Holokauszt Emléknap a Selye János Gimnáziumban
Szlovákia szeptember 9-ét határozta meg a Holokauszt és a Rasszista Erőszak Áldozatainak Napjaként. 2003-tól minden év szeptember 9. a Holokauszt Emléknapja az általános- és középiskolákban.
Napjainkban, több mint fél évszázaddal utána, már alig vannak túlélők, akik tanúsíthatják a borzalmakat, melyek rázúdultak a zsidó népre. Közös kötelességünk a Holokauszt áldozataira való emlékezés, valamint az ellene kiállók előtti tisztelgés. 2003 áprilisában a Selye János Gimnázium igazgatója Andruskó Imre kezdeményezésére iskolánk a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt Holokauszt-emléknapot rendezett. A program célja az volt, hogy megismertesse a komáromi gimnázium tanulóit a vészkorszak történetével, valamint a formális és informális oktatás módszereivel emléket állítson Komárom és környéke egykori zsidó lakosainak.
Szeptember 8-án a gimnázium előtt gyűltek össze a 2. évfolyam diákjai, hogy közösen emlékezzenek meg az áldozatokról PhD. Deák Irén történelemtanár bevezető gondolataival. A több mint háromórás előadás célja nemcsak a megemlékezés, hanem a múlt teljesebb megértése, az empátia felkeltése, s annak felismerése, hogy a Holokauszt az egész emberiség számára hatalmas veszteséget jelentett, s ezáltal megakadályozzunk bármiféle népirtást, akárhol is történjen az a világban. Diákjaink betekintést kaptak a komáromi zsidó hitközség életébe, rövid előadáson vettek részt Paszternák Antal és Dr. Novák Tamás tolmácsolásában a zsinagógában, majd a zsidó temetőben hallhattak a zsidóság temetkezési szokásairól, összehasonlítva azt más vallások szokásaival. Majd megnézték a zsidó sírokat, neveket és a sírfeliratokat, jelképeket a sírköveken. Visszatérve az iskolába a Holokauszt szemei című ismeretterjesztő filmet nézték meg.
Minden emléknapnak szerepe van a jelen alakításában. A 21. században is tanulóinknak szüksége van a múlt valóságának őszinte megismerésére, arra, hogy tanulni tudjanak a történelemből. Az elmúlt korok csodáin kívül tudniuk kell a szörnyűségekről is. Meg persze a magyar kultúra kimagasló alakjairól, akik itthon vagy emigrációban túlélték a vészkorszakot, mint például Hajós Alfréd, Örkény István, Karinthy Frigyes, Teller Ede, Kálmán Imre, Neumann János… Mindenképp említést érdemelnek „az igaz emberek az embertelenségben”, mint például Apor Vilmos, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Raoul Wallenberg. De a megemlékezés része kell hogy legyen néhány talán megválaszolhatatlan, mindenképp elgondolkodtató kérdésnek is: Miért történt meg? Mit lehet tenni, hogy ez soha, sehol semmilyen vallási, etnikai, nemzeti közösséggel szemben ne ismétlődjék meg?
A komáromi Selye János Gimnáziumban támogatjuk a Holokauszt Emléknap évenkénti megrendezését. Miközben a diákok a Holokausztról és más népirtásról tanulnak, rá kell ébredniük, hogy ilyen – emberek által elkövetett bűntettek – újra előfordulhatnak, ahogy ez megtörtént a zsidókkal, megtörténhet másokkal is. Emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott, és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos. A „felsőbbrendűség” csak akkor érvényesül, ha kreálunk egy „alsóbbrendűt”, akihez képest mi felsőbbrendűek vagyunk. A történelmi tanulságok őszinte kimondásával „el tudjuk érni az embereket, a lelkeket, hogy megfelelő oktatási programokkal, magunk és mások iránti tiszteletre neveléssel fel tudjuk készíteni a jövő generációt egy emberségesebb világ építésére”.
PaedDr. Králik Zsuzsanna, főszervező
