Írország magyar hangja volt a felvidéki srác
A huszonkilenc éves komáromi srác, Takács Ferenc(Franky) sokrétű tevékenységet folytat. Többek között előadó-énekes, dalokat komponál és Írországban magyar nyelvű rádióműsort is készített. Vele beszélgettem.
„Több, mint tizenkét éve kezdtem el zenét tanulni. Mindez azóta magát az életet jelenti számomra. A véletlen játéka folytán egy háromtagú formációba álltam, s mint billentyűs és énekes tevékenykedtem. Zártkörű rendezvényeken, bálokon és hasonló meghívásos eseményeken léptünk fel. Közel egy évig voltam a banda tagja, majd szétváltak az útjaink. Elkezdtem saját dalokat komponálni, s szövegeket is írtam. Először egyedül, szólóban jártam fellépni, majd rátaláltam egy remek hanggal megáldott hölgyeményre, s így vált teljessé az egész. Rengeteget zenéltünk, vendéglátóztunk, s kettesben jártuk az éjszakát. 2005-ben Írországba vezetett az utunk. Kint dolgozni kezdtem, és pár hónap elteltével egy számitógépes üzletben tanakodva egy srác lépett oda hozzánk és magyarul szólított meg. Sályi Gábor volt az illető.“-kezdi ismertetni az események lefolyását. S megtudom, hogy Gábor örömmel nyugtázta, hogy honfitárssal és zenésszel találkozott, s egy ötlettel rukkolt elő. Felvetette, hogy szeretné megcsinálni Írország első magyar nyelvű rádióműsorát, mivel ő már rendelkezett gyakorlattal a műsorvezetést illetően. Még Magyarországon vezetett egy autós magazint, de a technikai részhez annyira nem értett, hogy egyedül megtudta volna valósítani, így Franky épp kapóra jött. Természetesen az ötletet tett követte. Így mesél róla:
„A félkész tervekről már tudott a Phoenix rádió elnöke, David Hughes, és négyszer félórás időtartamot kaptunk, amolyan próba gyanánt. Tudatában voltunk annak, hogy most bizonyítanunk kell, és az első műsorunkat, az adás előtti vasárnap reggeltől késő estig készítettük. Mindennel együtt, ami magában foglalta a zenéket, híreket és a tipikus rádiós effektezéseket a reklámszövegeknél, összedobtuk. Természetesen a kezdésnél angolul is ismertettük, vázoltuk mi is fog következni az adásban. A rögzített anyaggal, egy cédé hanghordozóval a hónunk alatt másnap már rohantunk is a vezetőséghez. Leadtuk, meghallgatták és csak diszkrét mosollyal annyit mondtak: ”Guys is so good” , és kezet fogtunk. Elmondhatatlan, felemelő érzés volt, hogy a messziről jött, jóformán „nevenincs emberkék“, mi ezt megtudtuk csinálni! Ilyen remek lehetőség nyílt előttünk, hogy Írországban magyar nyelvű műsort készítünk, gondolhatod!“-vázolja csillogó szemekkel, majd hozzáteszi, hogy sajnos három hónap után jött egy fordulat. Barátja, s egyben műsorvezető társa, Gábor úgy döntött, hogy visszatér Magyarországra. Váratlanul érte, de kihasználta a lehetőséget, és megtanult a kollégájától különböző fogásokat, melyek a műsorvezetéshez szükségesek voltak, mivel addig csak technikusként tevékenykedett. Az artikulációt, hangsúlyozást, és a többi hasznos trükköt is elsajátította, így a továbbiakban egyedül csinálta a magyar nyelvű adást. A reklámoknak köszönhetően egyre több kint élő magyartól kezdte kapni a leveleket, és baráti kapcsolatok is kialakultak az éter hullámainak köszönhetően. Olyannyira sikeressé vált a műsor, hogy péntekenként már meg is ismételték. Megkereste őt Magyarország írországi nagykövete, Dr. Balassa János is:
„Nagy megtiszteltetésnek vettem a nagykövet úr megkeresését, aki többször meghívott magához és folyamatosan kezdett kialakulni egy érdekes kis csapat, amolyan baráti kör. Mi magyarok, ott Írországban! Megosztottuk egymással a terveinket, ötleteinket és természetesen elérhetőségeket is cseréltünk. A nagykövettel készült egy hosszú interjú a rádióban, amelyben többek között a kinti lehetőségekről, az új dolgokról beszélt, valamint felhívta sok mindenre a frissen érkezők figyelmét. Tehát, hogy mire ügyeljenek, mit-hol tudnak elintézni, majd egy e-mail címet is rendelkezésre bocsátott azon emberek számára, akiknek kérdéseik merülnének fel. Tehát, a műsor kapcsán sok információra tettem-tettünk szert és rengeteg barátság köttetett. Remek érzés volt, hogy tudtunk egymáshoz fordulni, bármilyen szituációba is kerültünk. Nem beszélve arról, hogy különböző zenekarok is jöttek ki koncertezni, és magyar, angol nyelven is készítettem reklámot számukra. Amolyan szervezőként is tevékenykedtem.
Véleményem szerint, ott kint másképp lélegzik az ember. Írországban nyugodtabban élnek, mint odahaza, és bevallom, hogy nagyon kevés helyen vettem észre a feszültséget. De hiába volt mindez, hiszen, az ember szíve a családjáért dobban. A honvágy hazahúzott.“-vallja meg férfiasan. Négy évvel ezelőtt tért haza végleg, és azóta is a zene, és a körülötte történő aktivitás tölti ki élete domináns részét. Mint elmondja, ha fizikailag teljesen ki is merül, nem alszik napokat, akkor is megéri, hiszen ez az élete. Szereti felkutatni, s megtanulni az új dolgokat, legyen az bármi. Az ember fantáziája határtalan, s mindig újat, egyedit bír alkotni, teremteni. A legnagyobb fellépését Monoron abszolválta, ahova Kispál Gábor által került, aki évek óta jó barátja, kollégája. S mint mondja, kiváló karaoke partikat szervez, és nagyon jó hangtechnikával rendelkezik, valamint iszonyú jó füle van azt beállítani. Közel kétezer ember előtt léptek fel. Gábor a lemezeket pörgette, Franky pedig a saját produkcióját hozta. A többi előadásról így vélekedik:
„Az évek alatt nagyon sok koncertem, fellépésem volt kisebb-nagyobb rendezvényeken, úgy Szlovákiában, mint Magyarországon egyaránt. Általában nem ugyanazok a dalok találhatóak meg az előadásra szánt repertoárban. Igény szerint alakítom, de természetesen a saját dalaim mindig helyet kapnak, mivel számomra azok a legkedvesebbek. Tv-műsorokban is szerepelhettem, ilyen volt pl. a Cool-os meghívás és fellépések, valamint a Nóta TV-Pertu Party műsora, ami magával hozott több klub estet is.“-teszi hozzá zárásként.
A fiatal zenész saját, otthoni stúdióval is rendelkezik, s tervekben sincs hiány, sőt! Szavaival élve, a zene benne zakatol. Nagyon szereti az igazi muzsikát: hangszerekkel, népes közönséggel, de sajnos manapság a technika mindenütt jelen van, a trend kissé más lett. Véleménye szerint az a legfelemelőbb érzés, ha leülhet egy zongorához és spontán énekelhet. Abban van az a bizonyos varázs, amitől a zene élni tud!
(szöveg: ha)
