Megkérdeztük! Ön mikor menne az utcára tüntetni?

Lassan mindenki sztrájkol és tüntet. Ezúttal a pedagógus-szakszervezetek több napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak. A bársonyos forradalom óta még nem volt rá példa, hogy ilyen szervezett elemi erővel követelnék az oktatásügyben dolgozók a nagyobb társadalmi és erkölcsi megbecsülésüket, valamint bérük megemelését.

Vajon az átlagemberek, a komáromiak és a járásiak mikor mennének ki az utcára tüntetni? Ez itt a nagy kérdés!

Soóky Juraj-Komárom

Ha esetleg csökkenteni akarnák az amúgy sem magas fizetéseinket, az már biztosan okot szolgáltatna sok ember számára, hogy hangot adjanak a követeléseiknek. Viszont ebben a nehéz gazdasági helyzetben nagyon kívancsi lennék arra, hogy hányan vennék a bátorságot az utcai tüntetéseken való részvételre. Hogy kiálljanak magukért, az igazukért.

Szlatki Izolda-Komárom

Ha valamilyen törvény vagy rendelkezés komolyabban befolyásolná az én vagy a közvetlen környezetem életét. Ha például meg akarnák szüntetni a magyar óvodákat és az iskolákat-azt már nem nézhetném tétlenül!

Finta Márk-Komárom

Szégyen, vagy sem, az ingerküszöböm manapság elég magas, tehát valami nagyon durvának kell történnie ahhoz, hogy megmozduljak. Tudnom kell, miért, vagy mi ellen tüntetek, kell egy egységes, erős üzenet, egy hiteles szószóló, és persze sok, nagyon sok ember, akivel ugyanazt gondoljuk. Semmiképpen sem mennék el egy hiteltelen, életlen megmozdulásra, amiből annyi van manapság.

Mészáros Tamás-Keszegfalva

Véleményem szerint, ha a politikai helyzet nem fajult volna oda, ahol most van, akkor nem lenne ekkora probléma. Érdekes módon a felvidéki régióban, illetve talán pontosabban a Csallóközben nincsenek lehetőségek az embereknek, ami a munkát illeti. Egy olyan világot élünk, amit sajnos már a tőlem idősebbek keményen megéreznek, így talán elég nehéz a saját generációmról bármit is mondani, vagy várni. Egyszerűen a társadalom teljesen elferdült ebben az elgépesedett világban, ahol mindent felemészt az igénytelenség és a show-biznisz. Mint pályakezdő előadó, be kell valljam, sajnos a szakma is olyan, mint bármi más a világon. Bár nagyon sok szép percet tud adni mindkét félnek egyaránt, de sajnos több lábon kell élni. Meg kell találnunk azt a pontot, ahol igazán boldog lehet az ember, ráadásul esetleg jó munkáról legyen szó. Hogyha esetleg még meg is fizetik…Egyszerűen sajnálatos, ami itt zajlik. A nincstelenség világában nehéz bármilyen lehetőséget is várni. Pusztán azért, mert 1920-ban néhány tollvonással átrajzolták a hazánkat…