Kiizzadták a győzelmet a Violák

A Régióbajnokság nyugat-szlovákiai csoportjának tizennyolcadik fordulójában a KFC csapata hazai pályán fogadta Vágújfalu futballistáit. A táblázatra pillanatva, könnyed hazai győzelmet lehetett várni, de mint kiderült, hosszú vajúdás előzte meg a gyötrelmes szülést.

A remek időben, fúvósok által generált zenei alaphang után a labdazsonglőrökre fókuszáltak a látogatók. Sípjelre elindult valami, amely negyvenöt percig tartott, de a futballhoz annyi köze volt, mint Fekete Pákónak az atomfizikához. Ötlettelen hazai próbálkozások, elképzelés nélküli, céltalan ívelgetések. Sőt, a vendégek az első percekben gólt érhettek volna el. Rusinát a vonalon álló társa segítette ki. Az eset nem sokkal utána megismétlődött, és a vendég, tizedik helyen tanyázó spílerek előtt adódott vissza nem térő alkalom, de a lila-fehérek hálója érintetlen maradt. Az első játékrész legizgalmasabb eseménye, a hazai ultrák által szolgáltatott remek koreográfia volt: füsttel, hangorkánnal, rigmusokkal,  szalagokkal és egyéb kiegészítőkkel buzdították kedvenceiket és szórakoztatták magukat, a többi látogatóval együtt. Könnyen amnéziába esünk. Felejtsünk! A pályán mutatott „teljesítmény” nulla liszt.

A második félidő elejére szinte kicserélték a Radványi-legénységet. A fejmosás segített, mivel a védekező felfogásban pályára futó vendégcsapat igencsak meghunyászkodott, és bekkelve morzsolták a rózsafűzért, már jó lett volna az egy pont is…Uzolát csak szabálytalanul állította meg a tizenhatoson belül a vendégek egyik legjobbja, a portás, így a játékvezető befújta a jogos tizit. Mellé sárgát spékelt a hálóőrnek. Musil ügyetlen próbálkozását simán hatástalanította a kapus, amatőr tűzszerésznek is gyerekjáték lett volna…A hazaiak nem adták fel, és végre valami focira hajazó próbálkozásokat is láthatott a nagyérdemű. Kapufa, Szórád Csaba bombája, és egyéb célt tévesztett kísérletek süvítettek el, vagy nem túl acélos löketek menetrendszerűen a mezőny legjobbját tesztelték, tették naggyá a kapuban. A vérfrissítés is sikertelennek bizonyult egy ideig. Kóša és főleg Gonzáles harmatgyengén szállt be a partiba. Utóbbi, nem sokkal a pályára lépése után be is sárgult. Radványi mester akarva-akaratlanul a végére hagyta a titkos fegyvert, Nagy Jencit. Tizenöt percet kapott a csatár, aki meghálálta a bizalmat, és eldöntötte a három pont sorsát. A 88. percben Mészáros iramodott meg a jobb oldalon, majd beadására Nagy érkezett, és pontos fejese után a vendégek hálójában táncolt a labda. 1:0

KFC Komárom-Vágújfalu (Nová Ves n/V.) 1:0 (0:0) g. Nagy Jenő

 

KFC : Rusina, Musil, Mészáros, Kökényesi, Lelkes, Szórád, Podlucký, Wilson Eugen Speck (Kóša), Uzola(Nagy), Maron(Gonzáles), Antunovič

350 néző

Summázásként, Nagy József hiánya nagyon érződött. Ezen a szombaton nem volt karmestere, irányítója a csapatnak és fazontalanul fociztak. Az egyénenként remek képességekkel megáldott játékosok még nincsenek egységes masszává gyúrva. Mint az látszott, sok a teendő. A tizennyolcadik fordulóban, a KFC csapata tudása 20-30 százalékát mutatva is otthon tartotta a bajnoki pontokat.

Talán abban maradhatunk, hogy az eredményen, s ennek folyományaként, a három ponton kívül más pozitívumot nem lehet kiemelni. Tehát 1:0 és három pont! Ennyi, és más semmi…Mi ezt láttuk! Reméljük, a közeljövőben jó játékról is beszámolhatunk! Ha most ezt tennénk, hazudnánk! Az meg nem a mi stílusunk…

(ha, fotó: Adrián Hráček)