Vedd a hazait!-Őstermelői piac körvonalazódik Komáromban
Őstermelői piac kialakítását kérték a város vezetésétől pár hónapja a civilek. Az elképzelések szerint a városi rendőrparancsnokság székhelye, valamint a Selye Egyetem konferenciaközpontja közti területen lehetne helyet biztosítani az új piacnak. A Platán piac ötletgazdája és szervezője, Boschetti Adrianna tájékoztatott bennünket a fejleményekről.
Miért vágtál bele a termelői piac szervezésébe?
Már jó ideje foglalkoztat egy termelői piac létrehozásának a gondolata. Ezt az elképzelést több tényező is formálta: többek között a gasztronómia iránti érdeklődésem, az egészséges táplálkozás iránti elkötelezettségem, illetve a kézműves holmik szeretete.
Az is fontos az elképzelés szempontjából, hogy egy ilyen piac nem csupán egy tér a vásárlásra, hanem jelentős szereppel bír a közösség építésében is. Tehát a kulturális alapértékek megosztására, átadására ugyanúgy tér nyílik egy ilyen jellegű piacon, mint az egészséges és finom élelmiszerek adás-vételére, a hagyományos gazdálkodás és a hagyományok őrzésére, a kreatív gondolkodás szemléltetésére.
Milyen koncepció alakult ki a fejedben róla?
Kialakult egy séma, úgynevezett láncreakció. Az első lépés a közösségi kertek létrehozása, méghozzá azért, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy közösségbe járjanak, ne otthon vegetáljanak, s a maguk kis világukban morfondírozzanak. Főleg, hogy manapság nagy a munkanélküliség és eléggé demotiváltak. Ez egyfajta motivációként is szolgálhatna, hiszen itt az emberek egy része nemcsak kertészkedne, hanem a kapcsolatteremtés, az intenzív kommunikáció is kialakulna. A következő lépés a termelői piac létrehozása. Ha már van „hasonszőrű“ emberekből álló közösség, hamarabb kialakul egy termelői is. Utána pedig a cserének és a helyi pénznek a megalkotása. Az elsődleges szempont, hogy az emberek termeljenek, tudjanak önmagukkal mit kezdeni. Ne pedig a külső munkaadókra akaszkodjanak rá, és abban bízzanak, hogy jön a megmentő, s majd segít rajtunk, munkát ad számunkra. Az nem megoldás! Az lenne az igazi, ha mi magunkban fedeznénk fel az értékeket.
Vedd a hazait! Aki nem tudná, felsorolnád az őstermelői piac további előnyeit?
Rendkívül fontos kihangsúlyozni a termelői piac gazdasági szerepét. Ugyanis, ha helyben termelt/előállított terméket veszel (50 km-es körzeten belül termelt), akkor az itteni családokat juttatod munkához, megélhetéshez. Ugyanakkor, ha a termelői oldalt nézzük, ugyanígy fontos az, hogy az itteni területeket műveljük meg, mert ezzel a helyi gazdaságot tartod életben, a következő generációknak átadod mindazokat az alapvető értékeket, amelyekkel a jövőben virágzó gazdaságot építhetnek fel (a munka tisztelete és az önálló, kreatív gondolkozás). Ahhoz, hogy a vásárlók helyi termékekhez/szolgáltatásokhoz jussanak, az elsődleges feladat, hogy legyen kínálat. Ezért jelenleg azokat a termelőket, gazdákat, szolgáltatókat keresem, akik valamilyen terménnyel, termékkel, szolgáltatással szeretnének megjelenni a termelői piacon. Szeretném, ha még a piac létrejötte előtt kialakulna egyfajta kereslet-kínálati körforgás, azaz kommunikáció a termelők és a vásárlók részéről! Hiszen ezzel már a termelők is kapnának egyfajta inspirációt arra nézve, hogy mi iránt volna igény a piacon, és motivációt is jelentene számukra.
Kiket keresel pontosan?
Tehát, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy TERMELŐKET KERESEK, hogy pontosan kikre gondolok, arról bővebben itt lehet olvasni: https://www.facebook.com/groups/platanpiac/
Ha valakinek az ismerőse jó szakember, vagy kiváló minőségű házi termékekkel/terményekkel látja el, az kérem, hogy segítsen az ismerősének kapcsolatba lépni velem. Ajánlja neki a csoportunkat, vagy keressen engem személyesen!
Termelők, kézművesek, bolhapiacosok jelentkezését várom – mindazok írjatok nekem, akik támogatjátok a termelői piac elképzelését itt Komáromban. Feltétel: a portéka csak a saját területedről származhat, vagy saját kézműves terméked lehet, esetleg a háztartásodban feleslegessé vált holmi.
Néhány támpont ahhoz, hogy mivel is lehet a termelői piacon megjelenni (természetesen a teljesség igénye nélkül – és ha van valami, amivel ki lehetne egészíteni, mert én esetleg kifelejtettem, akkor kérlek, tegyetek róla említést!):
– zöldséges (akár specializáltan egy-két terményre vagy polikultúrás, bio, háztáji, feldolgozott zöldség: savanyúságok, ínyencségek…)
– gyümölcs (hasonlóan, mint a zöldség esetében, aszalt gyümölcsök)
– húsáru (nyers húsáru, csirke, pulyka, hal, disznó, vad, marha és egyebek; ezekből készült füstölt vagy más készítmények – pástétomok, hurkák…)
– tojás
– pékáru (édes, sós), sütemény, pogácsa, cukrász készítmények, mézeskalács
– mézes (natúr mézek, mézből készült különlegességek)
– borok, párlatok, szeszes italok, házi sörök…
– házi készítésű szörpök, üdítők, levek…
– tej, tejtermékek, sajt, túró, tejföl…
– csonthéjasok (dió, mogyoró, tökmag…)
– gombák (friss és szárított)
– ecetek, házi készítésű olajak, mártások
– virágok (vágott, cserepes, díszcserje, szobanövény, koszorúk, egyéb virágból készült díszek)
– gyógynövények, fűszerek, teák
– gyöngy ékszerek, díszek
– fonott holmik (az alapanyag változó, nem szeretném felsorolni, de itt is ékszerről és díszről, használati tárgyakról is beszélhetünk)
– fazekas
– bőrdíszmű
– varrás – hímzés – horgolás – szövés – kötés – nemezelés – …
– kerámia
– üveges, üvegfestő, tűzzománc
– képzőművész (grafikus és festő)
– gyertyakészítő
– szappan, tisztálkodó- és tisztítószerek házilag elkészítve
– fafaragó
Ezenkívül egyéb szolgáltatások…A lista bővülni fog, van még helye sok foglalkozásnak. Az a fontos, hogy bárki bármivel is foglalkozik ezek közül, azt örömmel tegye, mert ez a hangulat fog majd tükröződni az általa elkészített termékeken is!
Milyen formában szervezed a Platán piacot?
Összeszedtem a tudásanyagot, végigjártam egy-két hasonló piacot, kérdezgettem azokat az embereket, akik ebben már jártasak, több éve működtetnek őstermelői piacot. Ezenkívül a szlovák törvénykezésnek járok és nézek utána, méghozzá azért, hogy az embereknek egyfajta támpontot tudjak nyújtani. Aztán persze akadnak olyan termelők, akik eleve ezt a „szamárlétrát“ már végigjárták, és nagyon sok dologban tudnak segíteni akár egymásnak is. Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy hatványozottan fontos a közösség. A mai vállalkozói szférára sajnos nem az egymás segítése jellemző, de lehet ellene tenni! Egy olyan lépést kezdeményezni: van egy kisebb közösség, ahol ez jellemző, hogy segítünk egymásnak, s fognak jönni az emberek, akik szintén hajlandók lesznek…Az embereket rá kell vezetni, s talán felbujtani arra, hogy kezdjünk már valamit szervezni, mozgolódni! Mivel megnyitottam a Platán piac facebook-oldalát, azt szeretném, ha oda felkerülnének a termelők kínálatai! Mivel foglalkozom, mit termelek. Ha kialakul egy kínálat, megjön a kereslet is. Az a helyzet, hogy az emberek nem tudják-van alternatív megoldás a bolti vásárlás mellett! Én termelői piacot valódi termelőkkel szeretnék. Hogy valaki a saját energiáját fektesse bele abba, amit a piacra visz, és azt a portékát adja ott el.
Mikor indulhatna el az őstermelői piac, illetve mivel motiválnád még az olvasóinkat?
Úgy érzem, hogy a Platán piac tavasszal elindulhatna Komáromban! A csoporton belül jelenleg 40-en lehetünk tagok, és már megjelennek a felajánlások is. Pl. kézműves kecskesajtot készít egy hölgy, akadnak mézeskalácsosok, van aki tortákat süt. Az élelmiszerektől kezdve a kézműves termékekig. Szépen lassan rajzolódik ki a kép. Azonkívül, hogy az „online kereskedőket“ szólítom meg, természetesen a világhálón kívül is keresgélek és felveszem a kapcsolatot az őstermelőkkel. Minimum 25 termelővel szeretném elindítani a piacot, akik rendszeresen kijárnának árulni és ezt fel is vállalnák. A vásárlás mellett egyfajta kulturális rendezvényként is működhetne. Ahova nemcsak vásárolni járnánk, hanem akár relaxálni, kommunikálni. Mindez szilárdítaná a közösségi szellemet, új munkahelyeket teremtene, és a pénz is a régióban maradna. A termelőknek szeretném átadni, átvinni a saját motivációmat, hogy ők is találjanak egyet, amiért hajlandók lesznek megmozdulni! Remélem, hogy sok embert megszólít, és rengetegen fogják a magukéknak tekinteni a mi közös ügyünket!
(szöveg: ha, fotó: archív)