2015 Hétköznapi hőse – Beszélgetés egy nem mindennapi lánnyal
Fiatal nő, tele energiával, jókedvvel. Barna szemével melegen, őszintén néz rám, a szája mindig mosolyra áll. Ahogy hallgatom, mi mindennel foglalkozik, azon gondolkodom: miből gyúrták össze ezt a lányt? Honnan van ennyi energiája, és mikor van ideje minderre?
Balogh Enikő (27) a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatója, és a közelmúltban vehette át az ismert televíziós személyiségtől, Kárász Róberttől a 2015 – Hétköznapi hős díjat. Enikő egyébként Tanyról származik, és a Selye János Gimnáziumban érettségizett.
2015 Hétköznapi hőse
Mi ez a díj pontosan? A Kárász Róbert által irányított Gap Média Kft. azt vallja, hogy a jó cselekedetek azok, amelyek igazán számítanak – feleli Enikő. – Ezért 2014-ben meghirdették a 3 Jó Cselekedet – hogy az Álom valóság legyen programjukat. Évente öt kategóriában jutalmazzák azokat a magyarországi vállalkozásokat, civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik önzetlenül tesznek környezetükben. A díjra be kell nevezni, majd a beérkezett pályaműveket, tevékenységeket rangos zsűri bírálja el. Engem a testvérem és a barátaim neveztek be az egyéni kategóriába – mondják, így legalább ők is tudnak tenni értem valamit. Márciusban vehettem át Kárász Róberttől a 2015 Hétköznapi hőse díjat, amire rendkívül büszke vagyok. Ezt a címet az kapja, aki az előző év során sok apró, „hétköznapi” jó cselekedet hajtott végre.
Jótékonysági hosszútávfutás
Hétköznapi dolgokat? Mire gondoljunk ezalatt? Milyen „apróságokkal” segítesz másoknak? Például hosszú távokat futok, amelyekkel adományokat gyűjtök. Ez Magyarországon bevett szokás. A következőképpen működik: megkeresem például a Bátor Tábort (leukémiás gyermekek számára létrehozott alapítvány), hogy szívesen futnék értük. Ők készítenek nekem egy adománygyűjtő weboldalt, ahol az emberek megveszik a kilométereimet – bárki megveheti, te is. Amikor lefutom a távot, az összeg aikusan az alapítvány számlájára kerül. Egész szép pénzeket gyűjtöttem már ilyen formában a leukémiás és a szívbeteg gyermekek, valamint a mozgáskorlátozottak számára is. Jó érzés, hogy a sport által, ami az egyik hobbim, segíthetek, ráadásul közben jó barátságok, kapcsolatok is kialakulnak. Mivel orvostanhallgatóként szívesen mentőzöm – úgy is mondhatnám, ez a szívem csücske, 2015 júniusában Gyermekrohamkocsi futónagykövetté választottak. (Rohamkocsinak nevezik azt a mentőautót, amelyben egyben egy mini intenzív osztály, és orvos is tartózkodik.) Egy speciális hordágy összegéért futottam. Így ér össze az orvosi hivatás a sporttal… Na meg úgy, hogy nagy versenyeken önkénteskedem.
Én is járhatnék hétvégén bulikba, tölthetnék azzal órákat, hogy szépen kikészítsem magam. Lóghatnék a FB-on céltalanul. Én ezt választottam.
Önkéntes tevékenység nagy sporteseményeken
A világ- és Európa-bajnokságokon orvostanhallgatóként csatlakozol az orvosok mellé, mint önkéntes? Pontosan! Kifejezetten keresem ezeket a lehetőségeket. Nem csak azért, mert így végezhetem a hivatásomat, hanem azért is, mert így közel kerülhetek híres sportolókhoz, akiket mindjárt el is csípek. A közelmúltban pl. Sebestyén Júlia Európa-bajnok, valamint Tóth Ivett és Böröcz Máté műkorcsolyázókat kértem meg, hogy jöjjenek el velem kórházlátogatásra, a debreceni hematológia gyermekosztályára. Hatalmas boldogságot szereztek ezzel a gyerekeknek! Ugyanis kórházlátogatásokat is szervezek, híres személyiségekkel.
Kórházlátogatások
Kifejezetten sportolókat kérsz fel? Egy-két kivétellel igen, bár tervezem énekesek megkeresését is. Még egy felnőttnek is élmény valamilyen hírességgel találkozni, beszélgetni – nem még egy gyereknek! Karácsony és szilveszter között a komáromi kórházban is jártunk: itthoni barátaim, Demin Viktor világbajnok kajakozó, Vrečič Viktor vízilabdázó, valamint Tóth Károly színművész csatlakoztak hozzám. Ezt az akciót összekötöttem játékgyűjtéssel is. Orvostanhallgatóként azonban fáj a szívem azokért a gyermekekért, akiket még a szülők sem látogathatnak meg – mert ilyen osztályok is vannak. Ezért csatlakoztam K&H Kereskedelmi és Hitelbank „Mesedoktor” programjához.
Mesedoktor
Ez micsoda? Semmi különös… Lényege, hogy meséket készítünk el/olvasunk fel a gyerekeknek videóüzenet formájában. Ezeket aztán azok a gyerekek is megnézhetik, akiket senki se látogathat. A keresztlányom „főszereplésével” készítettem egy kis videót, és örülök, hogy ezt is beválogatták azok közé, amelyeket levetítenek a kórházakban.
Angyalbörze
Lassan kezd kirajzolódni előttem, milyen „apró” tevékenységekre gondoltál, hogyan is lett belőled hétköznapi hős. Van még más is a tarsolyodban? Hááát… Egy debreceni lány minden év karácsonya táján „Angyalbörzét” szervez. Ennek lényege, hogy a gyermekotthonok kis lakói leírják, mit szeretnének karácsonyra – és aki úgy érzi, képes teljesíteni valamelyiket, jelentkezik rá. Tavaly három gyermek kívánságát váltottam valóra: egy nagylány epilátort kért, egy másik gyermek kozmetikai csomagot, a harmadik pedig édességeket. Apróság, igaz? Mégis egy módja annak, hogy mosolyt csaljunk mások arcára. És ezektől a mosolyoktól az én arcom is felderül. Hidd el, megéri.
Én is megtehetném, hogy a könyv fölé görnyedve azt mondjam: nem bírom már tovább! Csakhogy ilyenkor felállok, és kimegyek futni, vagy találkozom egy-egy kisgyermekkel, aki újra megtanít mosolyogni.
Teddy maci
Óvodákba is jársz, ahol közös erővel megoperáljátok Teddy macit. Mesélj egy kicsit erről is. A Debreceni Orvostanhallgatók Egyesületének tagjaként egyik fő tevékenységünk, hogy prevenciós előadásokat tartunk óvodásoktól kezdve középiskolásokig. A középiskolásokkal őszinte beszélgetéseket folytatunk például a szexről, vagy más betegségekről, olyan dolgokról, amiket nem mernek megkérdezni a körzeti orvostól. Az óvodásokhoz pedig – országos program keretén belül – elvisszük Teddy macit. Ez egy jó méteres plüss játék, amit „kibeleztem”, majd újraalkottam. Ugyanis én varrtam meg a belső szerveit – a hátgerinctől kezdve a májon át a szívig. Egész jól sikerült! Teddyt magunkkal visszük az ovikba, és némi játékos bemutatkozó után lassan eljutunk az operációig. Persze, kaphatók hasonló játékok a boltban is. Csakhogy itt szakember mellett fogják kezükbe a textilből készített szerveket. Teddy macinak mindig nagy a sikere! A Felvidéken is jártam már ezzel a programmal, Tany és környéke óvodáiban. Máshová is szívesen megyek, ha hívnak – és persze, ha van rá időm.
Ma egy fiatal számtalan lehetőség közül választhat: ha van benne tudásvágy és akaraterő, megvalósíthatja az álmait.
Mégis: mindezt mikor?
Mondd, mikor van időd minderre? Elvégre az orvosira jársz, ahol rengeteget kell tanulni.
Az a helyzet, hogy többnyire olyan 4-5 órát alszok. Megesik, hogy hajnali háromkor még levelekre válaszolok, aztán nyolckor már bent ülök az órán. A debreceni orvosin az a jó, hogy minden egy helyen van, nem kell órákat utaznom a városon belül. Reggel háromnegyed nyolckor kelek, és nyolckor már a suliban is vagyok.
A szüleid nem féltenek?
Nem csak ők, hanem mások is aggódnak értem. Sokan kérdik tőlem, hogy mikor van minderre időm. Nézd: én is járhatnék hétvégén bulikba, tölthetnék azzal órákat, hogy szépen kikészítsem magam. Lóghatnék a FB-on céltalanul. Én ezt választottam, ettől érzem jól magam, ez tölt fel. Ráadásul úgy érzem, minden kapcsolatban áll a hivatásommal, építem a kapcsolatrendszeremet. Az orvosi nem gyerekjáték, rengeteget kell tanulni. Sokan már a tananyag mennyiségétől is összeroppannak, nem beszélve attól a lelki megterheléstől, hogy nap mint nap találkoznunk kell a halállal, a boncteremmel, a legsúlyosabb esetekkel. Nem szokás erről beszélni, de vannak olyan társaim, akik antidepresszánsokkal élik túl mindezt. Én is megtehetném, hogy a könyv fölé görnyedve azt mondjam: nem bírom már tovább! Csakhogy ilyenkor felállok, és kimegyek futni, amivel kiadom a feszültséget, vagy találkozom egy-egy kisgyermekkel, aki újra megtanít mosolyogni. Ma egy fiatal számtalan lehetőség közül választhat: ha van benne tudásvágy és akaraterő, megvalósíthatja az álmait. Én ezt a hivatást választottam, az életemet arra tettem fel, hogy segítsek másokon. Nem mindegy, mennyire vagyok kiegyensúlyozott, vagy hogy képes vagyok-e mosolyogni.
Hübschné Dráfi Anikó
