Vigyázz, kész, lőjj – női módra!
Ugye mindannyian elgondolkodtunk már rajta, milyen érzés lehet lőni, valamire esetleg valakire…? Bopko Enikő és a Horváth testvérpár, Lea és Zoé mindhárman sportlövőként versenyeznek, nem kevés pénzt és még annál is több időt rászánva az extrémsportra.
Azt gondolnánk ritka, ha egy nő fegyvert ragad, ám körülbelül ugyanannyian űzik közülük is ezt a sportot, mint az erősebbik nem tagjai, és eredményekben sem mutatkozik különösebb különbség – sőt, nem egyszer a nők bizonyulnak jobbnak. Íme, mivel is jár fegyverek „kereszttüzében“ élni.
Enikő:
IPSC SPORTLÖVŐ
Helyezés: szlovák bajnok, 3. hely, 2018
Kor: 30
Foglalkozás: műkörmös
Pisztoly: CZ SHADOW 2
Klub: KSSK
„Aromaterápiám a puskapor – immáron 2015 májusától.“ Enikő ekkor ismerkedett meg az ISPC sportlövészettel a legjobb barátnője által, mivel mind a ketten szerették volna kipróbálni az extrém sportot. A barátnő később a kineziológiában mélyült el, Enikő viszont maradt kitartóan az edzéseken és később a versenyeken is. A felkészülést tekintve egy állandó folyamatról van szó, aminek a lényege, hogy minnél gyorsabban minél több ALFÁT (pontot/találatot) kell lőni. „2017-ben a tréningeken és a versenyeken együtt körülbelül 11.000 darab ‚éles‘ lőszert (9mm) sikerült ellőnöm. Egyébként ez nem számít soknak, sőt… A legjobbak 150.000 darabot durrogtatnak el egy szezon alatt.“
A komáromi KSSK klub tagja heti szinten jár edzeni a harcsási lőtérre a párjával együtt. Fokozatosan fejlődnek és tanulnak minden egyes tréningen és megmérettetésen egyaránt. A kssk.sk oldalán nyomon lehet követni, mikor milyen bajnokságot rendeznek az adott szezonban. Két nemzetközi versenyt is szerveznek évente, az egyik a MOSQUITO MATCH május környékén, a másik pedig a DANUBE CUP, ami idén szeptember 15-16-án lesz. „Az idei év júliusában bírói vizsgát is tettem – SLOVAK NATIONAL RANGE OFFICER, így már segítséget is nyújthatok az itt megszervezett versenyeken. Természetesen szeretnék egyszer felsőbb szintre jutni lövőként, akár szponzorok segítségével is. A legfontosabb tulajdonság számomra a kitartás és a lelkesedés, hiszen a lelkesedés diktálja az iramot és a kitartás éri el a célt.“
Enikő célja 2019-ben eljutni a Szerbiában megrendezendő Európa-bajnokságra, amihez épp most teljesített egy kvalifikációs versenyt Hodonicén – 2. helyezést szerzett. Ami az edzőket illeti, tavaly és tavaly előtt szerencséje volt a legjobbakhoz – Miroslav Zapletal és Zdeněk Liehne személyében. „Nagyon hálás vagyok nekik, ahogy minden más edzőmnek, a családomnak és a barátaimnak is. Köszönet a rengeteg támogatásért.“
Lea:
A fiatal lány 2011 októberében kísérte el ikertesóját az első lövőedzésére – azóta mind a ketten a lőtéren ragadtak. „Egy ideig karatéztam és mivel Zoénak is kellett valami sportot találni, így jött a képbe a lövészet – a többi pedig már zajlott magától.“
Lea a feszültséget ugyan nem mindig tudja levezetni a lövőgyakorlatokkal, de ez főleg az első pár évben jelentett számára gondot. Kiegészítésként futni is szokott járni, valamint az úszással lehetne még jól összekötni a lövészetet. Mindkét edzésforma jól formálja az erőnlétet, de az edző is különféle feladatokat talál ki, hogyan fejlesszék a képességeiket. „A tréner többünkkel is foglalkozik, de nyáron kaptam plusz segítséget egy másik edzőtől is, aki elsősorban velem és még két női puskásversenyzővel foglalkozott.“
Ami a lőtereket illeti, mindegyik legalább egy kicsit eltér a másiktól, legyen szó a padlóról, a fényekről, az épület nagyságáról, vagy nyitott pálya esetén a Nap, a szél, az eső, szinte bármilyen környezeti adottság változó. „Sok gyakorlással felkészülhetünk valamennyi körülményre, de ezen kívül van három lövőtesthelyzet is, melyeket gyakorolni kell. Nincsenek kifejezetten akadályok, ‚csupán‘ célba kell találni – ez könnyűnek tűnhet, de nem az.“ Tízméteres távon Lea 100-120 golyót lő el általában, 50 méteren pedig 150-250 darab között (sőt, néha többet is). Két fegyvere van, amiket a klubban tárolnak. „A légpuskámat nagyon szeretem, piros színe miatt iszonyatosan tetszik és már nagyon régóta a szívemhez nőtt, de így vagyok a kisöbű sportpuskámmal is – tehát nem tudnék választani.“
Lea nyáron Budapestre járt edzeni, de előtte Komáromban, a KVSE ‚színeiben‘ indult. Idén lehetősége volt kijutni az amerikai Fort Benningbe, illetve Sydneybe is a világkupára, augusztus 31-től pedig Kóreában, Changwonban a világbajnokságon versenyez. Többször is állhatott már dobogóra országos bajnokságon, diákolimpián vagy más nemzetközi versenyen. „A TV-ben sajnos ritkán közvetítenek lövészetet, így néha a laptopomon szoktam követni egy-egy világverseny döntőjét, a felnőttek meccseire pedig élőben is el szoktunk menni szurkolni – ha épp ráérünk.“
A testvérek egész évben versenyekre járnak, melyek akár 1-2 hetet is eltarthatnak. Változó, hogy mikortól és hány napot vesznek részt a találkozókon, és ünneplésre sincs nagyon idejük, hiszen számukra általában a következő hétvége is egy újabb megmérettetésről szól. Nyáron ugyan kevesebb bajnokság van, az edzések viszont akkor sem állnak meg. Szabadidő nem sok adódik, ám ettől függetlenül tudnak időt szakítani arra, amire szeretnének és közben sem tábort, sem edzést nem kell kihagyniuk. „Hobbiként kezdtem, de mostanra a mindennapjaim része lett. A versenyeredmények is elkezdtek érdekelni, de elsősorban mai napig azért űzöm, hogy jól érezzem magam.“
Nagy odafigyelést igényel ez az extrém sportág, de a szabályok jól vannak felépítve, tehát a legnagyobb veszély, hogy megfájdul a kéz, a láb vagy a hát egy-egy hosszabb edzés alatt. „Mindig azt mondtam, hogy a nyugodtság és a koncentráció elengedhetetlen tulajdonságok. Ám mégis a bátorság – nem vakmerőség! – a legfontosabb,… hogy legyen bátorságod a megfelelő pillanatban meghúzni a ravaszt.“
(Milány Kincső; megjelent az AhojSzia havilap szeptemberi számában)
