Fashion bloggerként Ausztráliában Komáromból? Csinger Andinak sikerült!

A komáromi Csinger Andi már öt éve él Sydneyben férjével, Csintalan Titivel. Az út rögös volt, a jövő viszont egyre fényesebb. A divat terén ténykedő pár imádja a kinti életét, a varázslatos fotókat, a letisztult divatot és e téren építgetik karrierjüket nemzetközi divat-bloggerként.

Több, mint százötvenezer követő Instagramon, rengeteg felkérés Snapchat-en. A folyamatosan nyíló ajtók újabb lehetőségekkel kecsegtetnek, hiszen már többek közt az Adidas, a Converse, a Marks&Spencer, a Lenovo, a Levis Jeans, a Polaroid, a VANS és a Lexus imárkákkal is volt szerencséjük együtt dolgozni.

Mi szél vitt titeket a távoli országba és milyen volt a kezdet?
A kezdetek nehezek voltak, a nyelv, az ausztrál szokások és az itteni mindennapok. De megtanultuk kezelni és az angoltudással nőtt az önbizalmunk is. Titi fapadlócsiszolóként dolgozott, én eleinte halat árultam, recepciósként és könyvelőként dolgoztam, valamint egy takarítós céget is fenntartottunk egy szlovák lánnyal. Emellett iskolába jártam, ahogy a bevándorlóknak azt kötelezően kell. Most már egy egyetemet is elkezdtem, ekkor kezdtem felfedezni az Instagramot. Per pillanat „full-time fashion blogger és freelancerként” dolgozom Titivel együtt. Ausztrália számomra csodás! Az itteni konyha, a látványos ételek, az emberek szeretnek élni, élvezik az ízeket. Mindezt próbáljuk átadni a képek segítségével. Imádjunk a környéket. A közeli Centennial park tele van élettel – tavak, ricsajozó kakaduk, kerákpárutak, kávézók. A család viszont nagyon hiányzik, hogy meg tudjuk osztani a boldog pillanatokat, sikerélményeket és hogy számíthassunk valakire a mindennapok gondjai közt. Ők tartották sokszor bennünk a lelket, amikor mi fel akartuk adni.

A divat-bloggerkedés honnan jött?
Igazából véletlenül. A stílusomnak megfelelő bloggereket már otthon is követtem, de akkoriban nagyon távolinak tűnt ez az egész. Mindig is szerettem a szép ruhákat, anyagokat és otthon is egy kicsit másképp öltözködtem. Eleinte úgy éreztem, hogy az ausztráloknak nincs igazán divatérzékük, ám hamar átvettem a ritmust. A bloggolást is hobbiként, egyfajta menekülési formaként kezdtem a mindennapok savanyúságából. Az Insta nyújtotta az álomvilágot, ahol bárki lehettem – ezért sem mutattam sokáig az arcomat. Mindenki mást is arra buzdítok, hogy hajrá! Nem igaz, hogy egy divat-blogot csak teli gardróbbal lehet elkezdeni – én is csak egy bőröndnyi ruhával érkeztem ide. Ha valakinek tiszta a célja és nem magamutogatásból csinálja, összejön. Az egyediség mindig utat tör magának, akárhány blogger van a porondon.

Hogy néz ki egy napod?
Korán kelek, hogy posztolhassam az első, napindító képem. Mivel még nincs saját irodám, nehezebb bevezetni a napi rutint. Általában két-három meeting vár rám, márkák, új kollekciók megtekintése. Próbálok minél közelebb maradni a személyes stílusomhoz, így megválogatom kivel dolgozom együtt. A fényképezőgépet mindig visszük és az outfiteket közben folyamatosan fotózzuk, délután válogatjuk, szerkesztjük. Saját márkám még nincs, de bízom abban, hamarosan ezt az álmot is megvalósíthatjuk. A mindennapi vacsifőzés is szokássá vált, amikor pedig sulizom, esténként dolgozatokat írok. Rengeteg esti bolt és étterem megnyitójára kapunk meghívást. A legutóbbi Thomas Sabo esten a Hilton Hotelben például Mia Jagger volt a sztárvendég. A Marks&Spencer pedig kibérelt egy komplett házat, ahol a bloggerekkel egy egész napot eltölthettünk. Tevékenykedtünk már Balin, ha pedig otthon leszünk, a The Magazin Hotel Budapesttel fogunk együttműködni.

Milyen luxussal jár ez az életmód?
Jóformán mindent ingyen kapok. Ruha, kozmetika, fodrász, éttermek, hotelek. A munkánkért cserébe gyakran kapunk nyaralásokat, decemberben például Szingapúrba indulhatunk hajókirándulásra.

Elmondásod szerint a divat folyamatosan változik és rengeteg munkalehetőség felé nyit ajtót. Milyen jellegű kapcsolatokra tettél szert?
Jelenleg több márkával, nagyobb céggel és PR cégekkel dolgozunk együtt. Furán hangzik, de Sydneyben a blogger szféra elég szűkkörű, mégsem meglepő az emberek számára ez a foglalkozás. Hogy mennyire trend? Minden lány szeret öltözködni, és sokan szívesen megmutatják a stílusukat, amiben semmi rossz sincs. Lényeg az egyediség! Az arcomat csak mostanában kezdtem megmutatni, mivel mindig a fotó összhangja, a tiszta fazonok és formák voltak a reflektorfényben. Az emberek imádják az óceánt, a pálmafákat és a tengerparti életet is viszont látni a képeken. Szeretnénk megmutatni ezeket, ameddig csak lehetőségünk van rá.

 

Tanultad is a fotózást/modellkedést?
Sosem tanultam, de mindig is szerettem a művészetet, szoktam festeni, kötni, varrni. A fotózás is hobbiként jött, hihetetlen perfekcionista vagyok. Ha egy kép nem tetszik, képes vagyok az őrületbe kergetni a férjem, amíg el nem csípjük a tökéletes pillanatot. És itt jön a képbe Ő. Rengeteg türelem kellet mindkettőnk oldaláról, és lehet eleinte nem bíztunk benne, de bejött. Néha már szinte úgy érzem, Titi is végre élvezi a fotózást.

Hogyan fejlődött fel a népszerűséged?
Eleinte egy kis közösség lájkolt és kommentelt a képeimhez, egyes inspirációs oldalak pedig megosztották a fotóimat. És szerintem ez volt a titok nyitja, hiszen rengeteg ember vett rólam ezáltal tudomást. Követőim nagy százaléka ausztrál, amerikai, de a többség persze európai – a statisztika miatt nemzetközi bloggernek számítok. Magyarország a nyolcadik a listán, Szlovákiát viszont még nem sikerült bekebeleznem, de egyelőre egy platformra koncentrálok. Sokan fel sem fogják mennyi idő és energiába kerül egy outfit vagy tájkép befotózása. Vannak, akik a Facebook postot is igénylik, de nem ebben látom a jövőt.

Mit tanácsolnál egységesen mindenkinek?
Építsetek ki egy alap gardróbot. Ha vesztek egy ruhát, gondoljátok át, mennyi meglévő darabbal tudjátok összekombinálni. Én is mindig ehhez az alapelvhez tartom magam. A saját stílusomra azt mondanám minimal, melynek az alapja szintén az egyszerű, könnyen variálható alapdarabok. A kedvencem a fekete farmerem, magassarkúval, vagy sport cipővel is hordható.

Kinti esküvőtök volt és mi a családi terv?
Igen, szó szerint ötszemélyes esküvőnk volt, de egyáltalán nem bánom. Reméljük mihamarabb pótolhatjuk a családdal, otthon is. Férjemmel mi mindig csak egymásra számíthattunk igazán, az igazi barátság is megmutatta magát. Az otthoni ismerősök lassan lemorzsolódtak, új barátságok köttettek, és reméljük hamarosan a baba is bekopogtat.

Milány Kincső