szerda, november 22. - Olivér (hu) - Elvíra (sk) 1 EUR = 313 HUF 0 °C
Kultúra

Velünk élő hagyomány – így zajlott a Népművészet Hete

Citeratalálkozó, nyílt néptáncpróba, kézműves foglalkozás kicsiknek és nagyoknak, MintaKINCStár előadás, kiállítás megnyitó, konferencia és gyárlátogatás – címszavakban így lehetne összefoglalni azt a programsorozatot, melyre idén immár hetedik alkalommal került sor a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A népművészet hete Kecskés László komáromi múzeumalapító-helytörténész Komáromi mesterségek című könyve alapján kétévente visszatérő eseményként várta az érdeklődőket. 

Citeratalálkozóval indult a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület és a Klapka György Múzeum közös rendezvénye, a Népművészet hete a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban.

– Idén hat együttes fogadta el a házigazda Napraforgók citerazenekar és a Duna Népdalkör meghívását. Érkeztek Nagykérről, Nagyabonyból, Naszvadról, Biatorbágyról, Tatabányáról és Tápszentmiklósról. Minden együttes saját műsorral készült, amit Borsi Ferenc, az Óbudai Népzenei Iskola tanára és Gábor Klára néptáncoktató zsűrizett – mondta Nyikus Anna a népművészet hete főszervezője.

A program a Színes Óvoda apróságainak nyílt néptáncpróbájával folytatódott, ahová elsősorban a szülőket és a nagyszülőket várták. A kicsiket heti egy alkalommal Takács Ilona Andrea óvónő oktatja a néptánc alapjaira. A hét közepén szintén a Színes óvodások töltötték meg a művelődési házat, akik kézműves foglalkozáson Márton-napi lámpást készítettek.

Fontos, hogy a gyerekek minél előbb megismerkedjenek a népszokásokkal, a hagyományokkal. Erre ez kitűnő lehetőség, hiszen sokszor az iskolában a tananyag átadása mellett erre már nem jut idő – magyarázta Nyikus Anna, aki aznap délután a felnőtteket várta karácsony előtti kézműveskedésre. Az érdeklődők asztali díszeket, kopogtatókat készíthettek és jó tippeket kaptak a kézzel készíthető karácsonyi ajándékokra is.

Másnap Sevella Zsuzsanna, a MintaKINCStár ötletgazdája tartott előadást, aki elmondta 2015-ben egy pályázatra készítette el a Fejér megyei fehér hímzést bemutató játékgyűjteményét, amely aztán további népművészeti elemekkel, motívumokkal bővült.

Játszani mindenki szeret, erre alapoztunk mi is. Újszerű színhasználattal, izgalmas feladatokkal olyan programot dolgoztunk ki, amibe már az óvodások is könnyen bevonhatók. A célunk az, hogy a kicsik, mint az anyanyelvet, úgy sajátítsák el a néprajzi kincsünket – tudtuk meg Sevella Zsuzsannától. A MintaKINCStár két év alatt számos helyen megfordult, többek közt a Mesterségek ünnepén, a Várkert bazárban, hagyományőrző óvodákban és még Varsóban is.

November 10-én kiállítás nyílt a Klapka György Múzeumban, ami a hajóépítők, hajóácsok munkáját és a hajógyár működését dolgozta fel. A tárlatot Máté György főosztályvezető muzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa nyitotta meg. Az eseményen részt vett dr. Molnár Attila polgármester és Turi Bálint alpolgármester is.

A múzeum felhívására többen is jelentkeztek, akik felmenőik között hajóácsokkal, hajóépítőkkel büszkélkedhetnek, illetve partner volt a tárlat összeállításában a jövőre 110 éves fennállását ünneplő észak-komáromi hajógyár is.

A hétvége az Értékmentő konferencia jegyében telt. Nyikus Annától megtudtuk, hogy 2005-ben kezdték el feldolgozni Kecskés László Komáromi mesterségek című könyvét, melynek most a végére értek. Az értékmentés azonban nem áll meg. A konferenciát Turi Bálint alpolgármester nyitotta meg. Az eseményen Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője tartott előadást.

– Bizonyos, hogy a 11. században már hajók kötöttek ki Komáromban, velük együtt megjelentek a hajóépítők is. A mesterség igazi fellendülése a török korra tehető, a naszádok megjelenésével. 1578-tól már a komáromiak készítik a naszádokat. A következő fontos időszak a 18-19. század, a bőgőshajók kora. A hajóácsok nemcsak hajókat készítettek, de hidakat és kompokat is. Kompániákba tömörülve, 15-en, 20-an végezték a munkát. Az utolsó helyi telep a Fehér családé volt, akik egészen 1944-ig foglalkoztak ezzel a mesterséggel. Telepük a Vág-Duna híd mellett volt, amit a front közeledtével felrobbantottak. Az öreg hajógyár 1898-ba kezdte meg működését, az új 1949-ben – tudtuk meg az igazgatónőtől.

A konferencia másik előadója dr. Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich Múzeum régésze volt. Elmondta, hogy 2015-ben két bőgőshajó került elő Szolnoknál a Tiszából. Ezek valamilyen váratlan esemény következtében süllyedtek el. Korabeli újságcikk szólt arról, hogy egy bőgőshajó kormánylapátja elromlott, nekiütközött a partfalnak, a fal a hajóra omlott és elsüllyedt. A részvevők az előadások után az észak-komáromi hajógyárba látogattak.

Képgaléria:

FEL