Rejtélyes robbantás: Hancsovszky Hollywood-i filmbe illő története a Szia Podcastben

A Hancsovszky filmet októberben vetítik, és Pozsonytól Kassáig mintegy 16 hazai mozi tűzte műsorára az ízig-vérig szlovákiai magyar filmet. Hancsovszky Béla egyetlen robbantással vonult be a történelembe. Kalandor, terrorista vagy szabadságharcos? Laczkó Sándor rendezővel és Hégli Bence főszereplővel keltettük életre az ellentmondásos legendát a Szia Podcastben.

Long story short. Hancsovszky Béla egy 19 éves szlovákiai magyar fiatal volt, aki 1945-ben a csehszlovák magyarellenes intézkedésekkel szemben tiltakozott azzal, hogy felrobbantotta a tornaljai csendőrőrs épületét. Legalábbis így szól a fáma. Bár a robbanás személyi sérülést nem okozott, a hatalom az esettel példát akart statuálni, így a népbíróság halálra ítélte a gimnazista Hancsovszkyt. Ám a fiatal férfi kalandos körülmények között külföldre menekült, élete további részét máig homály fedi.

Akár egy Hollywood-i filmalap

A 80 perces dokumentumfilmben a történészi megszólalásokon kívül játékfilm formájában elevenednek meg a korabeli események. Az alkotók igyekeztek megmutatni az érme összes oldalát: hiszen mindnyájan emberek vagyunk, akik követnek el hibákat, s meg kell érteni azok okait. A projekt célja nem Hancsovszky felmentése vagy elítélése, hanem az egész történet áthagyományozása az utókorra. 3 ország 6 levéltárában kutattak, s mintegy 500-700 oldalnyi dokumentum alapján rekonstruálták a történteket.

Mi alapján kapott végül ívet a tisztázatlan történet, melynek forgatókönyvén 2020 óta Varga Emese dramaturggal és Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetőjével dolgoztak?

Mennyi mozgástér volt a fikció és a tényalapú közlés közt? Az akciódús történetmesélésre fogékonyabb közönség megkapta, hogy a homályos részletek nyújtotta luxus miatt bárhogy tudta Laczkó Sanya rendező csűrni csavarni a cselekményt.

Hégli Bence a főszerepben mennyi improvizációra, szabad karakteralakításra kapott teret? „Ha nem Hancsovszky tette, még nagyobb hős!” – mondta egy néző. Vajon milyennek élte meg a szerepet belülről? „Az én véleményem mellékes színészként, követtem a forgatókönyvet – melyből láttam, vagy 15-félét.”

A tornaljai ősbemutató, teltház előtt zajlott október 3-án.

Vajon fontossá vált ez a helyi vonatkozású történet az ottaniaknak? „Sok családot kiutasítottak Tornaljáról, akik pedig odaköltöztek, már nem hallhattak a történtekről, mert az a kommunizmus éveiben tabutéma volt. Így homályba veszett a legenda…”

Hancsovszky folyékonyan beszélt 3-4 nyelvet, értelmiségi fiatal srác volt, mégis tilos volt akkoriban az esetről és róla beszélni. A leszármazottai miért nem jelentkeztek a forgatás kapcsán?

Időnként a női karakterek mozgatják a szálakat, Oszlík Péter megszállott karakterébe pedig bátran bele lehetett bújtatni a fiktív részleteket. A színészekben vajon voltak fenntartások a szerep elvállalása kapcsán?

Tornalján kívül az észak-komáromi Öregvárban, a dél-komáromi Monostori Erődben, Dunaradványon, a Nagyléli-szigeten és a Párkányhoz közeli Leléd határában is volt filmforgatás. Minden nap 12 napon át, 12-15 óra munkát jelentett ez a stábbal.

Hogyan kapcsolódik ez a történet a mai világ problémáihoz? Mennyire érdekli e történelmi porszem a társadalmat? Elindíthat ez egy lavinát, hogy minél több ehhez hasonló elfeledett történetet felelevenítsenek? Az iskolákban hogyan fogadják az ilyen lázadó törekvések bemutatását?

Már az a tény, hogy egyáltalán foglalkoznak a témával, megosztó. Hiszen sokak szerint nem kellene egy erőszakos bűncselekmény elkövetőjéről filmet készíteni és őt glorifikálni. Mindeközben mások a felvidéki magyarság hősének tartják Hancsovszkyt. Formálódott ez a megítélés a kezdetekhez képest?

Hallgasd meg a beszélgetést:

Iratkozz fel Youtube csatornánkra – ne csak olvass, hanem hallgass, és nézz is minket!

Kövess minket:

Spotify: https://bit.ly/SpotifySziaPodcast
Apple podcast⁠: https://bit.ly/AppleSziaPodcast

Október végén még kétszer látható a film a Tatra Moziban, utána pedig keressétek online, vagy remélhetőleg a streaming szolgáltatóknál!

A háború utáni Csehszlovákiában a 19 éves Hancsovszky szembeszáll a magyarellenes intézkedésekkel. A tornaljai gimnazista hihetetlen története feleleveníti Csehszlovákia egyik legsötétebb időszakát. A második világháború borzalmai után épp fellélegző tornaljai fiatalok végre élni szeretnének. Jövőjüket azonban sötétbe borítják a csehszlovák államvezetés retorziói, a kitelepítések és a magyar nyelv betiltása. Egy nyári éjszakán a tornaljai csendőrörs titokzatos körülmények között felrobban. Az összes szóba jöhető fiatal férfit, mintegy 130 főt napokon át fogva tartanak egy üres kastélyban, hogy megtalálják a tettest. Ennek hatására jelentkezik önként Hancsovszky, magára vállalva a robbantást. Tettéért a népbíróság golyó általi halálra ítéli. Pár nappal később házkutatást végeznek Hancsovszkyéknál, ahol géppisztolyt és gyújtózsinórt találnak. Béla öccse, a 17 éves István válik a második számú gyanúsítottá és a budapesti származású, mindössze 14 éves Böhm Ferencet is bűnrészességgel, valamint a magyarországi fasizmus terjesztésével vádolják. Hancsovszky nem kíván védőt, és lényegében nem is védi magát. Noha jól beszélt szlovákul, nem hajlandó a szlovák nyelvű tárgyalást elfogadni. A tárgyalás magyar nyelven zajlik. Béla nem védekezik, hanem keményen vádol. A bizonyítási folyamatot tovább nehezíti, hogy a szembesítéskor nem ismerik fel a fiúkat. Több tanú arról számol be, hogy más személyek tervezték, majd dicsekednek a robbantás tettével. Rudolf Červenák, a helyi kocsmáros még alibit is biztosít Béla számára. Sőt mi több, a tárgyalást követően már az ügyész sincs teljesen meggyőződve arról, hogy Hancsovszky elkövette azt, amit magára vállalt. Végül Hancsovszky lefegyverzi fogvatartóit, és kalandos körülmények között megszökik a rimaszombati börtönből. Magyarországra, majd később Franciaországba menekül – mai napig nem tudni, miként végződött az élete.