vasárnap, június 16. - Jusztin (hu) - Bianka, Blanka (sk) 1 EUR = 323 HUF 25 °C
Mix

Tizenhat kutya, egy szelet rántott hús!

Petruš Pali, a vegetariánus bunyós, egy kicsit más módon próbál szerencsét az életben. Interjú

Petruš Pali, a vegetariánus bunyós, egy kicsit más módon próbál szerencsét az életben. A technikától és a világtól elszakadva éli mindennapjait. Az ok nem más, mint a segíteni akarás az elhagyatott kutyákon és soha fel nem adni az elveket. Állandó küzdelem fémjelzi mindennapjait, mellyel meg akarja mutatni: az alkalmazotti elnyomás helyett más módon is el lehet érni a kitűzött célokat. Már fél éve, hogy belecsöppent ebbe a különös körforgásba.

Chronic, Mia, Viki… Pali állandó figyelme a kutyákra összpontosul. Miközben beszélgetünk, fél szemmel mindig a kedvenceit lesi. December óta tizenhat kutyát fogadott be, akiknek igyekszik törődő gazdikat keríteni. De honnan is fakad ez a kutyák iránti különleges szeretet? „Világ életemben irtóztam tőlük, aztán egyszer csak hozzám került Viki, majd Chronic és Mia követték őt az utcáról. Érdekes módon megnyugtatott a jelenlétük. Ekkor dőlt el bennem: szeretnék minél többükön segíteni, azóta átmeneti menedékhelyet alakítottam ki a kutyusok számára. Szeretném, ha mielőbb családba kerülnének – ugyanakkor egy nem gondoskodó gazdinak nem adnám át őket…”

Nehéz lehet a mindennapok megélése, ha sokszor nincs mit enni, ha nincs villany és eleinte víz sem volt. „Dolgoztam sokfelé, de képtelen voltam meghunyászkodni. Végül úgy döntöttem: inkább egyedül küzdök, még ha ehhez egy időre lejjebb is kell adnom az igényekből és nomád életmódra kell váltanom. Pár hónapot Kabátfalun laktam, itt kezdtem el kutyázni. Egy szponzoromnak köszönhetően pedig nemrég Királyrétre költözhettem, jobb körülmények közé, amiért nagyon hálás vagyok. Ugyan gyakran tör rám: biztos jó ez így? De aztán eszembe jut, mennyit segítettek a kutyusok is nekem. Nélkülük biztosan nagyon magam alatt lettem volna.” Az állatvédelem az étkezési szokásain is megmutatkozik. Egy éve vegetariánus életmódra váltott, ezzel a teljes állatvédelem ideológiája mellé állt. „A rántott hús – tetoválás formában – a karomon mindig velem van. Nem mondom, hogy a hús rossz, vagy nem finom, de milyen lenne, ha bort innék és vizet prédikálnék?”

A Pali által indított Végre otthon-Konečne doma Facebook oldal kis szereplőinek mindig szükségük van segítő kezekre. „Az önkéntes munkából idővel akár munkalehetőség is válhat, viszont ez csakis annak éri meg, akinek a kutyák és az ő boldogságuk a fontos.” Szponzorainak köszönhetően a Bella étteremből gyakran kap ételt (így a vegetariánus gazdi helyett négylábúi eszik a steak-et), a királyréti telken pedig akár ötven kutya is elfér majd. Így már tovább lehet álmodni, hogy Pali egyszer kifizetődő módon is négylábúakkal tudjon foglalkozni. „Egyedül intézkedem, csinálgatom a házat és a ketreceket. Szponzort hajtok, beszerzem a kaját, orvoshoz megyek és foglalkozom, edzem velük. A befogadott ebeket nem csak minimális fegyelemre tanítom. Nevelem őket, és látom, hogyan fejlődnek napról napra. Randy például négy évig ketrecbe volt zárva, most tanul meg újra élni. Szeretnék egy jól működő, megbízható kutyahotelt létrehozni. A nyárra már megkaptam az első megbízásomat. Házhoz fogok járni gondozni a kutyusokat, amíg a gazdik távol vannak.”


A jövőkép, amely Pali fejében él, remélhetőleg a ketrecharcnak köszönhetően – ugyanis a kutyák mellett jelenleg ez az edzésforma tölti ki idejét – valósággá válik majd. Ebben a sportágban nem csak kihívás, de pénz is van. Palinak ehhez elsősorban Farkas Péterre van szüksége, aki a háttérből és a versenyekre való felkészítéssel segíti őt. „Mindig sportoltam, fociztam, kajakoztam (itt szlovák bajnok is voltam). Aztán a harcművészet felé vettem az irányt. A küzdősport régóta húzott, főleg amikor kajakon a nagyok mindig elvertek. Mondtam is, hogy egyszer úgyis visszaadom nekik – mondja nevetve – de persze ma már nem vágyok ilyesmire. Kovács Gabo sportoló barátomnak köszönhetem az első lépéseket a küzdősportok felé. Több amatőr versenyen is részt vettem, oktattam thai bokszot, és a ketrecharc sportágába is belekóstolhattam. Idén, a dorogi grapling (birkózás dobással, töréssel, fojtással) csoportversenyen második helyezést értünk el a komáromi WFC csapatával, Farkas Péter vezetésével. Neki köszönhetem azt is, hogy a ketrecharc küzdelmeibe belecsöppentem, és ez az a vonal, amit tovább szeretnék vinni. Az első komáromi Cage fight eseményére – ahol én is harcba szálltam – 200 jegyet adtam el internet nélkül. Most még nem állok készen rá, hogy újra kiálljak, de napi két otthoni edzéssel már megkezdem a felkészülést.” Pali először a neve kiépítésén dolgozik, mint ketrecharcos, hiszen idővel szívesen foglalkozna a fiatalabb generációval is. „Amint lehetséges, félprofi ketrecharc-versenyeken veszek részt, remélhetőleg minél több sikerrel, hogy pénzt is kereshessek vele. Ezzel az átmeneti befogadóhely problémája is megoldódna. Lényegében ezért, a kutyák miatt is bunyózok.”


A nehéz életkörülmények, amelyeket az elmúlt fél évben átélt, sok mindenre megtanították Palit. „Örülök, hogy végre szobában aludhatok. Még nem élek teljesen a jelenben, sok terv, teendő kavarog a fejemben, hanem megélni a pillanatot és élvezni mindazt, amit az élet adott. Nem bánom, hogy ezt az utat választottam, hiszen egy kutya gyógyír a léleknek. Velük együtt fejlődők nap mint nap, máshogy gondolkodom, és közben próbálom nem veszíteni szem elől a célom: edzeni, segíteni és a végén nyerni – négy lábon, együtt.”

Milány Kincső

FEL