A Duna-tengerhajózást bemutató tárlat nyílt Dél-Komáromban

A Brigetio Öröksége Látogatóközpontban június elején nyílt meg az a kiállítás, amely a magyar Duna-tengerhajózás 90 éves történetét mutatja be. Az ünnepélyes megnyitón Benkő Péter, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész és érdemes művész szavalata hangzott el. A tárlat anyagát Dr. Juba Ferenc történeti gyűjteménye és a Magyar Tengerészek Egyesületének vándorkiállításának relikviái alkotják.

Rácz Zoltán, a Magyar Tengerészek Egyesületének elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a magyar Duna-tengerhajózás 1934-ben indult el azzal a céllal, hogy a Duna folyón keresztül is megnyíljanak a kereskedelmi útvonalak a tenger felé. Ekkor kezdődött meg a különféle méretű hajók építése Magyarországon, amelyek közül az első a Budapest nevet kapta. A második világháború véget vetett e felívelő korszaknak, amely aztán 1955-ben indult újra és nyolcvanas évekig tartott – emlékezett vissza az elnök.

A látogatók a tengerhajózás számos értékes és érdekes relikviáját tekinthették meg, miközben a jelenlévő tengerészek kalauzolták vissza őket a korabeli tengerészet világába.

Az esemény házigazdája Számadó Emese múzeumigazgató volt, aki mellett Vajda Bence alpolgármester is részt vett a megnyitón.

A Dél-Komáromi Tengerésztörténeti Kiállítás

A dél-komáromi tengerésztörténeti kiállítás a helyi Városháza alagsorában található, és a magyar kereskedelmi és haditengerészet történetét mutatja be a 13. századtól a II. világháború végéig.

A múzeum bejáratánál elhelyezett két horgony az első magyar Duna-tengerjáró hajók, a Budapest és a Szeged emlékét őrzi. A kiállítást Dr. Juba Ferenc 1987-ben adományozta Dél-Komárom városának. Az egykori hajóskapitány és hajóorvos gyűjteménye egyedülálló dokumentumokat, navigációs eszközöket és tengerészeti emléktárgyakat tartalmaz.

1997-ben a kiállítást újrarendezték, és további helyiségekkel bővítették. A múzeum új részében egy tengeri hajó fedélzete és egy kapitányi kabin is megtekinthető, így látogatóbarátabbá vált a gyűjtemény.

A kiállítás a hadi és kereskedelmi tengerészet mellett a balatoni és tengeri sporthajózást, valamint a folyami hajózást is bemutatja. Az első világháború után, amikor Magyarország tenger nélkül maradt, a folyami hajózás felértékelődött. Ekkor kezdték építeni a Duna-tengerjáró hajókat, amelyek a Földközi-tengerről a Boszporuszon és a Fekete-tengeren át egészen Komáromig is eljuthattak. A Komáromi hajógyár a tengeri hajók téli kikötője is volt.

A Duna-tengerjárók magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű hajók voltak, amelyek a konténeres szállítás elterjedéséig sikeresen versenyeztek a vasúti és közúti szállítással. Az első Duna-tengerjáró hajót 1934. augusztus 14-én bocsátották vízre a Ganz és Társa Rt. újpesti telepén, és a Budapest nevet kapta.