Fiatalos író-olvasó találkozó
Csütörtökön startolt a frissen átadott Szinnyei József Könyvtár első programja. A Triplet elnevezésű író-olvasó találkozó Gyurász Marianna, Baka L. Patrik és Plonicky Tamás fiatal, feltörekvő írókkal a középpontban zajlott. Mindhárom fiatal kötődik Komáromhoz, H. Nagy Péter irodalomtudós moderálása mellett pedig a jókedv sem maradt el.
A fiatal szerzők délelőtt a Selye János Gimnáziumban olvastak fel műveikből. Olykor cenzúrázva, de legtöbbször minden egyes szót hangosan is vállalva. A fiatal generációnak érdemes látnia, hogy az irodalom velünk él, az írók köztünk járnak.
A családiasan zajló kötetlen beszélgetésben Gyurász Mariannától olyan verseket hallhattunk, melyben tudományos kifejezések ötvözetével adta át érzéseit, történeteit. A komáromi születésű, jelenleg Budapesten tevékenykedő molekuláris biológus fiatal lány ugyanis vegyíti a két nyelvezetet. Megfogadta, hogy nem erőszakolja meg magát. Úgy ír, ahogy zsigerből jön. S mint elmondta: inkább verseinél kérdezzenek rá, hogy egy-egy kifejezés mit takar, mint sem hogy tudományos szakvéleményeiben legyen túl szubjektív a megfogalmazása. Az interkulturális réteg tehát egyszerre tudja hasznosítani a természettudomány és a kultúra jegyeit is általa. A tudós szemüvegen át közölt látképek elvont köntösbe közölte közvetítik az írónő gondolatait.
A Tükör a nappalokra, menekülőút az éjszakának című kötete Baka L. Patrik sokadik kiadványa már. Az alternatív történelemmel, a „mi lett volna, ha” típusú írásokkal foglalkozó, ipolysági származású író
„leheletnyi tündérszóval” szólította meg a közönséget felolvasásai által.
Plonicky Tamás, akit Királyhelmecről Patrikhoz hasonlóan szintén a Selye János Egyetem hozott Komáromba, 9 évig prózaírással foglalkozott. Hugyos malac című kötetéből a címadó novelláját olvasta fel, melynek hallatán szem nem maradt szárazon. A kortárs irodalmi alkotás a maga vulgáris kifejezéseivel tűzdelve, és Tamás felolvasásának köszönhetően
igazi humoros hangulatot teremtett.
Az úgymond patetikus nyelvhasználatot visszaszorító alkotás, a maga kicsit sem szofisztikált, ám mélyen szántó gondolatiságával a mai generációt a leginkább képes megfogni. Nemcsak a téma, de a szóhasználat miatt is. Az arrogáns, obszcén stílust alkalmazó főhős verbális graffiti függönyén át olykor Guy Richie-hasonlatot felidézve tárul elénk. Egy másik fejezet pedig azoknak a bizonyos másnapoknak a hangulatát feszegeti.
Ahány író, annyi féle nyelvhasználat
Patrik szerint az alternatív történelem boncolgatásával olykor akár többet is tanulhatunk a történésekből. A science fiction az irodalom esetében egy amolyan modern kori mitológia, melyben lírai hagyományokkal építhetünk világot – falak felhúzása helyett.
Marianna számára a tudományos és az irodalmi nyelvezet egymásnak a másolata. Az elemző gondolatok nála a megismerési folyamat részét képezik.
Tamás hobbiként fogott bele a tudat es tudattalan tudományos helyett elképzelt síkon való boncolgatásába. Mindezt humoros köntösbe foglalva, ahogy például
egy drogos tinédzser megélheti a varázsgomba nyújtotta új dimenziót.
Úgyszintén a skizofrénia és a nemi erőszak bugyrait is feszegeti, melyeket morálisan elítél, mégis izgalmasnak találja, hogy
vajon tud-e írni egy tőle ennyire távol álló dologról.
Az említett kötetben ráadásul 200-szor szerepel az a bizony g-betűs szó. Amolyan „hangulat-fokozó” eszközként.
Az eseményen bemutatkozók a BÁZIS Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában szervezet tagjai. A programot a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta. Tóth Anikó vezetésével a vándorrendezvény Ipolyságra és Nyitrára is elért.
