A Concordia 2018-ban sem pihent

A 2018-as évet maguk mögött hagyva sikeres, élményekben gazdag évet zárt a komáromi Concordia Vegyeskar. Az idei 22 fellépésből 14 Észak-Komáromban, 2 Pozsonyban, 1 Dél-Komáromban és 5 alkalommal külföldön zajlott. „Idén legmesszebbre Rómába, s a hozzá közeli Colleferro városába jutottunk el.  Mindeközben egy amatőr együttesről beszélünk, akik vállalják a próbákkal, fellépésekkel és utazással járó nehézségeket.”– meséli Stubendek István karnagy.

Teher alatt nő a pálma – a mondás az énekkar munkáját is igazolni látszik, hiszen nem akármilyen gyümölcsökkel gazdagodtak, melyek közül a legédesebb a novemberi Kodály Zoltán VIII. Magyar Kórusversenyen, Budapesten elért Arany Díszoklevél. Kulturális intézményben kilencszer, templomban hétszer,szabadtéren hatszor lépett fel az énekkar. Egyik legmaradandóbb énekes szolgálatukat Rómában, október 7-én tették, amikor Vatikánban, a Szent Péter bazilikában énekelték a vasárnapi szentmisét. „Kiemelném továbbá azt a különös meghatottságot is, amely Egressy Béni komáromi szobrának szeptember 15-i leleplezését kísérte.”– emlékszik vissza Stubendek István.

Teszik mindezt:

• Komáromban, a Duna mindkét oldalán fekvő városrészeiért – mint a legtöbbször mindig készen helytálló éneklő közösség rendszeres szolgálatában.
• Pozsonytól Királyhelmecig, a Felvidék éneklő közösségének megtartásáért, a magyar kórusmuzsika legértékesebbjének tolmácsolásával.
• És a világban zengedezve hírüket, vállalva hitüket és magyarságukat, határtalan szívvel megénekelve Komáromot.

A 38 éve alapított együttes a CSEMADOK (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) Komáromi Helyi Szervezete mellett hiánypótló volt, hiszen magyar vegyes kar nem működött ekkor a városban. „Azóta is töretlenül, minden hétfőn este kezdődik a próba a zeneiskola koncerttermében. Olyan éneklő együttesről van szó, amely azonkívül, hogy énekel, társadalmi életet él az énekkaron belül, sőt azon kívül is. Ünnepségeken, jelentős eseményeken vesz részt országszerte, képviseli városát, nemzetét, hazáját. A kórustagokat is összekovácsolják az együtt töltött hosszú órák, hetek, sőt évek is. A különböző emberi magatartásformák a zenében feloldódnak, az előadott mű iránti tisztelet megváltoztatja az éneklők, és az őket hallgatók lelkét is.  Így lesz e társaságnak a legfontosabb összekapcsoló eleme a zene, pontosabban a kóruszene!”

Hogyan is zajlanak a próbák a nagy múltú kórus számára? Beéneklés, bemelegítés nélkül nem szabad énekelni, ez az első alapszabály! A kórustagok hangjukat, mint „hangszerüket” óvják, vigyáznak rá és nem utolsó sorban képezik is. „A hétfői próbák mindig a régi és az új művek váltakozásában telnek. Készülünk a következő szereplésre, de már elővesszük, csiszolgatjuk a jövőben előadásra tervezett darabokat is.”  Egy kórusmű eléneklése az egyes szólamok megtanulásával kezdődik, amelyben Bakos Márta és Szalay Szilvia, a zeneiskola tanárai az énekkar állandó szólamvezetői a segítők.  „Az itt folyó ’egyéni’ munka után lehet csak összeénekelni a művet. Elkötelezettséget, kitartást és türelmet kérünk egymástól, mindenekelőtt pedig az előbbiek függvényében, énekelni szerető és tudó hölgyeket, urakat várunk az énekkarba.”– hívja fel a figyelmet a karnagy.

Minden egyes fellépés egyedi előkészítést igényel. A mindenkori szervezés, utazás költségeinek lebonyolításában a kórus által létrehozott Concordia Chorus Polgári Társaság intézkedik, de a Komáromi Csemadok Városi Szervezete és a Városi Művelődési Központ, szintén az énekkar hűséges támogatói. Az idei évet 38 kórustaggal énekelték végig. „Ritkán fordul elő, hogy mindenki jelen van, hogy senki nem beteg, vagy nem akad egyéb gondja-baja.” A fellépéseken viszont mindig ott áll 25-30 énekes a pódiumon, s a tőlük telhető legjobban teljesítenek. „Nem vagyunk egyformán megáldva énekesi tehetséggel, mégis minden hang fontos. Persze be kell vallanunk, hogy vannak meghatározó, a Teremtőtől kapott szép énekhangok, amelyek gazdagsága illetve hiánya a kórushangzás minőségét pozitív,vagy negatív irányban befolyásolhatják. De minden akadály türelemmel, alázattal és sok-sok tanulással legyőzhető!” A sikeres szereplés azonban csak akkor várható el, ha van mögötte rendszeres kórusmunka, olykor külön próba, s nem ritka, hogy két-három napos kórustáborban is készülnek az énekesek. „Ilyen feltételek mellett kevesen vállalják a mai világban ezt a közösségi éneklési formát, a karéneklést. Alapiskoláink zenetanárai szívüket-lelküket adják ehhez az embert formáló tevékenységhez, ugyanakkor nincs a középiskolák legfogékonyabb, legérzékenyebb korosztályának órarendjében kötelező zenei oktatás. Pedig a fiatal nemzedék értékes muzsikával és szakképzett tanárokkal való találkozása jelenthetne előrelépést a művészet ezen ágában.”

A giccs, a selejt a zenében is hódít, ordítva tör ránk az áruházakban, az utcán, a médiában, de nem ritkán komolyzenei hangversenyeken is! „Hiszem, s tudom, hogy énekkarunk értéket közvetít, s közvetített mindenkor. Így maradhatott fenn csaknem már negyven esztendeje. A szilárd tagság, a biztos anyagi támogatás és szakképzett vezető egy hosszú távú működés mindenkori feltétele, ezért van múltja, jelene és jövője a Concordiának is.”