Lengyelországban forgatott karácsonyi klipet a Cairo

A Cairo együttes 2003 tavaszán alakult. Immár 10 éve szórakoztatják a nagyérdeműt, úgy Magyarországon, mint a határokon túl. Keszegfalván beszélgettünk a zenekar frontemberével, Skinti Csabával és a dekoratív énekes hölgyekkel, akik remek hangulatot varázsoltak.

Ugorjunk egyből a „régmúltba“. Mivel Te alapítottad az együttest, mesélj annak körülményeiről!

Egy sátoraljaújhelyi gimnáziumban alakult az „ős“ CAIRO, még a 90-es évek elején. Én, mint akkori „kis“ billentyűs kaptam meghívást a csapatba, ami feldolgozásokat játszott és a legtöbb gimis csapathoz hasonlóan, rövid időn belül fel is oszlott. 2003-ban, amikor tanári pályámat feladva művelődési ház vezető lettem, a korábbi énekkarom tagjaiból-ezt a nevet felhasználva-alapítottam meg újra az együttest, és azóta is ezen a néven tevékenykedünk.

Az igazi kiugrást, ismertséget az Angyal című dal hozta. Miben változott meg az együttes körüli szituáció, a lehetőségek tárháza mennyiben, s mivel bővült ennek folyományaként?

Már az együttes megalakulásakor is csak saját dalokat adtunk elő. Így született meg az „Angyal“ c. dal is, ami-mint akkoriban az összes többi, azonnal felkerült a világhálóra. A közönségnek annyira tetszett, hogy több kis rádió is játszani kezdte. Amikor Csíkszeredában az egyik toplistáján a 3. helyig jutott és erről értesültem, elgondolkodtam, s úgy döntöttem, hogy még több energiát fektetek a zenekarba, és az amatőr szintről kicsit előrébb lépünk. Ez 2005-ben történt, s igazából innen datálódik a zenekar története. Barátainkkal egy nagyon egyszerű kis klipet készítettünk a dalhoz, ennek ellenére volt olyan zenecsatorna, ahol több mint egy évig sikerrel sugározták azt, és többször is felkerült a napi toplista dobogós helyeire. Első nagylemezünk is az „Angyal“ címet viselte, melyből 3 kiadás is született az évek során (2006, 2007, 2009), Felvidéken és Erdélyben is kapható volt. A dalból nagyon sok feldolgozás, remix készült és készül napjainkban is. Azonban soha sem szerettem volna, hogy a CAIRO csak „egyszámos“ zenekar legyen. Úgy érzem, ezt a szintet a későbbiekben a „Sodorjon a szél“, „Tiéd a szívem“, „Csepp a tengerben“, „Talán“, „Titkos csók“, „Itt van a nyár“c. dalokkal is sikerült elérnünk.

Nagy vonalakban, ha vázolnád a zenekar felívelő pályafutásának főbb állomásait, melyeket fontosnak tartasz kiemelni, és az albumaitokat-ha röviden jellemeznéd, bemutatnád?

Az első állomás mindenképpen az volt, amikor 5 évesen véletlenül láttam az „Egy nehéz nap éjszkája“ c. filmet a Beatlestől és elhatároztam, hogy gitározni fogok tanulni, és amint lehetett, beiratkoztam zeneiskolába – ha ez nem történik meg, akkor ma nincs a CAIRO. Aztán ugye volt az „ős“ CAIRO, amiben billentyűztem, majd 1996-2000 között az énekkari-kórusszervezői munkámmal folytatódott a történet, 2003-ban a CAIRO „mint együttes“ megalapításával tettem le a konkrét alapokat. 2005-ben tettük fel az „i“-re a pontot, amikor létrejött az a felállás, amellyel az eddig lemezeket, klipeket készítettem, és lassan el is érkezünk 2012-höz, amikor a felállásban változások történnek, új arculatot, lendületet vett a csapat.

Melyik lemez, szerzemény számodra, ill a csapatnak a legkedvesebb?

Mindegyik dal, lemez, klip, koncert kedves, hiszen az összes dalt én írtam. Mindegyikhez fűződik valamilyen emlék.

Az „Angyal“ (1. lemez) több helyen készült, és akkor próbáltam kialakítani a ránk jellemző gitáralapú, dance-pop stílust. Mai napig közkedvelt dalok a lemezről a „Tiéd a szívem“, „Csepp a tengerben“ vagy a „Fogd a kezem“.

A „Sodorjon a szél“ (2. lemez) sokkal egységesebb és több sláger is lett róla. A lemez készítése alatt nagyon élveztem a stúdiómunkát és ez hallatszik is rajta. Ismertebb felvételei a címadó dalon kívül: „Talán“, „Ki vigyáz majd rád“, „Mondd miért“.

Az „Ilyen a nyár“ (3. lemez) csupán 5 új dalt tartalmaz, de 10 olyan remixet is, ami mind-mind különleges valamiért. Hirtelen 1-2 hét alatt kellett elkészíteni, mert az akkori kiadónknak ez volt a kérése. Ha akkor nem kell kapkodni, lehet a „Soha nem késő“ c. dal nem az én általam énekelt verzióban marad a lemezen, és akkor talán nem készül el videóklip se hozzá.

A „Titkos csók“ (4. lemez) az igazi, kiforrott „CAIRO stílus“ a szokásos remixekkel, klip-mellékletekkel. Változatos dalok születtek a lemezre, a fellépéseken azt tapasztaljuk, hogy jó ötlet volt a kicsit keleties hangzású „Ezeregy éj“ vagy a popos „Ölelj át“, illetve a még populárisabb „Itt van a nyár“ c. dalokat így, ebben a formában elkészítenem.

2010-ben, a negyedik nagylemezetek és a Titkos csók dal. Nem akármilyen helyszínen egy akció-klip. Hogyan emlékszel vissza a forgatásra?

Klipjeink szinte mind „sztori-klipek“, mert a dalaim szövege olyan, hogy jól adaptálható egy-egy kisebb történet köréjük. Mivel sokat járunk büntetésvégrehajtási intézményekbe, arra gondoltam, talán belekombinálhatnák a történetbe a helyszíni adottságokat és a fellépéseken megismert kommandósokat. Így született meg a klip, melyet Gerencsér Tomi forgatott, az első magyar bulvárfilm, a „Holnap történt“ rendezője; mely filmben egy betétdal erejéig mi is szerepeltünk. A forgatás nem volt annyira különleges, mint azok a koncertek, amelyeket az intézmény falai között adtunk korábban, s ahol puskás őrök sétáltak a börtönudvar falainak tetején, s amikor nem csak az udvaron lévők, hanem a zárkákból ki nem engedett fogvatartottak is énekelték velünk a dalainkat.

Mindig csinos hölgyekkel, énekesnőkkel tűnsz fel az oldaladon. De néha-néha Ők is cserélődtek. Hogyan, miért, meddig?

A zenekarok felállása időközönként változik, ez természetes. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy 10-20 évig ne változzon az összetétele. Hiszen az élet zajlik, vannak egyéb felmerülő problémák. Talán a fiúcsapatok tovább együtt maradnak, a lányok idővel anyukák lesznek, nehezebben összeegyeztethető a folytonos munka. Több éven át úgy szerveztem a dolgokat, hogy a tagok között 280 kilométeres távolság állt fenn, egy idő után azonban már áthidalhatatlan nehézségeket jelentett a próbák szervezésében, a felvételek készítésében, a videóklipek forgatásában; „muszáj voltam” változtatni a felálláson. Több kistérségi tehetségkutató versenyt szerveztem az utóbbi években, és így mindig voltak képben néhányan, akik a korábbi tagok helyére állhattak szükség esetén.

Úgy gondolom, hogyha egy dal jó és tetszik a közönségnek, akkor azt bárki elénekelheti, és ha egy produkció fejlődik, jobb mint korábban, akkor nem az számít, mi volt előtte, hanem most milyen. Nem titok: a mi zenekarunk addig létezik majd, amíg én úgy akarom, amíg csinálom; hiszen a dalokat én írom, a menedzsmentet viszem, és a fellépéseket is szervezem.

Remek hangulatot varázsoltok, és a lányokat öröm nézni! S úgy vettem észre, hogy nagyon közvetlenek, kedvesek vagytok, nem „megjátszott, flegmaarcok“, ami nagyon ritka manapság…

Ezen sokan meglepődnek. Nekünk nincsenek „sztárallűrjeink”. Mindenkinek tudnia kell, hol a helye. Magyarországon eleve nincsenek „sztárok”, ahhoz minimum egy 50 milliós lakosú országnak kellene lennie. Egy normális ember tudja, hogy minden múlandó, és aki egyszer nagyon magasra jut, lehet még egyszer nagyon mélyen is. Szóval, mi mindenkit barátként kezelünk, és ha pl. levelet kapunk, akkor azt mi is válaszoljuk meg.

A Felvidékre is többször jártok fellépni. Mi a véleményetek az itteni közönségről, hangulatról? Milyen visszajelzések érkeznek?

A felvidéki bulik azért kedvesek számunkra, mert igazán jó hangulatú rendezvények szoktak lenni. Míg Magyarországon 19-22 óra között van a főműsor, Felvidéken vagy Erdélyben hajnal 1-kor is legalább annyian vannak a rendezvényeken, mint a főműsoridőben, és a közönség kedve, hangulata is fokozottabb. Két térség, a galántai és az ipolysági az, ahol a legtöbbször megfordulunk.

A legújabb videoklipről: Te és én-mit tudhatunk? Zene, forgatási kulisszatitkok?

A „Te és én“ c. dalhoz a videóklip Horvátországban készült, érdekessége, hogy én éneklem, mert az Egyiptomban forgatott „Soha nem késő“ c. klipnek olyan nagy sikere volt a rajongók körében, hogy szinte kikövetelték azt, hogy legyen folytatása.

Mik a terveitek a közeljövőre nézve?

Még igazából alig publikáltuk a „Te és én“ c. dal klipjét, Advent alkalmából megjelentettük a karácsonyi klipünket: „A csillagokban“ címmel. Nagyrészt Lengyelországban forgattuk még az év elején, amikor akadt hó. 2013 év elején is jelentkezünk új klipekkel és egy nagylemezzel is. 2013-ban 10 éves lesz a CAIRO. Így belekezdtem az 5. (jubileumi) lemez munkálataiba a korábbi legsikeresebb dalok feldolgozásaival és természetesen újakkal. Nagyon sok eddig még meg nem jelentetett felvételünk van, úgyhogy igazi „album“ lesz, amikor elkészül. Úgy érzem, szebben fog szólni, mint az előző munkák, mert időközben a technika fejlődött, én is jobban értek ehhez-ahhoz. Úgy gondolom, aki majd a jövő nyáron a kezébe veszi, amíg hallgatja, jól fog szórakozni.

http://www.youtube.com/watch?v=jZDQCT8dKzQ&list=UU216SN0GKeDFL43OZIAWJOw

(kép és szöveg: ha)