Magyar alapiskolák múltja és jövője – a Pozsonyi Magyar Szakkolégium közleménye
Van-e jövője a magyar tannyelvű iskolai képzésnek Szlovákiában? Túlzás nélkül ez számít a helyi közösség legfontosabb kérdésének. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium magyarázó videót készített, amely animációs formában dolgozza fel a csökkenő gyereklétszám mögötti okokat, annak előzményeit. Választ kapunk továbbá arra a kérdésre is, hogy minden téveszme ellenére miért helyes mégis az anyanyelvi oktatás.
Szlovákiában napjainkra harmincezer alá csökkent a magyar anyanyelven tanuló alapiskolások száma és továbbra is nagy az olló a szlovák iskolába íratott magyar gyerekek és az anyanyelven tanulók között. A kedvezőtlen mutatók az iskolabezárásokban is tetten érhetők: az elmúlt években átlagosan 4-6 alsó tagozatos intézmény szűnt meg.
Nem véletlen, hogy az iskolák kérdése az elmúlt 70 évben a szlovák-magyar viták kereszttüzébe állt. Az új generációk identitásának alakulásában az oktatás nyelvének ugyanis döntő jelentősége van, a többségi nyelven történő iskoláztatás az asszimilácóhoz vezető nyelvcsere első állomása lehet. Ezért újultak ki időről időre a magyar iskolarendszer felszámolására irányuló nemzetállami törekvések. Ezek ugyan a magyar közösség ellenállása miatt sikertelennek bizonyultak, de a 70-es évektől egyre több magyar gyermek került szlovák iskolába.
Az okok között szerepel a magyar nyelv alacsony presztízse, a szlovák többségnek való megfelelés kényszere, a roma gyerekek szegregációja, és a jobb munkaerőpiaci érvényesülésére történő hivatkozás.
A nemzetközi felmérések ezzel szemben azt igazolják, hogy az anyanyelven tanuló magyar gyerekek kompetenciái magasabb a szlovák iskolába járó társaikhoz képest. Ez érvényes mind mind a szövegértésre, természettudományos ismeretekre és a matematikára is.
A videó arra is felhívja figyelmet, hogy a többségi iskolaválasztás nem egyszerűen a szülők rossz döntésével függ össze, hanem a magyar nyelv másodrangú helyzetének egyenes következménye. “Amíg a magyar nyelv csak bizonyos helyzetekben nem tiltott nyelv marad, mindig hátrányban leszünk a többségi nyelvhasználattal és iskolákkal szemben” – hangzik el a
videó végkövetkeztetése. A két nemzetiség közötti hatalmi viszonyokat csak a magyar nyelv hivatalossá tétele tudja kiegyenlíteni, ami az iskolaválasztást is pozitív irányba befolyásolná.
A videó a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával készült.
