Mix 2021. 03. 18.

Ha egy gyermek nem csupán „eleven“ – beszélgetés Barthalos Réka konduktorral

A konduktorként és pszichológusként tevékenykedő Barthalos Réka a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó Artis Centrum vezetője és szakembere, mely központ 2017 óta Komáromban is megtalálható. Réka szakmáját tekintve elsősorban babákkal és korai fejlesztésükkel foglalkozik, így jelentős rálátása van a problémákkal küzdő gyermekek lehetőségeire, mindennapjaira és helyzetükre a társadalomban.

Annak ellenére, hogy családjából senki nem dolgozott hasonló területen, Réka részben mégis családi indíttatásból választott olyan szakmát, mellyel segíteni tud másokon. Így jutott el a Semmelweis Egyetem világszerte nagy ismertségnek örvendő Pető András Karára, vagy ahogy sokan ismerik, a Pető Intézetbe. „Elég korán, 9 éves koromban vesztettem el anyukámat, szóval saját bőrömön tapasztaltam, milyen, ha valaki hátrányos helyzetből indul. Ez volt az, ami elindított az úton. A konduktor szakmát és konkrétan a Pető Intézetet egyik barátnőm ajánlotta még annak idején, mivel elsősorban gyakorlatorientált oktatást és szakmát kerestem. Az intézet pedig teljesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Már a beiratkozás előtt bedobtak minket a mélyvízbe, a tanév kezdete előtti napon ugyanis egy bentlakásos óvoda és iskola diákjait kellett elvinnünk egy koncertre. Másnap pedig már egy mozgássérült kislánynak segítettem az étkezésben“ – mondta az első élményekkel kapcsolatban Réka.

Bár rögtön alkalmazkodni kellett az intézet elvárásaihoz, Réka számára ez sokkal inkább motiváló volt, mint riasztó. „Szinte már az első pillanatban szembesítettek minket azzal, hogy mit vár el tőlünk ez a szakma. Talán ezért is voltak sokan, akik viszonylag korán otthagyták az intézetet. Viszont aki végigcsinálta, az biztos lehetett benne, hogy ezzel akar foglalkozni.

Persze nem csupán az első pár alkalom volt nehéz. Mivel félévente új osztályokat kaptunk és új gyakorlati helyre kerültünk, folyamatosan meg kellett szakítanunk a kapcsolatokat a gyermekekkel. Nagyon kötődtek, hiszen te vagy az, aki a biztonságot nyújtja számukra. Így meg kellett tanulnom azt is, hogy ne alakítsak ki annyira közvetlen kapcsolatot velük, mert az elválásnál ők és én is sérülhetek“ – mesélt a Pető Intézetben eltöltött évekről.

Magyarországon már mondhatni hagyománya van a konduktori szakmának és a korai fejlesztésnek,  Szlovákiában pár éve viszont még valódi újdonságnak számított a dolog. Ennek megfelelően Réka is számos nehézségbe ütközött a kezdetekben. Az évek során azonban komoly előrelépés történt, a hozzáállás és az újabb módszerek tekintetében is. „Mikor elkezdtünk tevékenykedni kolléganőmmel, Szlovákiában kevesen tudták, mit csinál egy konduktor, vagy, hogy miért érdemes már pici korban elhozni hozzánk a gyermeket. Magyarországgal ellentétben itt kiaknázatlan volt a terület, be kellett avatnunk a szülőket a foglalkozások miértjébe. Jelenleg már azt látom, hogy nagyon elindult pozitív irányba a dolog, de sok esetben még mindig összekeverik a szülők a szabadidős tevékenységeket a terápiákkal“ – mondta Réka a kezdetekkel kapcsolatban.

Sokszor hallani olyan véleményeket, miszerint manapság sokkal több a sajátos nevelési igényű, problémával küzdő gyermek, mint volt mondjuk tíz, vagy húsz évvel ezelőtt. De vajon ez valóban így van? „Már az elmúlt 5 évben is rengeteget változott a dolog. Szemmel látható, hogy mennyire keverednek az egyes tünetek a gyermekeknél. Azt látom, hogy nagy hatással van a gyerekekre és fejlődésükre a mobiltelefon, a digitális világ, de ugyanúgy az étkezés, a szokások, az alvás minősége, és hát nyilván a mostani koronahelyzet is meglátszik majd rajtuk. Minden mindennel összefügg. Természetesen a szülők is egyre többet tudnak a témáról, egyre több hasznos információval találkoznak és egyre több a szűrés is. Így ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen keresnek fel képességfejlesztő központokat. Hiszen ha visszaemlékezünk 20-30 évet, mindenkinek volt olyan osztálytársa, aki valami miatt úgymond fura volt. Segíteni kellett neki, mert nem tudott mondjuk lemásolni egy feladatot, vagy más problémákkal küzdött. Akkor viszont még nem tudták konkrétan diagnosztizálni a problémákat és nem is volt rá megfelelő terápia. Azt viszont nekem is el kell ismernem, hogy arányaiban jelenleg sokkal több a sajátos nevelési igényű gyermek az akkorihoz képest“ – mondta a megfigyelései alapján az Artis Centrum vezetője.  

Réka elmondása alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek viselkedésére a társadalom még mindig nagyon vegyesen reagál. Emellett gyakran a szülők sem kapnak elég segítséget, támogatást ahhoz, hogy melyik szakembert lenne érdemes felkeresni és így megpróbálják inkább otthoni körülmények között, saját maguk orvosolni a jelentkező problémákat. „A társadalom sokszor elhamarkodottan ítél, különösen a szülővel szemben, hogy az nem tudja megnevelni például a pláza közepén toporzékoló gyermekét. Miközben nem ismerjük a probléma valódi forrását és lehet, épp egy sajátos nevelési igényű gyermekről van szó. De azt kell mondanom, a szülők hozzáállása is elég vegyes. Bár egy szülő azért nagy többségében érzi, ha valami nincs rendben és nem úgy fejlődik a gyermek, ahogy kéne, de még ha tisztában is van vele, hogy foglalkozni kell a problémával, sokszor nem tudják, kit keressenek. Ami pedig szintén további probléma szokott lenni, hogy olykor a mi segítségünket is úgy éli meg a szülő, mintha ő csődöt mondott volna a gyereknevelésben. Jó lenne, ha ezt a dolgot is sikerülne hátrahagyni“ – mesélt a szülők és a társadalom hozzáállásáról.

Az egészségügyben folyamatosan ismételgetett fogalomnak számít a prevenció és a korai felismerés. Réka elmondása alapján a vezetésével működő Artis Centrumban is rendkívül fontos, hogy minél hamarabb, már a probléma első jeleinél segítő kezekbe kerüljön a gyermek. Szerencsére azonban elmondható, hogy ez számít az uralkodó tendenciának. „Én személy szerint nagyon pártolom és fontosnak tartom az 1-3 éves korú gyermekek fejlesztését. Hiszen ez az a kor, amikor olyan dolgokat tudunk elérni, amit egy 10 évesnél már alig. Továbbá minél hamarabb ismerjük fel a problémákat, annál gyorsabban tudunk rá reagálni. Ezáltal kevesebb probléma lesz az óvodában és az iskolában is. A legtöbb gyermek, aki hozzánk jár, a 0-6 éves korosztályba tartozik, de bízom benne, hogy a korai fejlesztések még ennél is nagyobb népszerűségnek fognak örvendeni. Ezért igyekszünk óvodákkal, bölcsödékkel, baba mama klubokkal és orvosokkal is rendszeresen kapcsolatba lépni“ – mondta Réka a korai fejlesztés fontosságával kapcsolatban.

Az Artis Centrum ötlete Réka és kolléganője, Melecski Júlia együttműködéséből született meg 2015-ben. A központ egy hiánypótló kezdeményezés megtestesülése, hiszen ezt megelőzően Szlovákiában rendkívül nehézkes volt a magyar ajkú szakemberek felkutatása. Először Párkányban nyitotta meg kapuit a központ, 2017-től pedig már Komáromban is tevékenykednek. Foglalkozásaik között számos különleges, a környéken egyedülállónak számító terápiákat is találhatunk, így többek között tervezett szenzomotoros tréninget (TSMT) és AIT hallástréninget is, míg a konduktív pedagógia területén a már-már hungarikumnak számító Pető-módszert alkalmazzák. Mivel viszont a központ havi szinten közel 200 családdal működik együtt, nem kis kihívás volt számukra tavaly márciusban, a járvány miatti korlátozások kapcsán az online térbe költözni. „Nagyjából két napunk volt arra, hogy átalakítsuk a működésünket és kitaláljuk, hogy legyen tovább. Nem könnyű az online térben megtartani a foglalkozásainkat, hiszen néha szükség van arra, hogy megfogjuk a gyereket, belevigyük a helyzetbe, de kollégáink, a szülők és gyerekek is elég jól vették az akadályokat. Sőt, annak köszönhetően, hogy a szülők is aktívan részt vettek a foglalkozásokban, a szakember és a szülő közti kapcsolat valami elképesztő mód megerősödött. Más szemszögből látták a szülők, hogy mit és miért csinálunk. Azt mondhatom, azok a szülők, akik végigcsinálták velünk a márciustól júniusig tartó időszakot, igazi hősök voltak“ – mesélt az online terápia nehézségeiről Réka.

az Artis Centrum csapata

Barthalos Réka a segítség.ma nevet viselő kezdeményezésnek is a tagja, mely külhonból , magyar ajkú területről, Magyarországról, Felvidékről és Erdélyből származó szakembereket gyűjti egy helyre. Réka elmondása alapján ennek a szerveződésnek volt azonban egy előfutára. „2018-ban elkezdtünk dolgozni egy magyar ajkú szakmai társaság kiépítésén, mivel éreztük, hogy nem ismerjük az összes szakembert a környéken. Ebből alakult meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége alatt a Speciális Fejlesztő Szakmák Országos Társulása. Elkezdtünk tevékenykedni, kiépíteni a hálózatot, majd ezek alapján kerestek fel minket a segítség.ma megálmodói, hogy ők is egy ilyen szervezeten dolgoznak, csak ők az egész Kárpát-medencéből szeretnék összegyűjteni a magyar ajkú szakembereket“ – avatott be a szervezettel kapcsolatos első pillanatokba.  

Bár a segítség.ma még nagyon a kezdeteknél jár, komoly célokkal rendelkezik a jövőre nézve. „Jelenleg még az adatbázisgyűjtés zajlik, a weboldalra már tudnak regisztrálni a szakemberek. Az elsődleges cél most még, hogy minél többen megismerjék a projektet. Később workshopokat, előadásokat, szakmai eseményeket is szeretnénk szervezni. Emellett célunk, hogy segítsük az itthoni elhelyezkedést, valamint, hogy a szakemberek könnyebben tudjanak egymással kommunikálni és ezáltal minél több kliens megtalálhassa őket“ – tette hozzá végezetül Barthalos Réka.

(György Ádám; megjelent: az AhojSzia havilap márciusi számában)

Szólj hozzá!