Ponyvalegény riport a Sajó szennyezéséről
A Sajó körüli huzavona, a tehetetlenség, a politikai közöny, az egymásra mutogatás, a rugalmatlanság, abszolút érdektelenség és felelősséghárítás annyira felháborította Kaprálik Gyurit és együttesét, hogy írtak erről egy dalt. Megkérdeztük, mit értek el vele és miért tilthatták le a dal terjesztését?
“Másként nem tudtam érdemlegesen felszólalni az ügyben. Sokáig halogattam a megjelentetését, hezitáltam, hogy egyáltalán jó-e ily módon megnyilvánulni. Miután többen a támogatásukat fejezték ki a környezetemben és helyeseltek, stúdióba vittem. Úgy éreztem, tarthatatlan, hogy több hónapja húzódik, hogy teljesen és véglegesen megoldják a helyzetet! Úgy gondoltam, talán még többen odafigyelnek majd, ha zenében is felszólalunk a Sajó megmentéséért.” Gyuri és bandája az aktivisták által elindított széleskörű tájékoztatást is támogatták, amit néhányan a szlovákiai magyar médiából is szívügyüknek éreztek. “Annyit értünk el, hogy legalább a szennyezés híre eljutott több emberhez. Olyanokhoz, akik esetleg nem figyelik a szociális hálókat vagy a híreket. Reméltük, hogy egy zenével olyan embereket is meg tudunk szólítani, akik egyébként nem figyelnek fel a hírek tömkelegében egy ilyen jelenségre.” Ez valamelyest be is igazolódott, hiszen a dalt döntő többségében Magyarországi nézők nézték, ahol nem annyira medializálták az esetet, mint a felvidéki portálokon.
Sajnos az aktivisták, a petíciók és a média sem ért el érdemleges előrelépést az ügyben. “Talán csak annyit, hogy az illetékesek rákényszerültek, hogy látszólag odafigyeljenek az ügyre, tettessék, hogy valami történik. Nem tudom, hogy ezt a több hónapos tili-tolizást mennyire lehet nyomás alatti viselkedésnek, ügyintézésnek nevezni. Ha ez volt a kierőszakolt felgyorsított reakció, akkor bele sem merek gondolni, az aktivisták beavatkozása nélkül mi lett volna. Nekem nem úgy tűnt, hogy bárki is odatette volna magát a Sajó ügyében a vezető szlovák politikusaink közül. De lehet tévesen gondolom így. Viszont az eljutott hozzám, hogy voltak, akik egyszerűen csak ‘lepatakozták’ a folyót. Valószínűleg túl messze van Pozsonytól és túl kicsi ez a folyó… Ez a dalban is elhangzik.”
Egyelőre csak pozitív visszajelzéseket kaptak a dalra. Többnyire ötletesnek találták az emberek, amilyen párhuzamba tették a történteket. “A kontraszt a versszakok és refrének között is jól sikerült. Úgy tűnik a kívánt hatást elértük, másoknak is átjött az üzenet. A dalhoz írt kommentekben nem amiatt volt negatív a hangulat, mert konkrétan a dallal lett volna bajuk az embereknek. Főként maga a szennyezés körüli történések felé nyilvánították ki nemtetszésüket. Ráadásul sajnos páran képesek voltak az acsarkodást magyar politikai színtérre vinni, pedig ehhez azért nem sok köze van a magyarországi politikának. Elsődlegesen a szlovák politika felelős a helyzetért.”
A Facebook közéleti tartalom és a választásokra kiható közvéleményt befolyásoló tartalom miatt letiltotta a szám terjesztését. Ennek hatására az egyesület is tiltólistára került és „megfigyelés” alatti üzemmódban tartják azt meghatározatlan ideig. “Korlátozott aktivitással tud csak működni a közösségi oldalunk. Két fellebbezés után is kitartottak a döntésük mellett, el kellett tehát fogadnunk, hogy ez van.”
