Demonstráció a magyar oktatásért Komáromban
Demonstrációt szervez 2015. szeptember 25-én (pénteken) 16.30 órától az oktatási petíciós bizottság Komáromban, a Klapka téren.
Az oktatási minisztérium a 26 452 aláírással támogatott petíció ellenére sem volt hajlandó módosítani a kerettantervet, és csupán egyéves haladékot kapott a kisiskolák felszámolása is, ami a magyar oktatási nyelvű iskolák 46 százalékát érinti.
„A demonstrációval azt kívánjuk jelezni – nyilatkozzák a szervezők – hogy itt vagyunk, nem adjuk fel, ragaszkodunk ahhoz, amit a petíciónkban megfogalmaztunk, és tiltakozunk az oktatási minisztérium minden szakmaiságot nélkülöző, rólunk nélkülünk hozott döntései ellen. Kérjük, támogassa a magyar nyelvű oktatás ügyét részvételével a komáromi demonstráción.”
Hogy mi is pontosan a gond a közoktatási törvény június végén történt módosításával, hogy miért annyira veszélyes a magyar közösségekre nézve, arról már írtunk. Most még egyszer összefoglaljuk a legsúlyosabb problémákat:
- OSZTÁLYLÉTSZÁM
A törvénymódosítás meghatározza, mekkora lehet egy osztály maximális, és minimális létszáma. E szerint egy első osztályba legkevesebb 11 gyermek járhat. Másodiktól ez a szám 13-ra változik.
Azonban a szlovákiai magyar iskolák 1/3-a (260 iskolából 105 alacsony létszámú intézmény!) olyan kisiskola, amelybe nem tudnak összeszedni 11 elsőst, sok helyen 4-7 gyermekkel indítanak.
Kérdés, mi lesz most ezekkel a kisebbségi intézményekkel? A válasz “egyszerű”: lehúzzák a rolót, és bezárnak…
De jön egy újabb csavar. A kisiskola fennmaradhat – ha a fenntartója (település önkormányzata) finanszírozni fogja. Azaz a felelősség teljes mértékben az önkormányzat vállára hárul. A kisebbségi iskolák intézményét ezentúl semmi sem védi: jobb híján imádkozhatnak, hátha lesz annyi jóindulat és ügyesség falujuk vezetőségében, hogy ne szüntessék meg a magyar iskolát.
2. KI LESZ AZ IGAZGATÓ?
Eddig viszonylag demokratikusan választottak iskolaigazgatókat. Az iskolák mellett működő iskolatanács választotta meg az intézmény vezetőjét.
Nos, ez most másképp is lehet. Ha a polgármesternek nem tetszik az a személy, akit az iskolatanács választ, egyszerűen megvétózhatja a döntést – és azt ültethet oda, akit ő akar.
Igaz, hogy ehhez több lépcsőn keresztül vezet az út, de végül is kisebb-nagyobb akadályokat leszámítva elég egyszerűen elérheti célját.
3. A MAGYAR ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ ÓRÁK SZÁMA
A szlovák elsősök heti 9 órában tanulják az anyanyelvüket – a magyar gyerekeknek ugyanerre heti 5 órájuk van. Ez eddig is így volt.
Csak egyetlen „aprócska” dolog lett más. Eddig léteztek az ún. “szabadon választható órák”, amelyeket az iskola saját profiljának erősítésére használhatott fel. Azaz eddig ha akart, a nyelvekre, vagy a zenére, esetleg a reál tantárgyakra specializálódott.
Nos, ezt a “szabadon választható óraszámot” csökkentették – első osztályban – 4-ről 3-ra. De hisz ez nem is olyan nagy változás! Vagy mégis?
“Ez azt jelenti, hogy ha azt szeretnénk, hogy elsőseink megtanuljanak rendesen írni-olvasni, kénytelenek vagyunk a szabadon választható óraszámok túlnyomó részét az anyanyelv oktatására fordítani – mondja Hübsch Miklós, a Jókai Mór Alapiskola igazgatóhelyettese. – Így nem marad elég óra az iskola profiljának az erősítésére. Így a magyar iskolák lehetőségei beszűkülnek.”
Felvidék.ma/SziaKomárom
