Blog: Kié mekkora?

Adott két tábor. A gombaszögi és a martosi. És adott két tábor! Az egyiket vagy a másikat támogatók tábora. A két tábor úgy tűnik, végleg két táborra szakította az egymástól amúgy is egyre távolodó fiatalokat, civileket, pártszimpatizánsokat és a pártokat elutasítókat, egyszóval szinte minden fiatalt és magát annak tartó középkorút.

Kicsit olyan ez, mint annó az oviban a két alfahím hisztérikus vitája és vad tusája a homokozóban azon, hogy kié mekkora? Mármint, hogy melyikük játéka szebb, újabb, nagyobb stb.. De ez már régen nem játék!

A sértődöttség, a harag nem jó tanácsadó. A fiatalon kiásott árkokat idősebb korban sem lesz könnyű átlépni, azonos nevezőre hozni az egyik oldalról hatosnak látszó kilencest, hiszen ugyanaz a hatos a másik oldalról egyértelműen kilencesnek látszik. Ahhoz, hogy azonos szögből lássa az adott számot mindkét fél, hogy azonos számot lásson, ahhoz azonos oldalról kellene nézniük, ami ugye, ha az árok két oldalán állnak, lehetetlen. Ez a mi nagy bajunk, a mi felvidéki kálváriánk kicsiben és nagyban. Amíg a diák- és ifjúsági szervezetek vezetői a politikai vezéreinkhez hasonlóan az árok két oldalán állnak, addig ugyanazt különbözőképpen látják. A szörnyű az, hogy a maga szemszögéből mindkét félnek igaza van. Az őket követő fiatalság, a választók, szimpatizánsok hada pedig buzgón, olykor szinte vakon követi őket, egy követ fújva velük, ócsárolva és hazugnak nevezve a másik felet. Eszükbe sem jut, hogy át kellene ruccanni az árok másik oldalára, hogy onnét vajon minek is látszik az a bűvös hatos. Netán kilencesnek?

Ha azt szeretnénk, hogy az unokáink is hallhassanak még magyar szót, lássanak magyar feliratot például Komárom utcáin, a boltban meg a hivatalban merjenek magyarul szólni az eladóhoz, a hivatalnokhoz, aki magyarul szól vissza nekik, akkor ideje abbahagyni ezt a gyerekes erőfitogtatást! Ne a másikkal foglalkozzunk egyfolytában, hogy ő ilyen, meg olyan, ezt vagy azt csinál jól vagy rosszul, hanem azt találjuk ki végre, hogy mi milyenek szeretnénk lenni, hogy mi mit szeretnénk elérni. Hogy hogyan szeretnénk közösségünket egybekovácsolni, mik azok a közösségi ügyek, amik mögé bárki feltétel nélkül odaáll, legyen bármely akolból. Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat! Ez a kisstílű szembenállás csak ront mindnyájunk helyzetén.

Próbáljunk meg közös célokat kitűzni magunk elé és keressük a közös utat, amin eljuthatunk a megvalósításukig! Fiatalok, középkorúak és idősebbek. Konzervatívok, liberálisok, szocialisták, merkantilisták, emkápésok, hídasok, kerekasztalosok… Együtt.

(Králik Róbert)