói periódusában is jelen volt, de megmaradt még a korábbi folklor- és a neoklasszicista hatás is. Harmadik alkotói periódusa nagyjából 1969 és 1978 közé tehető. Ekkoriban kezdtek megjelenni műveiben a párizsi hatások, és a dodekafónia továbbfejlesztésének, illetve az aleatoria szélesebb körű érvényesítése irányába mozdult el. Közelített az elektronikus zenéhez, de kifejezetten elektronikus és számítógéppel generált zenét nem írt. Ekkoriban jelentek meg érdeklődésében és műveiben – a mindig is jelenlévő folklorizmus mellett – a neoklasszicizmus, de még a neobarokk is. Ebben az időben készült el Vörösmarty Csongor és Tünde című darabjának megzenésítésével, ami már sok éve foglalkoztatta. Az operát Mihály András mutatta be 1985-ben.
